A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását idén, ez a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét. Ez azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb, kevéssel 1 százalék feletti ütemben növekedhet a magyar GDP – ismertették az aktuális helyzetet a CIB Bank elemzői.

Idén többször is kénytelenek voltak lefelé módosítani az idei növekedési előrejelzésüket. A márciusi alapforgatókönyv még 2 százalékos reálnövekedéssel számolt 2025-re, amit az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései miatt 1,5 százalékra korrigáltak. Az első negyedéves GDP-becslést követően azonban már ez a prognózis is optimistának tűnik: jelenleg úgy látszik, hogy 2025-ben a GDP növekedési üteme érdemben nem haladja meg az 1 százalékot.

Kapcsolódó

Szolgáltatási motor

„Egyhelyben toporog a gazdaság, összességében stagnálás van” – húzta alá Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a pénzintézet háttérbeszélgetésén, kiemelve, hogy termelési oldalon az egyetlen motor a szolgáltatási szektor, az ipar több sebből vérzik.

A kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt. A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar nem tud érdemi növekedési hozzájárulást adni, így idén is a szolgáltatások jelentik a fő növekedési motort.

A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás a biztos pont, miközben a beruházások csökkenhetnek, a nettó export pedig nem járul hozzá érdemben a növekedéshez. A beruházási volumen idén várhatóan 2 százalékkal csökkenhet. A lakossági fogyasztásnál a CIB-nél nem látnak a gazdasági döntéshozók kommunikációjának megfelelő robbanásszerű növekedés, ugyanakkor itt mindenképp pozitív tendencia látható.

Extrém magas bizonytalanság

A magyar gazdaság külső környezetét 2025-ben a megszokottnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új adminisztráció várható lépéseivel, azok időzítésével, makrogazdasági és piaci hatásaival kapcsolatos várakozások folyamatos korrekcióra szorulnak.

„Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek mérséklődni fognak, az elmúlt hetek eseményei azonban így is tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelemre. A legnagyobb veszélynek a tervezhetőség hiányát érezzük: egy konzisztens, megalapozott és véglegesnek tekinthető vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai, de ehhez a gazdasági élet szereplői képesek lennének alkalmazkodni” – mondta Trippon Mariann.

Donald Trump amerikai elnök egy táblázatot tart Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter mellett, miközben Trump a vámokról tart beszédet a Fehér Ház Rózsakertjében Washingtonban, 2025. április 2-án.
Donald Trump a vámokról tart beszédet a Fehér Ház Rózsakertjében Washingtonban 2025. április 2-án
Kép: Reuters, Carlos Barria

Az euróövezet növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket lefelé korrigálták. Bár a német költségvetési fordulat középtávon javítja a növekedési kilátásokat, a két hatás időben elcsúszva jelentkezik. Rövid távon a fiskális lazítás nem jár akkora növekedési többlettel, amely képes lenne a kereskedelempolitikai lépések negatív hatását ellensúlyozni. Így az elemzők számításai szerint az euróövezet GDP-je idén 0,7 százalékkal növekedhet, amit 2026-ban 1 százalékos dinamika követhet.

Az Egyesült Államok növekedési prognózisát szintén lefelé módosították. Az effektív vámkulcs emelkedése egyszeri inflációs sokkot okoz, megemelve a 2025-ös inflációs pályát. A kiszámíthatatlan, potenciálisan jelentős makrogazdasági hatással járó intézkedések a jegybankok dolgát is megnehezítik. A prognózisok változásának iránya viszonylag egyértelmű: az USA-ban alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs pálya körvonalazódik, míg az euróövezetben gyengébb növekedés és enyhén alacsonyabb infláció várható.

Az EKB-nál így egyelőre folytatódhat a monetáris normalizálás. Júniusban újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítunk, majd az alapkamat tartósan ezen a szinten maradhat


– tette hozzá Trippon Mariann.

Az amerikai jegybank, a Fed nehezebb helyzetben van, hiszen mindkét célját (munkanélküliség és infláció) veszély fenyegeti. Rövid távon azonban az inflációs várakozások lehorgonyzása élvez prioritást, így a Fed irányadó kamata szinte változatlan maradhat, év végéig legfeljebb 1-2 kamatvágást várunk. Bár az áprilisi sokkot követően a globális piacokon nyugodtabb periódus következett, a piaci volatilitás időről időre megemelkedhet.

Stabil munkaerőpiac, magas bérdinamika

Pozitívumként megállapítható, hogy a lanyha konjunktúra ellenére a munkaerőpiac meglehetősen ellenálló maradt. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári–őszi hónapokat jellemző, 4,5 százalék feletti szintről az első negyedévben 4,3 százalékig süllyedt. A vállalati szektorban továbbra is jellemző a munkaerő „felhalmozása”.

A következő hónapok fő kérdése, hogy a globális vámháború mennyire veti vissza – elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő – cégek keresletét, és ez mennyiben hat vissza a foglalkoztatottságra. Alapvetően azonban a kereskedelmi feszültségek eszkalálódását a hazai munkaerőpiac erős pozícióból várta. A munkanélküliségi ráta azonban a második–harmadik negyedévben újra 4,5 százalék fölé kúszhat.

Ez nyilvánvalóan a bérekre is nyomást helyez, bár februárban a nominális bérdinamika mérséklődött. A januári 10,4 százalékot követően az év második hónapjában a teljes gazdaságban 9,3 százalékkal emelkedtek a nominális átlagkeresetek, a vállalati szektorban ennél valamivel alacsonyabb, 9 százalékos volt az éves dinamika. A CIB Bank elemzői az év egészében 9 százalék körüli átlagbér-növekedést várnak, ami 4-5 százalék közötti reálbér-emelkedést jelent.

Hullámzó inflációs pálya

2025 első két hónapját a pénzromlási ütem gyorsulása jellemezte, márciusban azonban az éves fogyasztói árindex 4,7 százalékra, majd áprilisban 4,2 százalékra szelídült. A lassulásban meghatározó szerepe volt a bevezetett árrés- és ársapkáknak, illetve a világpiaci energiahordozó-árak mérséklődésének.

A volatilis tételektől és adóváltozásoktól megtisztított magindexek alakulása azonban azt mutatja, hogy az árnyomás az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős maradt.

Bár a KSH maginflációs mutatója a februári 6,2-ről márciusban 5,7 százalékra, majd áprilisban 5 százalékra süllyedt, ez a szint továbbra is jócskán meghaladja az MNB 3 százalékos célja körüli toleranciasáv 4 százalékos felső szélét. Az év további részében 3,9-4,5 százalék között ingadozhat az éves árindex, éves átlagban 4,5 százalékos pénzromlási ütem várható a tavalyi 3,7 százalékot követően.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

„Papíron lejjebb megy az infláció, ugyanakkor az intézkedésekkel csak elfolytják a folyamatokat” – húzta alá Trippon Mariann, kiemelve, hogy addig nem fogjuk elérni a 3 százalékos inflációs célt, amíg ilyen feszes a munkaerőpiac és a bérdinamikat permanensen nincs összhangban a termelékenység növekedésével.

Az eszkalálódó vámháború hazai inflációra gyakorolt tényleges hatása több ellentétes irányú folyamat eredője. Összességében azonban rövid távon a dezinflációs tényezők lehetnek túlsúlyban.

A gyengébb kereslet dezinflációs hatású lehet, ugyanígy árleszorító hatással járhat, ha az USA piacáról kiszoruló export egy része esetleg Európába irányul át. 

Az EU potenciális válaszlépései ellenben emelhetik az inflációs rátát. A forint gyenge/gyengülő árfolyama felfelé mutató kockázatot, a globális lassulás miatt az energiahordozók potenciálisan alacsonyabb világpiaci ára lefelé mutató kockázatot jelent. Az inflációs cél elérése időben kitolódhat, nagy valószínűséggel csak 2026-ban süllyedhet újra az infláció a jegybank 2-4 százalék közötti toleranciasávjába.

Mi a helyzet az alapkamattal és az euróárfolyammal?

Az MNB Monetáris Tanácsa legutóbb tavaly szeptemberben mérsékelte 25 bázisponttal az irányadó rátát, amely 2024 októbere óta 6,5 százalékon áll. A romló hazai inflációs kilátások, a forintban denominált eszközök sérülékenysége és a változó külső környezet drasztikusan beszűkítette a jegybank mozgásterét. A 2025-ös kilátásokat historikusan is magas bizonytalanság jellemzi, az inflációs cél elérésének időbeli kitolódása, valamint a gyengén horgonyzott és magasan álló inflációs várakozások rövid távon nem teszik lehetővé az irányadó kamat mérséklését.

Emellett az új jegybanki vezetés számára – különösen az első időszakban – kiemelten fontos feladat a hitelesség felépítése, ami erős, pótlólagos indok a rendkívül prudens monetáris politika fenntartásához. A rendkívül erős globális bizonytalanság, a törékeny piaci hangulat és az a tény, hogy a piaci percepció szerint a régióban a magyar gazdaság az egyik leginkább kitett a vámháború negatív hatásainak, semmiképpen sem nyitja meg az utat a folytatódó normalizálás előtt. Így a CIB Bank szakértőinek előrejelzése szerint nyár végéig az MNB irányadó kamata nem változik, mert a jegybanknak nagyon óvatosan kell lavíroznia a romló növekedési kilátások, inflációs kockázatok és pénzügyi stabilitási megfontolások útvesztőjében.

Az őszi hónapokban azonban nyílhat tér 1-2 óvatos kamatcsökkentésre, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése nem romlik, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újraindítja lazítási ciklusát.

2025 eddig eltelt időszakában az euró-forint keresztárfolyam meglehetősen széles, 397 és 416 közötti sávban ingadozott. Fizetőeszközünk árfolyamát ebben a periódusban elsősorban külső tényezők alakították, és előretekintve is az látszik, hogy a forint érzékeny marad a globális kockázati hangulat ingadozásaira. Ahogy azonban haladunk előre az időben (és közeledünk a 2026-os időponthoz), az EU-val kapcsolatos feszültségek, az EU-források sorsa, a költségvetési folyamatok és a belpolitikai fejlemények – amelyek közül egyik sem kifejezetten forinterősítő tényező – ismét fókuszba kerülhetnek, megemelve a piaci volatilitást. Az év további részében az euró–forint kurzus jellemzően a 400-420 közötti sávban ingadozhat. Középtávon a fokozatos nominális leértékelődési trend folytatódásával kalkulálnak a CIB Bank elemzői.