A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2025 első félévére vonatkozó vármegyei adatokat. A friss statisztikákból kiderül, hogyan alakultak a keresetek, a lakásépítések, a kiskereskedelmi forgalom, a demográfiai mutatók és a turizmus az ország különböző részein.
Mintegy 200 ezer forintos különbség van a fizetésekben
2025 első felében átlagosan 693 ezer forint volt a bruttó fizetés a teljes munkaidőben dolgozók körében, ami nettó 476 ezer forintot jelentett az adókedvezményeket is beleszámítva – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
Ahogy lenni szokott,
Budapest messze vezet: a fővárosi székhelyű cégeknél dolgozók keresik a legtöbbet (576 ezer forint/hó), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legalacsonyabbak (356 ezer forint/hó) a fizetések.
A különbség óriási – a budapestiek az országos átlag 1,2-szeresét, a szabolcsiak viszont csupán annak háromnegyedét viszik haza.
Országos szinten a nettó átlagkereset 9 százalékkal nőtt egy év alatt, és minden vármegyében emelkedtek a fizetések. A legnagyobb ugrás Tolnában, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában volt érzékelhető (10,3–10,8 százalékos növekedéssel), míg Győr-Moson-Sopron és Nógrád térségeiben mérsékeltebb, 7–8 százalékos volt az emelkedés.
A foglalkoztatottság is javult: átlagosan 3 millió 848 ezren dolgoztak hazai székhelyű munkáltatóknál, ami 0,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb helyen nőtt vagy legalábbis stagnált az alkalmazotti létszám, a legnagyobb bővülés Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében volt (2,5–2,9 százalék). Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnokban 2,7 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint tavaly.
Megtorpant a lakásépítési lendület – főleg a nagyvárosokban
A 2023. év végi átmeneti növekedést leszámítva 2022. IV. negyedéve óta, negyedévről negyedévre kevesebb lakás épül az országban az előző év azonos időszakinál. 2025 I. félévében összesen 5129 lakást vettek használatba, ami 15 százalékkal elmaradt a 2024 I. félévi, alacsony bázistól is. Az évnek ebben a szakaszában, legutóbb 2017 I. félévében adtak át ennél kevesebb lakást hazánkban.
Az idei év első felében visszaesett a lakásépítések száma: Budapesten és a legtöbb vármegyében is kevesebb új otthon készült el, mint tavaly ilyenkor.
Az országos csökkenés mögött elsősorban a fővárosi, a Győr-Moson-Sopron és a Fejér vármegyei visszaesés áll, ugyanakkor Zala vármegye meglepő kivételt jelent: ott jelentősen nőtt az új építések száma, ami részben ellensúlyozta az országos visszaesést.
Budapesten 14 százalékkal kevesebb lakás, mindössze 1821 új otthon épült az év első hat hónapjában.
A megyei jogú városokban még nagyobb volt a visszaesés: 34 százalékkal kevesebb lakás készült el, és ezeknek az összesített száma csupán 40 százalékát tette ki a budapesti építéseknek.
A kisebb városokban némileg jobb a helyzet – itt 1,1 százalékkal több lakás épült –, viszont a falvakban, községekben tovább csökkent az építési kedv: 17 százalékkal kevesebb otthon készült el, mint egy évvel korábban.
Mit sem ér az árréstop: megtolta az infláció a költéseinket
A magyar boltok forgalma ismét nőtt az idei év első felében: 8790 milliárd forintot költöttek a vásárlók 2025 első hat hónapjában – közli a KSH. Ebben nincs benne az internetes és csomagküldő kereskedelem, ami további 858 milliárd forintos forgalmat jelentett.
Az árak és az eladott mennyiség együttes emelkedése miatt a kiskereskedelem értéke 5,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A forgalom volumene – vagyis a tényleges vásárlások mennyisége – 2,4 százalékkal nőtt 2024 első félévéhez képest.
A bővülés az egész országot érintette, minden vármegyében és a fővárosban is több fogyott a boltokban, mint egy éve. A legnagyobb növekedést Zala vármegye produkálta (+4,3 százalék), míg a legvisszafogottabb élénkülés Nógrádban volt (+1,1 százalék).
Ha a vásárlást lakosonként nézzük,
egy magyarra átlagosan 921 ezer forint bolti költés jutott, ez havi 153 500 forintot jelent fejenként (ez tavaly még csak 144 ezer forint volt).
A budapestiek toronymagasan vezetik a listát: 21 százalékkal többet költöttek az országos átlagnál. Őket Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye követi, 11 és 8,7 százalékkal az átlag felett.
A vármegyék többségében viszont az emberek kevesebbet vásároltak, mint az országos átlag – különösen Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén térségében, ahol az egy főre jutó bolti forgalom 18–25 százalékkal maradt el az átlagtól.
Nem szülünk és nem házasodunk
2025 első hat hónapjában kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel korábban: összesen 34 969 újszülöttet regisztráltak, ami 7,9 százalékos visszaesést jelent. Ez 2989-cel kevesebb baba, mint 2024 azonos időszakában – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A születések száma a legtöbb vármegyében és Budapesten is csökkent, a legnagyobb arányban éppen a fővárosban (–14 százalék). Két vármegye, Csongrád-Csanád és Zala, azonban pozitív kivételnek számít: itt több gyerek született, összesen 50-nel több, mint tavaly.
A halálozások száma ezzel szemben nőtt:
2025 első félévében 64 616 ember hunyt el, ami 2,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Csak öt vármegyében csökkent vagy stagnált a halálozás, a legnagyobb mérséklődés Csongrád-Csanádban volt (–1,5 százalék). A legrosszabb adatok Borsod-Abaúj-Zemplénben (+10 százalék) és Hevesben (+9,9 százalék) születtek.
A két folyamat eredőjeként a népesség tovább fogy: a természetes népmozgalmi egyenleg 29 647 fővel csökkentette az ország lélekszámát – ez 19 százalékkal gyorsabb fogyás, mint egy évvel korábban. Csak Csongrád-Csanád és Zala vármegyében lassult a népességvesztés, Budapesten és 17 másik vármegyében viszont tovább erősödött.
A házasságkötések száma is visszaesett: az év első felében 20 286 pár mondta ki a boldogító igent, 921-gyel kevesebb, mint tavaly, vagyis 4,3 százalékos csökkenést mért a statisztika. A legtöbb térségben – Budapesten és 11 vármegyében – kevesebben házasodtak, míg nyolc vármegyében enyhe növekedés volt megfigyelhető.
A külföldiek húzzák a magyar turizmus szekerét
A 2025-ös év első felében felpörgött a turizmus: a magyarországi szálláshelyek 4,5 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint tavaly ilyenkor. A növekedés főként a külföldi turisták visszatérésének köszönhető – derül ki a KSH adataiból.
A főváros és Pest vármegye vitte a prímet: Budapesten 8,9, Pestben 8,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. A vármegyék többségében szintén bővült a forgalom, vagyis országos szinten ismét erőre kapott a turizmus.
Mind a kereskedelmi szálláshelyeken (hotelek, panziók), mind a magánszállásokon (apartmanok, vendégházak) több éjszakát töltöttek el a vendégek – egyedül márciusban volt kisebb megtorpanás. Az első félévben 13,3 millió vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi, és 5,6 milliót a magán- és egyéb szálláshelyeken, ami rendre 4,2 és 5,3 százalékos növekedés.
A fővárosban a külföldiek, a vármegyékben inkább a belföldi turisták töltötték meg a szállásokat. Országosan a vendégéjszakák 54 százalékát külföldiek adták. A belföldi turizmus szerényen, 1,3 százalékkal nőtt, míg a külföldi vendégéjszakák száma 7,4 százalékkal emelkedett. A legtöbb turista Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból érkezett.
A kínálat is bővült: júniusban 2924 kereskedelmi szálláshely működött, 301 ezer férőhellyel, ami kicsivel több, mint egy évvel korábban. A magán- és egyéb szálláshelyek száma szintén nőtt – már közel 30 ezer ilyen egység üzemel, 236 ezer férőhellyel országszerte.