A francia ügyészség kedden bejelentette, hogy a választhatóság megvonásának megerősítését indítványozza a legnagyobb francia ellenzéki párt vezéralakjának, Marine Le Pennek és a Nemzeti Tömörülésnek a fellebbviteli perében, amelynek tétje az, hogy a háromszoros elnökjelölt negyedszerre is elindulhat-e a jövő évi elnökválasztáson. A vád szerint a szuverenista jobboldali párt az európai parlamenti juttatásokat törvénytelenül és rendszerszerűen használta fel nemzeti pártcélokra.

"Felesleges fenntartani egy hamis feszültséget. Azt kérjük önöktől, hogy nagyon nagy mértékben erősítsék meg az elsőfokú bíróság által megállapított büntetőjogi felelősséget, és természetesen eltiltást fogunk kérni a közügyektől"

- mondta Thierry Ramonatxo főügyész a közel hat óráig tartott vádbeszédében.

A vádbeszéd végén az ügyész három év letöltendő és egy év felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyészség 100 ezer eurós pénzbírság kiszabását is kérte, valamint öt éves eltiltást javasolt a közügyektől. Ugyanakkor annak azonnali végrehajtását nem kérte, ami enyhítést jelent az elsőfokú ítélethez képest.

A párizsi büntetőbíróság márciusban két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Marine Le Pent, és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól az alapján a vád alapján, hogy a Nemzeti Tömörülés 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt fel. Mellékbüntetésként 100 ezer eurós pénzbírsággal is sújtották az ellenzéki politikust, aki azonnal fellebbezett az ítélet ellen.

Az elsőfokú ítélet alapján a közügyektől való eltiltás ideiglenesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy fellebbezés esetén is azonnal alkalmazandó, míg a büntetés többi kitételére a fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír. Marine Le Pen választásoktól való eltiltása ezért már az elsőfokú ítéletet követően megkezdődött, de a meglévő politikai tisztségeit nem kellett feladnia.

Ahhoz, hogy Marine Le Pen 2027 áprilisában elindulhasson az elnökválasztáson, másodfokon felmentésre vagy pedig a közügyektől való eltiltás idejének csökkentésére lenne szükség.

Ez utóbbi esetben a tavaly márciusban kezdődött eltiltás időtartama 2027 áprilisára véget is érhet, azaz a fellebbviteli bíróság döntése határozhatja meg Marine Le Pen politikai jövőjét.

Az, hogy egy esetleges eltiltás azonnali hatályú vagy fellebbezés esetén halasztható, az elnökválasztás szempontjából érdektelen, mert amennyiben Marine Le Pen fellebbezni fog a nyárra tervezett másodfokú ítélet ellen is, a legfelső bíróságnak megfelelő Semmítőszék még a 2027-es elnökválasztás előtt, az ősz folyamán meghozza a jogerős ítéletet.

Az ügyész a vádbeszéd elején kifogásolta, hogy politizálással vádolták meg az igazságszolgáltatást ebben "a rendkívül érzékeny bírósági eljárásban". Azt mondta, hogy az Európai Parlament 2014-ben tett panasza óta a Nemzeti Tömörülés hátráltatta az eljárást 45 fellebbezéssel, ráadásul "erősen vitatott kollektív védekezéssel". A konfrontáció az elsőfokú bíróság tagjai elleni politikai fenyegetésekben csúcsosodott ki az ügyész szerint.

"A hatalmi ellensúlyok, esetünkben az igazságszolgáltatás delegitimálására irányuló stratégiát használtak" - fogalmazott Thierry Ramonatxo. "Annak sulykolása, hogy az igazságszolgáltatás szemben áll a szuverén nép akaratával, pontatlan. És elfelejti azt, hogy a bíró a törvény őrzője, és egyszerűen csak alkalmazza azt" - hangsúlyozta az ügyész, elismerve ugyanakkor hogy a fellebbviteli tárgyalások "nyugodtabb légkörben" zajlottak, mint az elsőfokú per.

A bíróság Marine Le Pen mellett 24 volt európai parlamenti képviselőt, asszisztenst, könyvelőt és a pártot mint jogi személyt ítélte el márciusban, amiért 2004 és 2016 között "rendszert" hoztak létre arra, hogy a Nemzeti Tömörülés franciaországi alkalmazottait az Európai Parlament pénzéből fizessék ki.

A vád szerint a kifizetett asszisztensek nem jártak sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, s valójában kizárólag a párt vagy vezetőik számára dolgoztak. A párt akkoriban Franciaországban pénzügyi nehézségekkel küzdött, miután a kedvezőtlen választási eredményei miatt alig részesült állami támogatásban.

Az elítéltek közül 12-en és a párt fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de például Marine Le Pen húga, Yann Pen nem nyújtott be fellebbezést.

A többi vádlott esetében az ügyészek összességében az elsőfokú ítéletek megerősítését kérték.

A fellebbiteli perben a felperes, az Európai Parlament ügyvédei elítélték, hogy a képviselők "elárulták" az Európai Parlament által éveken át beléjük vetett bizalmat, valamint az "Európai Unió adófizetőinek bizalmát" is.

"Nem szürke zónában vagyunk, hanem tiltott zónában" - fogalmaztak.

A fellebbviteli per érdemi vitái hétfőn befejeződtek.

Marine Le Pen a maga részéről a per kezdetétől vitatta a bűncselekmény elkövetésére irányuló "szándékot", valamint "jóhiszeműségét" hangoztatta, de az elsőfokú perrel ellentétben nem tagadta, hogy történhettek szabálytalanságok, és nem is vádolta politikai leszámolással a bíróságot.

A perben ítélethirdetés nyáron várható - jelezte az MTI.