Meglepő és fontos mérföldkőhöz ért el az a bennfenteskereskedelem-gyanús tőzsdei ügy, amelyet a nyilvánosságban is összekötöttek Magyar Péterrel. Az Economx ugyanis megtudta, hogy

a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az OPUS 2023. július 21-i részvényvisszavásárlási programja kapcsán azonosított olyan piaci magatartást, amely felvetette a bennfentes kereskedelem gyanúját több személy esetében. Emiatt az MNB előbb 2023. szeptember 28-án, majd 2024. november 28-án hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásokat, mindkét esetben több személlyel szemben.

Ami azt jelenti, hogy az első vizsgálat megkezdése, azaz

2023. szeptember 28-a óta eltelt már hatszáz nap

- egyelőre látványos eredmény nélkül. 

Bár május 10-én a Telex arról írt, hogy

Magyar Péterrel együtt hét ember érintett abban a piacfelügyeleti eljárásban,

amelyet az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat a jegybank, egyiküket nemrég már meg is büntették 40 millió forintra.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat

- írta a portál. 

Egyébként természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vizsgálatnak milyen eredményei vannak, illetve, hogy a Tisza párt elnökének meddig kell válaszolnia a Magyar Nemzeti Bank kérdéseire (a korábbi határidő április 22-én járt le).

Tekintettel arra, hogy az ügyben hatósági eljárások vannak folyamatban, ezek ideje alatt a Magyar Nemzeti Bank nem oszthatja meg az eljárásokban keletkezett védett adatokat tartalmazó dokumentumokat, illetve további részleteket sem közölhet. Amint az eljárások lezárultak, az eredményekről az MNB tájékoztatni fogja a nyilvánosságot

- válaszolta az Economxnak a Varga Mihály vezette jegybank. 

A tét nagy, a bennfentes kereskedelmet adott esetben a törvényalkotó akár öt év szabadságvesztéssel is szankcionálhatja.

A bennfentes kereskedelem lényege az, hogy valaki egy árhatással bíró, ám nem nyilvános, belső információ birtokában köt ügyletet, azaz vásárol, vagy ad el. Itt tehát fontos, hogy egyrészt privát, csak a befektetők egy szűk köre által ismert információról legyen szó (ilyen például a társaság minden olyan korábban nem közölt adata, mely a még nem nyilvánosságra hozott negyedéves jelentésben szerepel), ahogyan az is, hogy ez olyan információ legyen, ami mozgatni fogja az árakat (senkit nem zavar, ha csak egyvalaki ismeri a következő főkönyvelő nevét, mert ezen adat birtokában nem fognak tudni nyereségesen kereskedni), és

természetesen szükséges az, hogy a bennfentes ténylegesen üzletet kössön az információ nyilvánosságra kerülése előtt

– magyarázta az Economxnak korábban Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője

A közgazdász hangsúlyozta, az elkövető az, aki ármozgató bennfentes információ birtokában vásárol vagy elad. A lépések pedig roppant egyszerűek:

  • valaki megtud egy ilyen magáninformációt;
  • majd ennek birtokában, annak kihirdetése előtt megfelelő pozíciót vesz fel az adott termékben, magyarul vásárol vagy elad;
  • viszont aki bennfentes kereskedést hajt végre, bűncselekményt követ el, amely akár öt éves szabadságvesztést is vonhat maga után büntetésként. 

Mi történt 2023. július 21-én?

Az Index korábban arról írt, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját, és hivatalosan elindult a vizsgálat, amelynek részeként 24 kérdést küldött a jegybank Magyar Péternek. 

Az irat pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket. A jegybank munkatársai tételesen szembesítették a politikust a problémás tranzakciókkal, amelyeket korábban tagadott, és amelyek megalapozhatják a bennfentes kereskedelem gyanúját.

Például

2023. július 21-én 11 óra 16 perckor harminchét ezer darab részvényre adott be eladási megbízást,

és a tételes kimutatásban minden egyes júliusi tranzakciója nyomon követhető megbízási számra lebontva. Tehát az is, hogy később esetlegesen mennyit értékesített – annak ellenére, hogy ezt letagadta. 

A jegybank első kérdése a következő volt:

kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat OPUS-részvényre – itt a jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntetik –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?

Három gyanús jel

Amennyiben a nyilvánosságra került információk valósak, az Sebestyén Géza szerint három ok miatt is nagyon gyanússá teszi azt, hogy itt valóban bennfentes kereskedésről van szó:

  1. A szűk körben ismert információ (részvény-visszavásárlási döntés) nagyon komoly árfelhajtó erővel bír. Amikor egy cég saját részvényeket vásárol vissza, az két okból is jókora árfolyam-emelkedést szokott okozni. Egyrészt maga a többletkereslet is hajtja felfelé az árakat, másrészt van egy lélektani hatás is, amelynek lényege, hogy a legtöbbet a cég vezetése tud a vállalat valós helyzetéről, így amennyiben szerintük érdemes vásárolni, akkor ezt mások is egyértelmű vételi jelnek tekintik.
  2. A hírek alapján a vásárlás pár órával az információ nyilvánosságra kerülése előtt történt, az eladás pedig rögtön a következő kereskedési napon. Ha ez így volt, az egyértelműen mutatja, hogy itt nem hosszú távú befektetésről volt szó, hanem rövid távú spekulációról, amit egy értelmes befektető akkor lép csak meg, ha van valamilyen olyan oka erre, ami a spekulációt logikussá teszi.
  3. Ráadásul a hírek szerint Magyar Péter a teljes portfolióját egyetlen papírba forgatta. Ilyet az óvatos befektetők nem igazán szoktak csinálni, a tőzsde egyik alapszabálya, hogy több befektetésben érdemes diverzifikáltan tartani a vagyonunkat. Az ilyen koncentrált lépés azt sugallja, hogy nagyon erős érvek szóltak az adott papír mellett, a hétfői eladás pedig azt mutatja, hogy ezek az érvek hétfőn már nem voltak érvényesek. Mivel a pénteki zárás és a hétfői nyitás között vált nyilvánossá a cég részvényvisszavásárlási szándéka, így egy felügyelet számára ez bőven teremthet elég alapot arra, hogy vizsgálatot indítson.

Szerinte ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy

a jegybank ok nélkül nem kérhet be információkat magánszemélyek tőzsdei tranzakcióiról,

ám ha bennfentes kereskedés gyanúja áll fenn, akkor ezt köteles megtenni. Ugyanezt kell tennie akkor, ha egy adott befektetés árfolyamában vagy forgalmában gyanús folyamatokat tapasztal.

Ezek szerint a gyanús tőzsdei ügyletet követően alig több mint két hónappal már meg is kezdte a vizsgálatot a Matolcsy György vezette jegybank, bár akkor Magyar Péter még nem ellenzéki vezető volt, hiszen 2024. február 11-én jelent meg először a Partizán stúdiójában. 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!