Elkezdődött a 2024/25-ös tanév, a gyerekek beiskolázásáról, a tanszer-vásárlásról, a megugró költségekről már több alkalommal is írtunk, most nézzük meg közelebbről, hogy mi a helyzet a közoktatásban a menzákat illetően, amely a legutóbbi adatok szerint mintegy 800 ezer gyereket érint.
– mondta az Economxnak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. Zoltai Anna ugyanakkor kiemelte,
Kapcsolódó
még az is előfordulhat, hogy az inflációt később követik le, így az a térítési díjakban később, akár a tanév kezdéskor jelenik meg.
Hozzátette, régiós szinten jelentős eltérések tapasztalhatók az árakban, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egyes önkormányzatoknak más-más lehetőségeik vannak az étkezés támogatására. Ahol kevesebb, ott magasabb a térítési díj, ahol több, ott alacsonyabb.
Kik és mennyi kedvezményt kaphatnak?
A KÖZSZÖV elnöke arról számolt be, hogy óvodában, bölcsődében 100 százalék a kedvezmény akkor, ha
- a család havi szintű egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a legalacsonyabb munkabér összegének a 130 százalékát,
- amennyiben a gyermeket nevelésbe vették,
- három-vagy többgyermekes családban él,
- tartósan beteg, vagy fogyatékos, illetve akkor is, ha ő maga nem fogyatékos vagy beteg, de a családjában van ilyen gyermek,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Az iskolákban ennél jóval szűkebbek a lehetőségek. Akkor kaphatnak ingyenes étkezést, ha
- három- vagy többgyermekes családban élnek,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelnek.
Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az állam a gyermek-közétkeztetést normatív támogatással, a költségvetésbe tervezetten, jelentős összeggel, éves szinten a 100 milliárdot forintot is meghaladó összeggel támogatja.
Muszáj kidobni a maradékot
Idén már többször is írtunk a fenntartható közétkeztetésről (többek közt ebben és ebben a cikkünkben), s leginkább arra fókuszáltunk írásainkban, hogy napjainkban mennyire működik fenntarthatóan ez a szektor. Sokkoló adat, hogy
hazánkban évente fejenként 50 kg élelmiszerhulladék keletkezik a közétkeztetésben, a levesek 80 százaléka például a kukában végzi.
A jelenségről Zoltai Anna úgy nyilatkozott, a KÖZSZÖV felmérései szerint a szolgáltatott ételek 27 százaléka hulladékként végzi, melyet egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozásnak kell elszállítania, megsemmisítenie.
A meleg ételnek ugyanis az étkezési idő végén lejár a fogyaszthatósága, azt élelmiszer-biztonsági kockázat tovább fogyasztásra átadni. Ezt a rizikót nem lehet elvárni az étkeztetőktől. „Mi azt szorgalmazzuk, hogy intézményi szinten kínálják fel, még fogyasztási időn belül a nagyobb étkű, esetleg be nem fizetett gyereknek. Van, ahol ez kiválóan működik” – mondta az elnök.
Az élelmiszer-hulladék csökkentésére (és nem utolsó sorban a szolgáltatás fejlesztésére, fogyasztói elégedettség növelésére) kiváló lehetőség az önkiszolgáló, vagy köznyelven svédasztalos étkezés bevezetése – közli Zoltai Anna, majd hozzátette, az ország piacvezető közétkeztető vállalkozása már körülbelül 40 intézményben biztosít önkiszolgáló étkeztetést. Ezen túlmenően több, tőle független településen, Dabason, Szolnokon, Zalaszentgróton vezették már be ezt a szolgáltatási formát. A KÖZSZÖV adatai szerint a fogyasztók körében ez igen népszerű. Ott működik jól, ahol a pedagógusok is tevékenyen részt vesznek benne. Persze, mint mindennek, ennek is vannak ellenzői, kritizálói – a többség azonban elégedett.
A táplálkozás-egészségügyi rendelet által szabályozott korcsoportos adagolás ugyanis ténylegesen nem képes lekövetni a korosztályon belüli eltéréseket lányok és fiúk, sportolók és nem sportolók, éhesen vagy kevésbé éhesen érkező diákok között
– húzta alá a szakember. Megfelelő felkészítéssel azonban a diákok épp annyit fognak szedni a számukra kedvelt ételekből, amennyire szükségük van: akad, aki a korosztályos adagnál kevesebbet, és olyan is, aki többet. Ebből következik, hogy kevesebb ételhulladék keletkezik. Ráadásul társadalmi jelentősége van ennek az étkezésnek, akár fenntarthatósági szemszögből is, hiszen a gyerekek megtanulják, hogy épp annyit ételt kell a tányérjukra szedniük, amennyit el is fogyasztanak. Adódik a szabadság, a választás lehetősége, mellyel meg kell tanulni felelősen bánni, másrészt az étel tisztelete, az egymásra és a környezetre figyelés is felerősödhet a következő generációban, hiszen jelen esetben kizárólag rajtuk múlik, hogy mennyi étel végzi hulladékként – hangsúlyozta Zoltai Anna.
Szakmai szervezetként szorgalmazzák a pazarlást megelőző változtatásokat, például
- a táplálkozás-egészségügyi elvárások egészüljenek ki a fenntarthatósági követelményekkel,
- az étkezési kultúra fejlesztésének legyen része a pazarlás megelőzése,
- az étel és az ételt készítők tisztelete.
Az elnökasszony kiemeli, hogy jó iránynak tartják a heti egy húsmentes nap bevezetését is, amelyre több módon felhívták már az elmúlt időszakban a figyelmet.
Milyen a jó menza? Mit esznek a gyerekek?
Korábban már megtudtuk a Hungast közétkeztető cégtől, hogy a gyerekek körében a top3 negatív étel
- a máj,
- a hal,
- és a gomba.
A KÖZSZÖV elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a gyerekeknek több óriási favoritja is van a közétkeztetésben, ilyen például
- a milánói makaróni,
- a palacsinta,
- a rántott hús,
- a hamburger,
- a paradicsomleves,
- vagy a sült krumpli.
Természetesen megvannak a sláger ételek, ezek azok, amelyekkel jellemzően otthon is találkoznak a gyerekek. Ezért is fontos, az otthonról hozott minta.
Jellemző, hogy a kicsik szívesen elfogyasztják a tésztákat, ám jelentős arányban elutasítják a leveseket, és nem mindenütt népszerűek a teljes kiőrlésű pékáruk. Előfordul, hogy népszerűek egyes főzelékfélék is, melyekkel azonban a háztartásokban sajnos, egyre kevésbé találkoznak – hangsúlyozta Zoltai Anna, majd azzal folytatta, hogy tapasztalataik szerint az ételek változatossága, ízletessége adott, az utóbbi időben a közétkeztetők sokat fejlesztettek, és egyre inkább odafigyelnek.
Többször elmondtuk már, hogy egyes ételek elfogadása, elutasítása jellemzően 2 éves korra kialakul – azaz otthon. A közétkeztetés a már kialakult elvárással, magatartással rendelkező, az új, ismeretlen ételekkel szemben elutasító gyerekekkel találkozik. A svédasztalos kínálat kapcsán például megfigyeltük, hogy az ilyen módon kihelyezett ételek felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, kicsit szednek, többször kóstolgatnak, ismerkednek az ételekkel. A hagyományos tálalásnál erre nincs lehetőségük
– hívja fel a figyelmet az elnökasszony.
Meg kell említeni – mondja –, hogy számos étterem került az elmúlt években felújításra, de sok még a tennivaló. A megfelelő étkezési idő területén pedig mindenképp fejlődni szükséges, ugyanis meglátásuk szerint az egészséges táplálkozásnak ez az egyik alappillére, ebben kell az oktatással, napirend szerkesztéssel, nagyobb befogadóképességű éttermekkel előre lépni.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!