Új tervezettel állt elő az Európai Unió, amely szerint nemcsak a régebbi besorolású dízelmotoros autókra, de a benzinesekre is kiterjesztenék a műszaki vizsgák során az úgynevezett PN-mérést – azaz a részecskeszám határérték-mérést. Ezt a módszert Németországban 2023 óta alkalmazzák az Euro 6/VI környezetvédelmi osztályba tartozó dízel járművek vizsgálata során, és az eddigi megoldásokhoz képest sokkal részletesebb képet ad arról, hogy egészen pontosan milyen anyagok vannak a kipufogógázban – derül ki a Totalcar cikkéből.

A módszerben az a legérdekesebb, hogy sok esetben az öt évnél fiatalabb dízel járműveket is kiszűri.

A Fordnak például nemrég 164 ezer járművet kellett visszahívnia Németországban, mert az idő előtt elöregedő DPF-ükkel nem tudták teljesíteni a normákat.

Az öt évnél fiatalabb járművek kettő, míg a tíz évnél idősebb járművek hat százaléka hibás, és ezt a mérés kimutatja.

Nincs azonban szoros egyetértés azzal kapcsolatban, hogy érdemes lenne-e bevezetni a PN-mérést az Euro 5b kibocsátási szabványnak megfelelő dízel autóknál is. Az EU és a TÜV bár támogatja a tervezetet, a GTÜ feleslegesnek tartja. Míg a TÜV úgy látja, hogy ez egy hatékony lépés lenne a levegőminőség javítása felé, addig a GTÜ szerint nincs értelme egy ennyire új szabvánnyal vizsgálni olyan autókat, amik még egy régebbi elv szerint készültek. Szerintük a mérés bevezetésével olyan alkatrészek (például részecskeszűrő) cseréjére kényszerítené a vezetés a tulajokat, amelyek vagy nem léteznek, vagy nagyon komoly költséget jelentenek.

Abban viszont mind a három szervezet egyetért, hogy a PN-mérést érdemes lenne bevezetni a benzinüzemű járművek esetében is a műszaki vizsgán. Úgy látják, hogy

a benzinmotorok ugyanúgy meghibásodhatnak, mint a dízelüzemű társaik, így nincs ésszerű ok arra, hogy azok részecskekibocsátását ne vizsgálják ugyanolyan szigorral.

A gyors bevezetéstől azonban nem kell tartani: még az is idő, mire eldöntik, hogy lesz-e új vizsgálati módszer, és ha igen, akkor annak meg kell tervezni és lapra kell vetni a műszaki, illetve jogszabályi kereteit is. Ezt követően a műszerek gyártóinak kell új eszközöket tervezniük, a kritériumoknak megfelelő szoftvereket írniuk és kereskedelmi forgalomba hozniuk a terméket. Ez pedig valószínűleg hónapok, de az is lehet, hogy évek munkája.