A Mapei friss felmérése szerint az Építőipari Bizalmi Index átlaga 3,6 csillag lett, ugyanannyi, mint 2024-ben. Bár úgy tűnhet, semmi nem változott, a háttérben fontos elmozdulás látszik: a szélsőséges értékelések – az 1-esek és az 5-ösök – aránya csökkent, az értékelések inkább a középtartomány felé tolódtak.
„Ez jó hír, mert az emberek fejében konszolidálódott az értékelés” – mondta Markovich Béla. A Mapei ügyvezetője ugyanakkor figyelmeztetett: a 3,6-os átlag még mindig azt jelenti, hogy több mint 25 százalék a teljes építőipari rendszert rossznak ítéli meg.
„A kivitelezőnek minden vállalt munkát ötös szinten kellene teljesítenie, ehhez képest a lakosság nem így látja”
– hangsúlyozta.
A jövőt illetően a válaszadók 37 százaléka úgy véli, az építőipar rossz irányba halad, 10 százalék szerint a helyzet rettenetes, 17 százalék szerint van remény, jó irányba megyünk, 2 százalék még ennél is jobbra értékelte a szektort, 35 százalék szerint azonban az ég világon semmiféle változás nem érzékelhető. A Mapei ügyvezetője elmondta, az elégedetlenség nőtt a tavalyihoz képest, aminek oka többek között a gazdasági bizonytalanság.
Melyik szakma hogyan teljesít?
A felmérésből kiderült, hogy a festők jobban szerepelnek a lakossági értékelésben, mint a burkolók. Ennek oka a munka jellegében rejlik: a festés látványos, a hibák – például, ha foltos a fal – azonnal szembeötlők, míg a burkolási problémák sokszor csak költséges bontás után derülnek ki.
Szintén magas pontszámot értek el a villany- és víz/gázszerlők, az ügyvezető szerint ugyanaz a titok, mint a festőknél: van világítás vagy nincs – ha van, akkor kiváló munkát végzett a szakember.
Az építtetők – azok, akik a közelmúltban rendeltek meg kivitelezést – jellemzően magasabb pontszámot adnak a szakembereknek, mint azok, akik régebbi tapasztalataik alapján ítélnek.
A generálkivitelezők kapták idén is a legalacsonyabb értékelést,
de Markovich szerint ez nem a szakmák teljesítményét minősíti, hanem a generálkivitelezés bonyolultságát tükrözi.
Több mint 800 ezer forint az átlagos kontárkár
A bizalmi indexet tekintve, területi bontásban Budapest végzett az egyik leggyengébben, 3,53 csillagos átlaggal, míg Nógrád és Veszprém megye kiemelkedett a pozitív értékelésekben. Vidéken – magyarázta Markovich – a kontármunkák híre gyorsan terjed, ezért a szakemberek jobban ügyelnek a minőségre.
A felmérés szerint 14,54 százalék szaladt bele az elmúlt évben kontármunkába, ami 9 százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest. „Ez jó hír, mert a megrendelések száma is csökkent, és még így is kevesebb a kontármunkába futók aránya” – emelte ki az ügyvezető. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelenti, hogy a kontárok száma csökkent, sokkal inkább azt, hogy a megrendelők lettek tudatosabbak.
Ugyanakkor a lakosság 40 százaléka már találkozott kontármunkával – vagy saját kárán, vagy a környezetében, és az ilyen negatív tapasztalatok szájról szájra terjednek, rontva a szakma megítélését.
Az átlagos kontárkár 824 137 forint, 27 346 forinttal több, mint tavaly augusztusban.
„Bár az infláció fényében ez a növekedés nem jelentős, maga az összeg óriási: ennyiből egy négytagú család elmehet nyaralni, vagy egy kisebb fürdőszobát teljesen fel lehet újítani”
– mutatott rá Markovich Béla.
A dél-dunántúli régióban a legmagasabb a kárérték (839 ezer forint), és ott a kontármunkák előfordulása is gyakoribb, mint az északi megyékben. Ennek hátterében a régiók közötti építési volumen különbségei állnak: ahol több a munka, ott több a kontárkár is.
Az Otthon Start program hatása
A kutatás rákérdezett a kormány Otthon Start programjára is. A lakosság 75 százaléka hallott róla, és ismeri a feltételek nagy részét. A válaszolók 43 százaléka pozitívan, 32 százalék negatívan ítéli meg, s a bírálók szerint inkább a kínálati oldalt – a lakásépítést – kellett volna támogatni, nem pedig a keresletet ösztönözni. A megkérdezettek mindössze 4 százaléka tervezi igénybe venni a támogatást: ha a reprezentatív mintát a teljes magyar lakosságra vetítjük, akkor körülbelül 240 ezer ember jelezte, hogy érdekelné a program.
Markovich figyelmeztetett: ha az Otthon Start miatt nő a kereslet, a szakemberek leterheltsége is fokozódhat, ami növeli a kontárok megjelenésének kockázatát. Ezért a Mapei és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) továbbra is arra törekszik, hogy mind a szakembereket, mind a megrendelőket képezze: a vállalkozóknak fel kell ismerniük, ha egy munka meghaladja tudásukat, a megrendelőknek pedig alaposan meg kell vizsgálniuk, kit bíznak meg.
„A legfontosabb tanács: ne kapkodjunk, ha a jó szakember nem ér rá, várjuk meg őket” – hangsúlyozta az ügyvezető. Hozzátette: mindig kérjünk referenciát, nézzük meg, hogyan reagál a szakember problémás helyzetekre, udvarias-e, elérhető-e, és ne kizárólag az ár alapján döntsünk.
Szükség van új felújítási programra
Markovich Béla szerint
szükség lenne egy új, országos felújítási programra, amely nem kötött sem falusi lakóhelyhez, sem gyermekvállaláshoz vagy nyugdíjas státuszhoz.
A programban a vissza nem térítendő támogatások mellett alacsony, fix kamatozású hitelekre is szükség lenne, egyszerű feltételekkel, de kötelező számlabemutatással. „Ez komoly költségvetési forrást igényelne, de óriási hatása lenne a piacra, és sok család újítaná fel otthonát” – zárta gondolatait a Mapei ügyvezetője.