Legalább 43 milliárd eurós rövid távú gazdasági veszteséget okozott az európai gazdaságoknak a kontinenst idén nyáron sújtó szélsőséges időjárás. Ez az összeg várhatóan 2029-re 126 milliárd euróra emelkedik - állapította meg egy elemzés, amelyet a The Guardian ismertetett.

A becslések szerint a brutális hőség, az aszály és az áradások ​​közvetlen csapása az EU gazdasági termelésének 0,26 százalékát tette ki 2024-ben.

A legnagyobb károk Ciprust, Görögországot, Máltát és Bulgáriát érték, ezek mindegyikében a 2024-es „bruttó hozzáadott érték” (GVA) több mint 1 százalékát tették ki a rövid távú veszteségek. Őket követték más mediterrán országok, köztük Spanyolország, Olaszország és Portugália.

A Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank közgazdászai ráadásul még „visszafogottnak” is nevezték az eredményeket, mivel nem számolták bele azokba sem a múlt hónapban Dél-Európát sújtó, rekordméretű erdőtüzeket, sem pedig a szélsőséges időjárási események egyidejű bekövetkezésének súlyosbító hatását.

Sehrish Usman, a Mannheimi Egyetem közgazdásza és a tanulmány vezető szerzője szerint  aktuális becsléseik a hivatalos adatok megérkezéséig is segíthetnek a politikai döntéshozóknak a támogatások célzott elosztásában. „A szélsőséges időjárás valódi költségei csak lassan mutatkoznak meg, mivel ezek az események számos csatornán keresztül hatnak az emberek életére és megélhetésére, jóval túlmutatva a közvetlen hatáson" - magyarázta a kutató. 

Az egyik ilyen legjelentősebb rejtett költség, amelyet általában nem vesznek figyelembe, az ellátási lánc zavara 

- hívta fel a figyelmet Gert Bijnens, a Belga Nemzeti Bank közgazdásza. Példaként megemlítette, hogy egy korábbi, a belga áradások hatásait elemző kutatása szerint azoknál a gyártócégeknél is érezhetően visszaestek az eladások, amelyek földrajzilag távol estek a katasztrófától, ha beszállítóik voltak az árvíz sújtotta térségben. Bijnens szerint az ilyen hatások figyelmen kívül hagyása akár 30 százalékkal is alulbecsülheti a károkat.

„„Természetesen az ilyen becslések bizonytalansággal járnak, mivel múltbéli átlagokra támaszkodnak. De a fő üzenet világos: a szélsőséges időjárás már most is jelentős gazdasági lábnyomot hagy maga után, és a közvetett hatások ugyanolyan károsak lehetnek, mint a közvetlen pusztítás” - mutatott rá a közgazdász.