A magyarországiak többsége helyesli a határon túli, erdélyi magyarok állampolgárságát, szűk többségük az anyagi támogatásukat is, de a szavazati joguk kérdése továbbra is megosztja az anyaországi közvéleményt. Ez derült ki az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportjának legújabb kutatásából.

Miként az erdélyi Krónika beszámolt róla, az Egy vérből valók vagyunk? című kutatás azt térképezte fel, hogyan viszonyulnak a magyarországi magyarok a „virtuális nemzetépítés” különböző elemeihez – a könnyített honosításhoz, a határon túli közösségek anyagi támogatásához és a szavazati joghoz –, illetve miként alakultak ezek a vélemények az elmúlt évtizedben.

Honosítás

Kiderült, hogy a könnyített honosítás kérdésében a magyarországi közvélemény az elmúlt években egyértelműen egységesebbé vált.

A válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a határon túli magyaroknak jár a magyar állampolgárság.

A kutatók szerint ez az egyik legkevésbé vitatott téma: a honosítás minden társadalmi csoportban többségi támogatást élvez Magyarországon. A pártpreferencia szerinti bontásban is enyhültek a korábbi években tapasztalt törésvonalak: míg 2019-ben leginkább a Fidesz szavazói álltak a kezdeményezés mögött, mostanra a Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében is többségbe kerültek a támogatók. 

Anyagi támogatás

Továbbra is kényes téma ugyanakkor a határon túliak anyagi támogatása, bár e téren is tapasztalható némi pozitív elmozdulás. 

A megkérdezettek 52 százaléka támogatja, hogy Magyarország anyagi segítséget nyújtson a határon túl élő magyaroknak, ez a 2019-es mélyponthoz képest jelentős növekedés.

Az elfogadottság azonban erősen társadalmi státusztól függ: a városiak, a magasabban képzettek és a jobb anyagi helyzetűek körében magasabb, míg a vidéki, alacsonyabb jövedelmű válaszadók körében jóval óvatosabb a támogatás. A pártpreferencia szerinti eltérések ugyanakkor itt is csökkentek: 2019-ben még a Fidesz-szavazók között sem volt többségi támogatás, 2025-re azonban a legtöbb politikai csoportban többségbe kerültek az igenek.

Szavazati jog

A három vizsgált téma közül a szavazati jog maradt a legmegosztóbb.

A válaszadóknak csak 38 százaléka támogatja, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazhassanak a magyar országgyűlési választásokon, míg több mint 60 százalék nem ért ezzel egyet a felmérés szerint.

Míg a Fidesz szavazóinak kétharmada támogatja, a Tisza híveinek csak 24, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak pedig 27 százaléka fogadja el a határon túli magyarok szavazati jogát.

A felmérés megállapítása szerint Magyarországon a virtuális nemzetépítés – vagyis a határokon átívelő magyar nemzeti közösség eszméje – jogi és intézményi szinten megvalósult, de társadalmi szinten nem vált belső konszenzussá.

"Bizonyos kontextusokban nemzettestvérek vagyunk, más kontextusokban viszont mi magunk is migránsok vagyunk Magyarországon” - fogalmaztak a kutatók.

Úgy vélték, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos feszültségek enyhítéséhez három területen lenne szükség változásra:

  • Politikai szinten fontos lenne túllépni a korábbi megosztottságokat fenntartó szemléleten, és nyitottabb, konszenzuskereső megközelítéssel újragondolni a szavazati jog szabályozását.
  • A támogatáspolitikában átláthatóbb, szakmai alapú döntéshozatalra van szükség, amely biztosítja, hogy a források valóban a közösségi célokat szolgálják.
  • Nemzettudati szinten egy sokszínűbb, egymást kiegészítő nemzeti egység kialakítása jelenthetné a megoldást, ahol az anyaországi és a határon túli magyar identitások nem ellentétben, hanem kölcsönös megértésben léteznek.