2015 és 2024 között látványosan javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete: az egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem folyamatosan emelkedett. Tíz év alatt a bruttó jövedelem több mint két és félszeresére, a nettó pedig csaknem két és félszeresére nőtt. Ez a tendencia egyértelműen a lakosság hosszabb távú életszínvonal-emelkedését tükrözi.
A pandémiát és az inflációs időszakot követő visszaesés után 2024-ben ismét jelentős fordulat következett be: a reáljövedelmek 9,5 százalékkal nőttek, vagyis a lakosság vásárlóereje visszatért a korábbi szintre. Az adott évben
az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 673 ezer forintot tett ki, míg a nettó elérte a 2 millió 797 ezer forintot
– ez 12,2, illetve 13,6 százalékos növekedés 2023-hoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonalról szóló kiadványából.
Jól élnek a szingli férfiak
2024-ben minden háztartástípusnál nőtt az egy főre jutó éves nettó jövedelem, de a különbségek továbbra is jelentősek maradtak a családi összetétel szerint. A legjobban az egyszemélyes, 65 év alatti férfiak éltek: az ő éves nettó jövedelmük 4 millió 94 ezer forint volt, ami 46,4 százalékkal haladta meg az országos átlagot, és 13,2 százalékkal a hasonló korú, egyedül élő nőkét.
A gyermekes családok jövedelmi helyzete ezzel szemben továbbra is elmaradt az átlagtól. Közülük a legnehezebb helyzetben a két felnőttből és három vagy több gyermekből álló háztartások vannak: az ő egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 989 ezer forint volt, ami 28,9 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Összességében a gyermekes háztartások jövedelme az egyedül élők vagy gyermektelen párok bevételeinek csupán alig több mint kétharmadát éri el.
Óriási a szakadék Budapest alatt
A jövedelmi különbségek a korcsoportok között is markánsan kirajzolódtak 2024-ben.
A legmagasabb egy főre jutó éves nettó jövedelmet az 55–64 éves referenciaszeméllyel rendelkező háztartások érték el: 3 millió 268 ezer forintot,
ami 16,8 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A skála másik végén a legfiatalabb, 25 év alattiak álltak, akiknél az éves nettó jövedelem 2 millió 234 ezer forint volt – ez 20,1 százalékkal maradt el az átlagtól.
A képzettség továbbra is az egyik legerősebb meghatározó tényező a jövedelmek szempontjából. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 3 millió 712 ezer forintos éves nettó jövedelemmel bírtak, ami 32,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben az alapfokú végzettségűek mindössze 1 millió 648 ezer forintot kerestek, vagyis az országos szint alig 59 százalékát.
Jelentős eltérések mutatkoztak a gazdasági aktivitás szerint is. Az aktív dolgozók jövedelme (2 millió 860 ezer forint) meghaladta az országos átlagot, míg a munkanélkülieké (1 millió 718 ezer forint) annak csupán kétharmadát érte el. A nyugdíjasok viszont nagyjából az országos átlag szintjén éltek, 2 millió 873 ezer forintos egy főre jutó éves nettó jövedelemmel.
A területi különbségek 2024-ben is jól kirajzolódtak a jövedelmi adatokban. Budapest továbbra is messze az ország leggazdagabb térsége: az egy főre jutó éves nettó jövedelem itt 3 millió 729 ezer forint volt, ami 33,3 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A fővárost Közép-Dunántúl követte, ahol szintén kedvező volt a helyzet: a 2 millió 923 ezer forintos jövedelem 4,5 százalékkal volt magasabb az átlagnál.
Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az egy főre jutó nettó jövedelem csupán az országos átlag 82,9–83,5 százalékát érte el, ami jól mutatja a régiók közötti tartós jövedelmi különbségeket.
Kevesebbet tanulunk és tájékozódunk a világról
2024-ben egy főre vetítve az összes fogyasztási kiadás 2 millió 14 ezer forintra nőtt, ami folyó áron 6,7 százalékos bővülést, az inflációt figyelembe véve pedig 2,9 százalékos reálérték-növekedést jelentett az előző évhez képest.
A legnagyobb mértékben az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költöttünk többet (29,6 százalék),
6,5 százalékkal, ezt követte a közlekedés (4,1 százalék) és a vendéglátás, valamint a szálláshely-szolgáltatások (3,7 százalék) kiadásainak emelkedése. Bár folyó áron minden területen nőtt a fogyasztás, az inflációval korrigálva az oktatás (–2,1 százalék), a kultúra (–1,4 százalék) és a hírközlés (–0,5 százalék) kiadásai csökkentek.
A fogyasztás nagysága a jövedelmi helyzettel mutatja a legerősebb összefüggést: minél magasabb a háztartás jövedelme, annál többet költ. 2024-ben a legalsó jövedelmi ötödben 906 ezer, a legfelsőben 3 millió 652 ezer forint volt az egy főre jutó éves fogyasztási kiadás. Az összes kiadás az előző évhez képest folyó áron az alsó jövedelmi ötödben 7,2, a legfelsőben 7,3 százalékkal bővült.
Mit nem engedhetünk meg magunknak?
2024-ben 787 ezer fő élt súlyos anyagi és szociális deprivációban, ami azt jelenti, hogy megfosztottsági állapotban van társadalmilag, érzelmileg vagy anyagilag. Nyilván most anyagi aspektusból vizsgáljuk a deprivációs mutatókat.
Nézzük, mi az, amiben nem állunk jól:
- a társadalom 39,1 százaléka nem engedhet meg magának egy 1 hetes nyaralást
- 30,4 százalék nem tudja fedezni a váratlan kiadásokat
- 15,8 százaléknak nincs pénze szabadidőd tevékenységekre
- 15 százalék nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kétnaponta húst tudjon enni.
Mérséklődött azonban a hiteltörlesztéssel és lakással kapcsolatos fizetési hátralékkal rendelkezők aránya, és kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy anyagi okok miatt nem rendelkeznek gépkocsival.
Hiába nőnek a jövedelmek, kulturálatlan és tájékozatlan lesz a magyar
Bár az egy főre jutó jövedelmek 2024-ben emelkedtek, a társadalmi különbségek továbbra is élesek. A fiatalok, az alapfokú végzettségűek, a munkanélküliek és a gyermekes családok jóval kevesebbel gazdálkodnak, miközben Budapest és a gazdagabb régiók kiemelkedő jövedelmi szintet mutatnak.
A fogyasztás nőtt, de az oktatásra, kultúrára és hírközlésre fordított kiadások reálértékben csökkentek. A legsúlyosabb probléma azonban a 787 ezer embert érintő anyagi depriváció: sokan nem tudják fedezni a váratlan kiadásaikat, nem engedhetnek meg egy nyaralást, és kénytelenek lemondani szabadidős tevékenységekről vagy a rendszeres húsfogyasztásról.