Alaposan felfordult a világ már az amerikai elnökválasztás alatt, utána pedig gyökerestül. A Bloomberg kereskedelempolitikai felfordulást jelző indexe bár csökken, de még mindig a magasban van. Ennek megfelelően

a GDP növekedés idén és jövőre is világszerte a potenciális növekedés alatt marad.

Az Amundi Investment Solutions szakértői szerint Európában jövőre az ideihez hasonló 0,9 százalékos növekedés várható, hosszabb távon azonban van esélye a pozitív fordulatnak elsősorban Európa stratégiai autonómia törekvéseire, az ehhez kapcsolódó jelentős lépésekre építve – derült ki egy keddi háttérbeszélgetésen.

Csökkenhetnek még a kamatok

A nemzetközi előrejelzések szerint az infláció 2026-ban globálisan csökken, így folytatódhat a tavaly megindult kamatcsökkentési hullám a fejlett világban, majd az ettől nagyobb mozgásteret kapó feltörekvő piacokon is. Európában az Amundi előrejelzés szerint az is előfordulhat, hogy az index a 2 százalékos célérték alá süllyed 2026 során, egyedül Amerikában övezi bizonytalanság az árindexet. Annalisa Usardi, az Amundi Investment Institute vezető közgazdásza arról is beszélt, hogy a jelentősebb jegybankoknál (Fed, ECB, BoE) újabb kamatvágások jöhetnek.

Az általános bizonytalanság közepette észre kell venni, hogy az európai beszerzési menedzserindex a régóta szenvedő ipari szektorban láthatóan emelkedik, és a szolgáltatási szektorban is mérsékelt bővülési pályán mozog. A javulás nagyon jó jel, különösen a jelenlegi kereskedelmi bizonytalanság közepette, mivel azt jelzi, hogy az ipar fellendülése nemcsak annak következménye, hogy a gyártók megpróbálták beelőzni a termeléssel a vámok kivetését – mutatott rá Annalisa Usardi.

A német fiskális szigor fellazulása, az európai stratégiai autonómia program eddig megismert elemei a már korábban megjelent Draghi-jelentéssel együtt olyan környezetet teremtenek, ami hatékony végrehajtás esetén valóban gazdasági fellendüléshez és erős beruházási hullámhoz vezethet. 

Az ellátási láncok megerősítése valószínűleg a gyártás részleges visszatelepítéséhez vagy a termelés baráti országokba történő áthelyezéséhez vezet, ami jelentős beruházásokat igényel, és hozzájárul a növekedés fellendüléséhez a következő években. Ez elsősorban Németországban érvényesülhet, ahol a fiskális ösztönzés erősebb, de az Európa többi részén is bekövetkezhet, ahol a védelmi és energiafüggetlenség elérése érdekében jelentős beruházásokra van szükség, különösen az infrastruktúra területén – áll az Amundi összeállításában.

Ennek megfelelően az alapkezelő szakértői arra számítanak, hogy

az európai GDP-növekedés 2026 első negyedévében érheti el mélypontját, majd tartós fellendülésnek indul, és a jövő év utolsó negyedévében már elérheti az 1,4 százalékot év per év alapon.

Ezt a növekedést elsősorban a stabilizálódó belföldi kereslet, nevezetesen a fogyasztás fogja ösztönözni, de támogatja a fokozatosan erősödő (magán- és állami) beruházás is. A növekedést valószínűleg azok a szektorok ösztönzik majd, amelyek profitálni fognak a nemrég bejelentett nagy európai programok versenyképességet növelő erőforrásaiból.

Ezek a szektorok az innováció, a biztonsági és védelmi ipar, a dekarbonizáció, illetve az energiaátállás, és ezekhez adódik most hozzá a német fiskális csomag, a maga 500 milliárd eurójával, mely leginkább az infrastruktúra fejlesztésére fókuszál. Ezeket a programokat az teszi lehetővé, hogy az EU bővítette az egyes országok mozgásterét, illetve új programokat is indított, ami lehetővé teszi a védelmi szektorhoz köthető fiskális beavatkozást akkor is, ha egyes országok még mindig egyensúlyi problémákkal küszködnek. 

Óriási összegeket emészt fel az európai fegyverkezés

A REARM Europe program 800 milliárd euró védelmi beruházást céloz meg 2030-ig, 650 milliárd eurónyi költségvetési hiányt enged, valamit 150 milliárd euró hitelt biztosít a tagállamoknak saját képességeik fejlesztéséhez – összegzett Vafa Ahmadi, az Amundi tematikus részvénybefektetési részlegének vezetője. Ez jól illeszkedik abba, hogy

az EU 2035-re a GDP 3,5 százalékára tervezi növelni a védelmi kiadásait, ami ennek a periódusnak az utolsó 5 évében összesen 1200 milliárd euró többletkiadást jelent a 2 százalékos pályához képest. 

A stratégiai autonómia fogalmába illeszkedik az energiaátmenet is, amennyiben szorosan kapcsolódik az energiafüggetlenség fogalmához. Ez a szektor már évek óta igen jelentős beruházási többletet produkál (csak tavaly az EU 27 országában 375 milliárd euró beruházást indukált a Bloomberg jelentése szerint), korábban elsősorban a karbonsemlegesség céljától vezérelve. Ehhez kapcsolódik a Repower EU progam a maga 300 milliárd eurós kiadásával és a European Green Deal, a maga 1000 milliárd eurós beruházási tervével.

Szintén ide sorolható a Chip Act, amely ugyan „csak” 43 milliárd euró elköltését célozza, de ezzel 2030-ig megduplázza az európai csipgyártás súlyát a globális termelésben – korábban a világ csipgyártásának csupán 9 százalékát adta az EU, miközben a csipigény 20 százalék volt – az előbbi arányt dupláznák meg 2030-ra. (Példaként említette azt is, hogy Európában a Covid idején döbbentünk rá arra, hogy a használt gyógyszerek 80 százalékát nem is Európában gyártják.)

Nem ilyen költséges, de a számottevően javítja a biztonságot és ezen keresztül a versenyképességet Cyber Resilience Act, ami 290 milliárd euróval csökkentheti a kontinens cégeinek kibertámadásokkal kapcsolatos költségeit. 

Ugyancsak fontos fejlemény a Health Emergency Preparedness and Responsible Authority program, amely nemcsak az egészségügyi kockázatok gyors felismerésében játszik komoly szerepet, de figyelemmel van az olyan kitettségekre is mint a gyógyszeripar importigénye, illetve export függősége. 

Az élelmiszerbiztonsági megfontolások is hajtották a közös európai agrárpolitika felülvizsgálatát, ami öt év alatt 387 milliárd euróval igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a gazdálkodók meg tudjanak küzdeni a klímaváltozással és más kihívásokkal. 

Megtolhatja a régió gazdaságát a német fejlesztési program

Ezekhez az európai programokhoz adódik hozzá

a német infrastruktúra fejlesztési program, amely 2035-ig összesen 2,5 százalékpont többlet növekedést hozhat Németországban és közvetve-közvetlenül 0,75 százalékos többlet növekedést generálhat az eurózónában az Európai Bizottság elemzése szerint. 

Mindezeket figyelembe véve az Amundi szakértői szerint az európai stratégiai autonómiára építő befektetési portfólióban egyaránt szerepet kell kapnia az iparnak, azon belül, a technológiának és az energetikának, a védelempolitikának, ideértve a kiberbiztonságot is, illetve a mindezek finanszírozásában jelentős szerepet játszó bankszektornak, valamint a lakossági jólét és ellátásbiztonság szempontjából kiemelten fontos egészségügynek és élelmiszeriparnak is.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, hogy a közös európai védelmi program, valamint az infrastrukturális fejlesztések és a stratégiai autonómiához szükséges beruházások várhatóan a közép-kelet-európai régió országainak a növekedésére is pozitívan hatnak. Beszélt arról is, hogy egyes modellszámítások alapján

a régiós országok GDP növekedését akár 0,5 százalékkal is megemelheti a német fiskális csomag.

Az Európai Stratégiai Autonómiához kapcsolódó programok hatását egyelőre nehéz konkrét számokra lefordítani, de például a SAFE programban való részvétel több tekintetben is javíthatja a régiós országok pozícióit. A program forrásainak felhasználása révén nemcsak a hazai védelmi iparunk fejleszthető, de a régiós, valamint a többi uniós országgal való együttműködéssel a bilaterális gazdasági kapcsolatok is javíthatók, és  csökkentheti a jövőbeni devizaforrás bevonási igényt is – fejtette ki Kiss Péter. Magyarországnak minden addicionális beruházásra szüksége van, mint egy falat kenyérre, mivel az utóbbi években a beruházások csökkenése volt az alacsony GDP növekedés egyik fő oka – tette hozzá.