Amikor a résztvevők megérkeztek az MNB és az Energiaügyi Minisztérium közös rendezvényére, meglepő látvány fogadta őket. Varga Mihály ugyanis kezdetben nem személyesen lépett fel, hanem digitális másolata, avatárja köszöntötte a hallgatóságot.
„Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Akit önök látnak, az nem Varga Mihály, hanem az avatárja, a digitális másolata"
– kezdte beszédét az MNB elnöke, vagyis digitális ikertestvére. A cél ezzel a szokatlan megoldással az volt, hogy szemléltesse: olyan időket élünk, amikor szembesülünk azokkal a veszélyekkel és lehetőségekkel, amelyek a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokon keresztül jönnek be az életünkbe, lassan már a hétköznapjainkba is. Az elnök, immár a hús-vér változata, hozzátette: van ugyan mit mondani a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de az már önmagáért beszél, hogy az avatar képes volt elmondani a videó üzenetét.
Kétélű fegyver vagy lehetőség?
Varga Mihály kifejtette, sokan úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia egy kétélű fegyver. Szerinte ez csak annyira igaz, mint amennyire az autó is az volt a lóhoz képest. Az MNB elnöke szerint az ember éppen azért tud sikeres lenni, mert még a problémában is képes meglátni a lehetőséget.
A workshopot azért hívták össze, hogy az új technológiához kapcsolódóan megtalálják a módját a lehetőségek felerősítésének és a veszélyek elhárításának.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy az AI gazdasági hatása ijesztő sebességű, és teljesen más nagyságrendű, mint az internet elterjedése 20-25 évvel ezelőtt. Az internet berobbanása volt az előszobája annak, ami most következik.
Varga Mihály szerint négy leginkább érintett terület van:
- az első a beruházási igény, ami talán a legfontosabb kritérium a technológia terjedésében,
- a második a nyelvtechnológia és annak geopolitikai dimenziója,
- a harmadik a munkaerőpiac és a munkahelyek átalakulása,
- a negyedik pedig a hatékonyság, a termelékenység középtávon várható növekedése.
A mesterséges intelligencia egyszerűen megkerülhetetlen technológiává válik, amely egyszerre alakítja át a szervezetek belső működését és azt a gazdasági közeget, amelyben működnek. Az elnök kiemelte: a mesterséges intelligencia nem önmagában fejlődik, hanem összekapcsolódik más friss technológiákkal. Erre jó példa, hogy az egyik legnagyobb nemzetközi technológiai vállalat nemrég bejelentette új generációs kvantumszámítási programját, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztését szolgálja.
Európa lemaradóban van
Az MNB elnöke rámutatott, hogy az eddigi fejlesztéseket az Unión kívüli technológiai központok mozgatják és dominálják. Ezekben alapították a legtöbb fejlesztő céget is, az Európai Unió pozíciója mindebben kedvezőtlen.
Varga Mihály szerint ha az EU ebben a forradalomban lemarad, akkor a versenyhátrány már most borítékolható.
Az elnök hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciához szükséges globális szervergyártás kapacitása 95 százalékban ma jelenleg Tajvanhoz kötődik, ami mutatja a geopolitikai koncentrációt és a stratégiai függőséget.
A munkahelyek átalakulnak, nem szűnnek meg
A munkaerőpiac várható változásairól is beszélt az MNB elnöke. Kifejtette, hogy minden nagy gazdasági átalakulásnál felütötte a fejét egyfajta félelem a munkahelyek elvesztésével kapcsolatban. Ez egy ösztönös félelem.
A munkahelyek nem szűnnek meg, hanem átalakulnak
– mondta a kulcsüzenetet a jegybankelnök. Ez a technológia a következő évtizedben globálisan a munkahelyek egynegyedére lehet hatással, amelyek nagy többségénél a mesterséges intelligencia részfeladatokat lát el.
Ha bizonyos munkahelyek megszűnnek, az érintettek természetesen alkalmazkodni fognak, esetleg átképzéssel egy másik szakmát tanulnak meg. Az elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt években azok a félelmek, amelyek a technológiai fejlődés munkaerőpiaci hatásairól szóltak, nem igazolódtak be. A munkaerőpiacra érkező technológiai újítások hatásai eddig kedvezőek voltak.
Termelékenység és demográfiai kihívások
Az MNB elnöke kitért arra is, hogy több nemzetközi nagyvállalat és kutatócég foglalkozott az MI termelékenységre vonatkozó hatásaival az elmúlt időszakban. Habár még nagy a bizonytalanság, a friss becslések egy-másfél százalékos éves termelékenységnövekedésről szólnak a fejlett gazdaságokban.
Varga Mihály szerint ez különösen fontos lehet, mert ha bejönnek a hatékonyságnövelő képességek, akkor azt remélhetjük, hogy az új technológia rövid és hosszú távon is segít ellensúlyozni a társadalom elöregedéséből fakadó növekvő munkaerőhiányt.
A kis országok demográfiai hátránya a kisebb munkaerőpiacon így kompenzálódhat. Az elnök hozzátette, hogy ezek a becslések csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek ténylegesen fejlesztik és használják az új eszközöket.
Adatbiztonság és társadalmi egyenlőtlenségek
A kockázatok közül Varga Mihály elsőként az adatbiztonságot említette. Ha az adatbiztonságról beszélünk, akkor gazdasági értelemben ezt mindig szem előtt kell tartani. A mesterséges intelligencia használatához alapadatokat gyakran külső szervereknek kell átadnunk, így felmerülhetnek kockázatok.
Ráadásul korábban ismeretlen, új típusú csalási módok is megjelenhetnek, amelyekre egyszerűen nem vagyunk felkészülve. Gondoljunk csak arra, hogy digitális avatárokkal, hangutánzással akár szenzitív információkat is próbálhatnak megszerezni.
A második kockázattípus, hogy az új technológiából adódó gazdasági előnyök nem egyenletesen oszlanak majd meg.
Egyes társadalmi csoportok lényegesen jobban részesülhetnek az új lehetőségekből, mint mások, ami veszélyes társadalmi feszültségekhez vezethet.
A harmadik veszély pedig, hogy egyes országok és cégek évtizedekre leszakadhatnak, mivel most zajlik a felzárkózás lehetőségének gyors időszaka, amikor még kialakulóban van a mesterséges intelligencia ökoszisztémája, és van esély becsatlakozni.
Innováció, szabályozás, oktatás – a siker kulcsa
Az MNB elnöke összefoglalta azokat a területeket, ahol lépnie kell Magyarországnak ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia történetének nyertesei közé tartozzon. Az innovációról szólva elmondta, olyan környezetre van szükség, ami alkalmas lesz arra, hogy a fejlesztéseket és új megoldásokat széleskörűen tudják alkalmazni.
A szabályozás terén rugalmas megközelítésre van szükség. Varga Mihály szerint nem véletlen, hogy az Egyesült Államoknak van lépéselőnye a piacon – először engedik működni az innovatív megoldásokat, majd később szabályozzák.
Európa fordítva csinálja, ami piaci hátrányt okoz. Érdemes lenne a Draghi-jelentésben visszautalva a szabályozás csökkentésének irányába elmozdulni, véli.
A harmadik terület az állami szerepvállalás, a negyedik pedig az oktatás. Átfogó, állami oktatási programra van szükség, ami nemcsak állami, vállalati, hanem egyéni felhasználói szinten is felkészíti az embereket a technológia használatára és a kockázatokra.