Magyarország egyre inkább a „dél-amerikanizálódás” útjára lépett, a társadalom a szegények és a szupergazdagok csoportjára szakadt – vallja Frei Tamás.
Frei Tamás szerint a magyarok mentálisan és társadalmilag is „Dél-Amerika felé sodródnak”. Szerinte a koronavírus gazdasági őrülete, az orosz-ukrán háború, valamint az erre reagáló rossz gazdaságpolitika csapdahelyzetbe kényszerítette Magyarországot.
Mint fogalmazott, Magyarország jelenleg egy Argentína típusú ország, ahol a lakosság 15 százaléka jómódú és 85 százaléka leszakadó társadalmi rétegre oszlik. Viszont Frei azt is hozzátette, hogy szerinte a perui életszínvonal-megoszlás felé tartunk, ahol ez az arány már 10-90 százalék, tehát még nagyobbra nyílt a társadalmi egyenlőtlenség. Szerinte egyre kevésbé van átjárás a társadalmi rétegek között.
Horváth Sebestyén szerint a számok alapján messze állunk a latin-amerikai típusú egyenlőtlenségektől
A helyzet megosztja a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértőket: Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint a gazdasági mutatók alapján Magyarország messze áll a latin-amerikai típusú egyenlőtlenségektől.
Azt elismerte, hogy számos dél-amerikai országra jellemző a rendkívül magas vagyoni egyenlőtlenség, itthon azonban szerinte számos közgazdasági mutatószám foglalkozik a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekkel, amik más képet festenek.
Ezek közül a legismertebb a Gini-együttható, amely értéke minél nagyobb, annál nagyobbak az országban a vagyoni egyenlőtlenségek.
„Az Eurostat adatai alapján ebben az uniós rangsorban Magyarország a hatodik legalacsonyabb együtthatóval rendelkezett a tavalyi évben. Sőt, az elmúlt két évtizedben a vagyoni egyenlőtlenségek tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg” – fűzte hozzá.
Az elemző egy másik fontos mutatót is megemlített, a mediánbér átlaghoz viszonyított arányának uniós rangsorát, amiben a 27 uniós tagállam közül Magyarország a kilencedik leginkább kiegyensúlyozott államnak számított.
Nemzetközi szinten általános tendencia, hogy az átlagbér meghaladja a mediánkereset értékét. Ennek oka az, hogy az átlagbér az összes munkavállaló keresetének számtani átlaga, így kiugróan magas jövedelmek jelentősen megemelhetik az átlagot. Ezzel szemben a mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél az alkalmazottak fele többet, másik fele kevesebbet keres – vagyis a „középső” jövedelmet, amely reálisabb képet ad a tipikus keresetről. Ezért a medián általában alacsonyabb, és jobban tükrözi a többség jövedelmi helyzetét
– magyarázta Horváth Sebestyén.
Végül azért megjegyezte azt is, hogy a közgazdaságtani kutatások szerint a szektoron belüli jövedelmi egyenlőtlenségek a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások szektorában, az egészségügyben, az információs és technológiai ágazatban, illetve a mezőgazdaságban a legmagasabbak.
Bod Péter Ákos úgy véli, a magyar állam rátelepedett a társadalomra
Bod Péter Ákos ezzel szemben úgy látja, hogy a hazai gazdaságpolitikai folyamatok egyértelműen a „dél-amerikanizálódás” irányába tolják az országot.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint ez a kérdés ugyanis már a rendszerváltozás után egy évtizeddel felvetődött, amikor az átalakulás hatalmas sokkját túléltük, ám kezdett sokasodni a kétely, hogy vajon sikerül-e az 1989-es Alkotmányba célként beírt szociális piacgazdaság irányába fejlődnünk, vagy inkább valami peremvidéki kapitalizmus lesz nálunk.
Hozzátette: a magyar állam rátelepedett a társadalomra, lefojtotta a versenyt, sokat adóztat, legfeljebb gyáván, az üzleti szereplőkön keresztül szedi be a rengeteg elvonást áfa vagy iparági különadó, bankadó formájában. Eközben nagyvonalúan támogatja a politika-közeli vállalkozókat, hivatkozva a hazai ipar védelmére vagy a nemzeti tőkésosztály megteremtésére.
Szerinte pontosan az történik, ami Argentínában: egyre nő a jövedelmi szakadék. Hiszen a mérleg egyik oldalán a szegények és az elszegényedésnek kitettek foglalnak helyet, míg a másikon a nagyon gazdag felső 1 százalék, vagy extrém esetben a legfelső néhány család, oligarcha áll.
A portál kiemelte, hogy bár a közgazdászok válasza bár erősen eltért egymástól, egyvalami mégis közös nevező volt a mondandójukban. Ez pedig nem más, mint az Európai Unió. Ám amíg Horváth Sebestyén kizárólag a statisztikai adatokra támaszkodott a válaszában, addig Bod Péter Ákos inkább azt emelte ki, hogy a magyar esetben a latin-amerikanizálódás veszélyét hogyan tompította az uniós tagság.
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy munkatermelékenységben a magyar kisvállalkozások eléggé le vannak maradva a térségben. Szerinte ezen a kormány nem tud segíteni, hiszen tíz éve kellett volna kicsivel több forrás az oktatásba, a nyelvi képzésbe, nem pedig még egy és még egy újabb összeszerelő üzem államilag támogatott idetelepítéséről kellene várni a fellendülést – fogalmazott.
Összegzésként elmondta, hogy a kialakult helyzeten az új generáció tudna segíteni, ám az oktatásból kikerülők közül aggasztóan sok a külföldre készülők aránya.