Újabb szomorú statisztika érkezett a magyar lakosság egészségügyi állapotát tekintve. A testtömegindex (BMI) egy egyszerű, mégis hatékony eszköz, amely megmutatja, milyen távol áll egy társadalom az ideális testsúlyállapottól. Magyarország esetében a 2019-es adatok azt mutatják, hogy 

a helyzet az elmúlt évtized során romlott. Miközben a normál testsúlyúak és a soványak aránya csökkent, a túlsúlyosak és az elhízottak száma szinte minden demográfiai csoportban emelkedett.

Kapcsolódó

Tíz évvel korábban, 2009-ben a magyar lakosság 42 százaléka számított normál testsúlyúnak, ez az arány 2019-re 39 százalékra esett vissza. Ezzel párhuzamosan a soványnak tekinthetők aránya 4 százalékról 2,7százalékra csökkent. Eközben a súlytöbblettel küzdők aránya – ideértve a túlsúlyosokat és az elhízottakat – 58 százalékra emelkedett, ami 4,5 százalékpontos növekedést jelent egy évtized alatt. Az adatok szerint a túlsúlyos, de nem elhízott magyarok az össznépesség 34 százalékát teszik ki.

Az enyhe és középsúlyos elhízás (I-II. fokú) a lakosság 22százalékát érinti, míg a súlyos, III. fokú elhízás az emberek 1,6százalékára jellemző. Ez utóbbi kategória különösen veszélyes, hiszen komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az egyéb krónikus problémák.

A 65 év felettiek veszélyben vannak

A statisztikák alapján láthatjuk, hogy a túlsúlyosság és elhízás megoszlása Magyarországon élesen kirajzolja az életkor közötti különbségeket. A testsúlyproblémák – beleértve a túlsúlyt és elhízást – a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak mind a férfiak, mind a nők körében.
A 65 év felettiek csoportja különösen érintett: itt a túlsúlyosak és elhízottak aránya meghaladja a fiatalabb generációkét, sőt a legfiatalabb, 15–17 éves korosztályhoz képest több mint négyszeres.

Az életkor előrehaladtával nemcsak a túlsúly, hanem az elhízás aránya is növekszik. 

Ez a változás különösen szembetűnő a 65 évesek és annál idősebbek körében, ahol a túlsúlyos és elhízott személyek aránya már dominálja a testtömegkategóriákat. A fiatalok (15–17 évesek) körében ezzel szemben a normál testsúly még jelentős részt képvisel, és a soványság aránya is kiemelkedő.

A férfiaknál borzasztó a helyzet

A statisztikák szerint a férfiak körében súlyosabb a helyzet: 

65 százalékuk küzd súlytöbblettel vagy elhízással, míg a nők esetében ez az arány 52 százalék. 

Ugyanakkor a soványak aránya a nők körében magasabb (3,9 százalék), mint a férfiaknál (1,4 százalék). Ez a nemek közötti különbség arra utalhat, hogy eltérő táplálkozási szokások, életmód és esetleg kulturális tényezők is szerepet játszanak.

Az életkor előrehaladtával egyértelműen nő a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Míg a 15–17 évesek 16 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 év felettiek körében ez az arány már 72 százalék. A fiatalabb korosztályok körében viszont magasabb a soványak aránya: a tizenévesek 19 százaléka számít soványnak, míg az idősebbeknél ez mindössze 1 százalék. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy az időskorral járó életmódváltás – kevesebb mozgás, rosszabb táplálkozási szokások – jelentős szerepet játszhat az elhízás terjedésében.

Magyarország régiói között is jelentős eltérések mutatkoznak, Budapest, kedvezőbb képet mutat: itt a túlsúlyosak és elhízottak aránya 51 százalék. Ezzel szemben az ország többi részében ez az arány magasabb, 57–62 százalék között mozog. 

Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ahol a súlyproblémával küzdők aránya eléri a 62 százalékot. 

Hasonlóan magas értékeket látunk a Dél-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is, ahol ez az arány meghaladja a 60 százalékot.

A szívbetegségtől a daganatokig

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemeli, hogy az egészségtudatos magatartás – bár társadalmi-gazdasági helyzettől is függő egyéni választás – jelentősen érinti a nemzeti erőforrások fenntarthatóságát. Az egyének az egészségtudatos magatartással a saját, valamint a társadalom többi tagjának jólétére is pozitív hatással lehetnek. Ennek egyik eleme az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

A tápláltsági állapot számos betegséggel hozható összefüggésbe. A nagyobb testsúly megnöveli többek között 

  • a szívkoszorúér-betegségek, 
  • a cukorbetegség 
  • vagy a daganatos betegségek 

kialakulásának kockázatát. A testsúlyt többek között az életmód is befolyásolja, az egészséget veszélyeztető faktornak tekinthető a túlzott táplálékbevitel és a mozgásszegény életmód.

Uniós szinten is rosszul állunk

A 2019-es Eurostat által közzétett adatok egyértelműen rámutatnak: Európa országai között jelentős eltérések vannak az elhízottak arányában, és néhány országban az elhízás aránya kiemelkedően magas.
A grafikon első pillantásra is megdöbbentő különbségeket tár elénk. Málta, a napsütötte szigetország, ahol a mediterrán étrend és a mozgás öröme gyakran kerül szóba, meglepő módon vezeti a listát. Az elhízottak aránya itt meghaladja a 28 százalékot, ami az EU-s átlagot jócskán meghaladó érték. Ez arra utal, hogy az elhízás nem pusztán a táplálkozási szokásokkal, hanem az életmóddal és az urbanizáció mértékével is szoros kapcsolatban állhat.

Magyarország, ahol az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód egyre inkább jellemzővé váltak, szorosan követi Máltát. A körülbelül 25 százalékos elhízási arány rávilágít arra, hogy az egészségügyi kihívások már nem csak az idősebb korosztályt, hanem gyakran a fiatalabb generációkat is érinthetik. Az elmúlt években számos kampány indult az egészséges életmód népszerűsítésére Magyarországon, de a statisztikák szerint még mindig sok a tennivaló ezen a téren.

A lista elején található még Horvátország, Lettország és Észtország, amelyek szintén a 20 százalék feletti elhízási ráták közé sorolhatók. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy Kelet- és Közép-Európában az elhízás mértéke különösen aggasztó. Ezekben az országokban az életminőség javítása, az egészséges táplálkozás ösztönzése és az aktív életmód népszerűsítése komoly közpolitikai kihívást jelenthet.