A magyar munkaerőpiac előtt álló kihívások és jövőbeli tendenciák feltérképezésére készített átfogó tanulmányt az ország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A közös kutatás részletes elemzéseket, adatokon alapuló előrejelzéseket és stratégiai, illetve foglalkoztatáspolitikai javaslatokat fogalmaz meg,

figyelembe véve a globális és hazai trendeket, a demográfiai változásokat, a gazdasági szükségszerűségeket és a digitalizáció jelentette komplex kihívásokat.

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány május 15-én a Néprajzi Múzeumban megrendezett konferencián mutatta be friss, A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon című tanulmányát. Az eseményen

a hazai gazdasági élet meghatározó szereplői, valamint kormányzati döntéshozók és a szaktárca vezetői vettek részt.

Az elkészült kutatás célja a magyar és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása a munkaerőpiac pontos, átfogó elemzéséhez. A tanulmány készítése során a szakértők kiemelt figyelmet fordítottak a demográfiai tendenciák munkaerő-kínálatra gyakorolt hatásaira, a szakképzettség aktuális kérdéseire, a munkaerő elvándorlásának („brain drain”) jelenségére, a rugalmas munkavégzési formák térnyerésére, valamint az inaktív társadalmi csoportok – mint a fiatalok, kisgyermekes anyák és megváltozott munkaképességű személyek – munkaerőpiaci integrációjának lehetséges módjaira.

„Napjainkban a gyors változások és összetett kihívások korát éljük, ahol a megfelelő válaszok megtalálása elengedhetetlen a vállalatok és a munkaerőpiac versenyképességének megőrzéséhez és növeléséhez. Friss tanulmányunk célja, hogy naprakész adatokkal, mélyreható elemzésekkel és gyakorlati meglátásokkal támogassa a döntéshozók, illetve a vállalati szektor és a HR-szakma sokrétű munkáját” – hangsúlyozta Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezető igazgatója.

Az átfogó tanulmány részét képezi egy 2000 fős reprezentatív lakossági kutatás is, amely a magyar munkavállalók véleményét vizsgálta a munkavállalással kapcsolatos értékpreferenciák, az otthoni munkavégzés, az ingázás és munkába járási szokások, valamint a képzéshez való hozzáállás tekintetében. A felmérés eredményei rávilágítanak,

az egyes pozíciók megítélésében már egyre hangsúlyosabbá válnak az egyéni élethelyzetekhez és preferenciákhoz igazodó munkafeltételek.

A válaszadók körében a munkahelyválasztás szempontjai között továbbra is a versenyképes fizetés áll 60 százalékkal az első helyen, azt követi a barátságos munkahelyi légkör és a munkahely és lakóhely közötti távolság, hiszen mindkettő válaszlehetőséget a kitöltők 34 százaléka választotta. A felmérésből az is kiderül, hogy a munkavállalók jelenlegi munkahelyükön leginkább a barátságos légkört (78 százalék), a lakóhelyhez való közelséget (77 százalék), valamint a stabilitást és biztonságot (72 százalék) értékelik. Érdekesség, hogy a válaszadók kevesebb mint fele, 49 százaléka említette csak a versenyképes fizetést jelenlegi munkahelyével kapcsolatban.

„A kormány széles foglalkoztatáspolitikai eszköztárral támogatja a munkahelyteremtést, a hazai és uniós finanszírozású programok a bértámogatásokon felül kiemelten támogatják a mobilitást is. Az aktivitáshoz nagyban hozzájárul a folyamatosan elérhető lakhatási, illetve utazási támogatás az újonnan munkába álló álláskeresők részére, ami érdemben elősegíti a munkahelyhez jutást” – emelte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a konferencián.

A felmérés adatai szerint

a munkavállalók igen jelentős része, 49 százalék ingázik a munkahelyére.

A többségük, 80 százalék naponta kevesebb mint egy órát utazik, ugyanakkor pusztán a válaszadók 73 százaléka részesül valamilyen munkába járási támogatásban. Mindemellett a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy a home office lehetősége hatékony megoldást jelenthet az ingázással kapcsolatos problémákra.  

„A magyar munkaerőpiac a permakrízis időszakában is ellenállónak bizonyult: még az energiaválság és a koronavírus-járvány idején sem tapasztaltunk számottevő növekedést a munkanélküliségi rátában” – emlékeztetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratórium elnöke. Törcsi Péter hozzátette, a jövő szempontjából kulcsfontosságú a demográfiai folyamatok megértése, valamint elsődleges érdek, hogy az agyelszívás jelenségére és a képzett munkaerő megtartására hosszú távon fenntartható, egészséges egyensúlyi megoldások szülessenek. Emellett a munkaerőpiac peremén lévő csoportok integrációja is kiemelt feladat.

A konferencia során a tanulmány eredményeit szabályalkotók, munkáltatók és HR-szakértők vitatták meg, ami értékes és stabil alapot biztosíthat a hazai munkaerőpiac előtt álló komplex kihívások kezeléséhez – legyen szó az inaktív csoportok bevonásáról, a szakképzettség hiányának kezeléséről, a digitalizációhoz való alkalmazkodásról, vagy a fiatal és idős korúak munkaerőpiaci integrációjáról. A tanulmánynak köszönhetően a szakemberek átfogó képet kaptak a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről, a várható jövőbeli tendenciákról és konkrét javaslatokat hallhattak a jövőbeli döntéshozás, törvényalkotás támogatására – írták.

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

A WHC friss elemzése szerint tavaly nőttek a fizetések, több régióban akár 25 százalékkal is magasabb bért kértek a fehérgalléros alkalmazottak. Bővebben.

Kapcsolódó