Az elmúlt két évben jelentősen emelkedett Magyarországon az elkövetett bűncselekmények száma, ezen belül is kiugró a gazdaságot érintő bűncselekmények bővülése: e téren 2023-ban mintegy 24 százalékos, 2024-ben pedig 35 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez viszonyítva. De nem csak az esetek száma ugrott meg,

nagy változást látni a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák, mint például a költségvetési csalás vagy a csődbűncselekmények visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő

– elemezte a Legfőbb Ügyészség éves statisztikájában szereplő adatokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Költségvetési csalás

Az adatokból kitűnik, hogy az utóbbi években csökkent az adócsalások száma, a 2022-ben regisztrált 1189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra, ami 16 százalékos mérséklődést jelent. Ez az elemzők szerint annak köszönhető, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb, miként a digitális adatszolgáltatási rendszerek egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése is megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások elkövetését, a számlagyárak működését.

Csődbűntett

A csődbűntettek esetében is hasonló tendencia tapasztalható: 2022-höz képest 2024-re 22 százalékkal esett vissza e bűncselekmények száma. Ez a visszaesés ugyanakkor némileg csalóka, mert sok esetben el sem jutnak el a hatóságok a bűncselekmény feltárásáig: az elkövetők sokszor már a nyomozás megindulása előtt gondosan eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, „fantomizálják” a cégeket és elrejtik a vagyonukat.

Pénzmosás

A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1.284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak, ami 137 százalékos ugrást jelent.

„A növekedés mögött meghúzódó okok sokrétűek” – magyarázta Bereznai Henrik ügyvéd. „Egyrészt, jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt, a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is”.

A pénzmosás elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni. 

Jellemző módszer az úgynevezett pénzfutárok használata, akik a saját számlájukra érkező – jellemzően csalásból származó – pénzt jutalékért továbbítják.

Kiberbűnözés

A  kiberbűnözés a szakértők szerint soha nem látott kihívás elé állítja a hatóságokat. Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5 százalékos növekedés látható. 

„Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére” – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az úgynevezett BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket – például cégvezetőket, beszállítókat –, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására. A védekezés az ilyen csalások ellen kifejezetten nehéz, mert az e-mailek általában nem tartalmaznak gyanús linkeket vagy mellékleteket, hanem tisztán írt szöveges kérések, így a hagyományos SPAM szűrők gyakran fel sem ismerik őket. Ugyancsak nehezíti a védekezést, hogy az elkövetők alapos előzetes felderítést végeznek, személyre szabott üzeneteket küldenek. Ráadásul az elkövetők egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.

Korrupció

Ha pedig mindez még nem lenne elég, a statisztikák a korrupció súlyosbodását is mutatják. A korrupciós bűncselekmények száma 2022 és 2024 között folyamatosan emelkedett: 2022-ben 1003, 2023-ban 2000, 2024-ben pedig 3834 esetet regisztráltak. 

Különösen figyelemre méltó a gazdasági vesztegetéses ügyek robbanásszerű emelkedése: ezek száma 792-ről 3163-ra ugrott, ami 299,4 százalékos növekedést jelent.