Itt az óriási lehetőség, de a legtöbben nem is tudnak róla

A 2021-2027-es uniós ciklus derekán az EU-s társfinanszírozású pályázatok mellett a hazai forrású felhívások is kiemelt figyelmet kapnak a Demján Sándor Program révén. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára az Economxnak elmondta, mit jelent a gyakorlatban, hogy a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Program keretét 48 milliárd forintról 130 milliárdra emelték.

„Az eredeti keret terhére 1885 vállalkozás nyújtott be kérelmet 136,3 milliárd forint értékben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány 82 milliárd forint többletforrást biztosított, így 400-500 vállalkozás támogatása helyett körülbelül háromszor annyian tudják megvalósítani a beruházásaikat” – ismertette az NGM államtitkára. Kifejtette, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) részéről a feldolgozás ütemezetten halad. Már 1350 pozitív támogatói döntés született 105 milliárd forint értékben. Közülük csaknem 620 cég a támogatói okiratot is megkapta, együttesen 55 milliárd forintos összegben. Közülük 430 vállalkozás részére már több mint 40 milliárdot folyósítottak, az érintett kkv-k már kezdhetik is a fejlesztéseiket.

MGFÜ: Nemcsak gazdasági érdek...

A hazai kkv-szektor fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hiszen ezek a vállalkozások adják a munkahelyek zömét, és jelentős szerepet játszanak a helyi gazdaságok életképességében. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy olyan pályázati konstrukciót indítunk, amelyben a technológiai fejlesztéstől a digitalizáción és energiahatékonyságon át egészen a tanácsadási szolgáltatásokig valóban széleskörű, testre szabható fejlesztések valósíthatók meg – emelte ki lapunknak Fehérváry Tamás, a MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft.  ügyvezetője, hozzátéve, hogy a Demján Sándor Program 1+1 kidolgozásánál az elsődleges cél az volt, hogy olyan valódi szintlépést lehetővé tevő fejlesztési forrásokat biztosítsanak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a mindennapi működésükbe illeszthetők, a versenyképességet érdemben javító beruházásokhoz adnak támogatást.

Kifejtette, hogy a kiírásra beérkezett több ezer pályázat, és az azok mögött álló minőségi fejlesztési tervek egyértelműen mutatták, hogy a magyar kkv-k hosszú ideje vártak egy ilyen célzott lehetőségre.

A rendkívüli érdeklődés indokolttá tette a keretösszeg emelését, hiszen a cél az, hogy ne csupán a leggyorsabbak, hanem a legjobban felkészült, hosszú távra tervező cégek is esélyt kapjanak. „A 130 milliárd forintra emelt keretösszeg lehetőséget teremt arra, hogy széles körben indulhasson el a vállalkozások technológiai megújulása – ez a program nemcsak az egyes cégek fejlődését, hanem a teljes gazdaság fenntartható növekedését szolgálja” – tette hozzá az MGFÜ vezetője.

Támogatás 5-től 200 millió forintig, mire fordítható?

A Demján Sándor Program 1+1 keretében a vállalkozások 5 milliótól 200 millió forintig igényelhettek támogatást, melynek felhasználásával számos fejlesztési területen léphetnek előre:

• új technológiát jelentő eszközök beszerzése,
• vállalati infokommunikációs fejlesztések,
• megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák bevezetése,
• immateriális javak, például szellemi termékek beszerzése,
• haszongépjárművek vásárlása,
• tanácsadási szolgáltatások igénybevétele.

A projekteket a támogatói döntéstől számítva 12 hónapon belül kell megvalósítani, amely indokolt esetben hat hónappal meghosszabbítható.

 – emelte ki Tóth Ádám Ferenc, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője. „A látókörünkbe tartozó cégek visszajelzései alapján egyértelmű, hogy a Demján Sándor Program 1+1 az elmúlt évek egyik leginkább gyakorlatorientált és legrugalmasabb konstrukciója. A széles támogatható tevékenységi kör – a technológiai fejlesztéstől a megújuló energián át a tanácsadásig – lehetővé teszi, hogy minden vállalkozás a saját céljaihoz tudja igazítani a beruházást. A támogatás mértéke, a gyors elbírálás és a keretemelés is azt mutatja, hogy ez a program valóban a kkv-kért van” – tette hozzá

Az ECC ügyvezetője kitért arra, hogy a mostani gazdasági környezetben, ahol a versenyképesség egyre inkább az energiahatékonyságon, a digitalizáción és az automatizáláson múlik, ezek a források nemcsak ösztönzők, hanem gyakran létfontosságúak a fejlődéshez. Ráadásul a projektméret alsó határa is elérhető a kisebb cégek számára, így a mikro- és kisvállalkozások sem maradnak ki. A Demján Sándor Program 1+1 így nemcsak a vállalkozások technológiai és fenntarthatósági fejlődését ösztönzi, hanem a hazai gazdaság digitális és innovációs versenyképességét is hosszú távon erősíti.

„A támogatás segítségével egy hajtott szerszámos és egy Y-tengelyes esztergagépet szerzünk be, amelyeket kifejezetten a nagyobb szériás termékeink gyártásához választottunk” – mondta az Economxnak Szabó József, az SFT-Ungarn Kft. ügyvezetője. „Ezekkel a gépekkel nemcsak jelentősen növekszik a gyártási hatékonyságunk, hanem az automatizálás előkészítésére is gondoltunk: olyan típusokat választottunk, amelyek később robotkarral továbbfejleszthetők. A gépek beszerzésével lehetőségünk nyílik termelékenységünk növelésére, a gyártott alkatrészek minőségének javítására, valamint arra, hogy az összetett, marással kombinált esztergált alkatrészeket az eddigieknél nagyobb hatékonysággal állítsuk elő. Emellett napkollektoros rendszert is telepítünk, amely a gyártócsarnok melegvíz-ellátását biztosítja környezetbarát módon.”

Hasonlóan hatékony fejlesztést hajt végre a Draspó-Tempó Kft.  „Folyamatosan frissítjük a gépparkunkat, amihez a pályázati támogatás hatalmas lendületet ad” – mondta lapunknak Jánosi Miklós ügyvezető. „Elavult, majd 60 éves gépeinket cseréljük le: egy furatköszörűt és egy átmérőköszörűt vásárlunk, amivel nemcsak a hatékonyságunk, hanem az energiahatékonyságunk is jelentősen javulhat. A gyártás mellett a logisztikai folyamatokat is fejlesztjük: egy 3,5 tonnás kisteherautót szerzünk be az alkatrészek kiszállításához. Emellett termelésirányítási rendszert építünk ki, illetve marketingtanácsadást is igénybe veszünk. Ezek a beruházások támogatás nélkül sokkal lassabban valósulhatnának meg, már a következő pályázat benyújtására készülünk elő – tette hozzá Jánosi Miklós.

Azt is kiemelte, hogy 8000 négyzetméteres tetőfelülettel rendelkeznek, amelyre napelemes rendszert és energiatárolót telepítenének. Alig várják a Jedlik Ányos Program már társadalmi egyeztetésen lévő kiírásának megjelenését, mert a jelenlegi nagyon magas energiaköltségek jelentősen csökkentik a versenyképességüket. „Hiszünk abban, hogy a megújuló energiába való beruházás nemcsak környezetbarát, hanem üzletileg is hosszú távon kifizetődő lépés lesz” – bocsátotta előre.

Minden lehetőséget meg kell ragadni a kihívások korában

„A fémipari vállalkozások számára ez a pályázat célzott fejlesztési lehetőséget kínál” – hangsúlyozta lapunknak Dobronyi-Gál Petra, a Magyar Metál Fémipari Klaszter klasztermenedzsere. Úgy véli, a fémiparban az energiaintenzív működés, az alacsony automatizáltság és az alvállalkozói pozícióból való kitörés egyszerre kihívás. Ez a program jó lehetőség arra, hogy a cégek technológiai és versenyképességi ugrást hajtsanak végre – amit önerőből gyakran évekig tartana elérni. A keretemelés pedig azt mutatja: a cégek már nagyon vártak egy ilyen gyakorlatias támogatásra.”

„Ez a támogatás valódi mérföldkő a gyártási kapacitásaink fejlesztésében” – mondta az Economxnak Tóth Géza, a FIPKERSZ Kft. ügyvezetője. „Több mint 25 éve gyártunk kandallókályhákat, és bár már kiépítettük a szükséges gépi hátteret – lézervágóval, élhajlítóval, hengerítővel és szemcseszóróval is rendelkezünk –, a következő szintet a robottechnika alkalmazása jelentette. Az elnyert támogatás révén hegesztőrobot-rendszert és tíz darab hegesztőasztalt tudunk beszerezni, így nemcsak a hatékonyság, hanem a hegesztési pontosság és a termékminőség is jelentősen javul”.

Hozzátette, hogy az energiahatékonyság is kiemelt cél: tavaly üzembe helyeztek egy 425 kWp-es napelemes rendszert, most pedig két nagykapacitású akkumulátor telepítését pályázták meg, hogy az energiaköltségeik akár 50 százalékkal csökkenjenek.

Az anyagmozgatást egy új targoncával, az informatikai hátteret és a munkatársak képzését pedig szoftverbeszerzéssel és tanácsadással erősítik. „Ezzel hosszú távon is versenyképesek maradhatunk. Saját forrásból egy ilyen volumenű, komplex fejlesztésre most egyszerűen nem lett volna lehetőségünk – a gazdasági környezet és a megnövekedett működési költségek mellett ez a támogatás tette lehetővé, hogy ne csak szinten tartsuk, hanem érdemben tovább is fejlesszük a vállalatunkat” – mutatott rá Tóth Géza.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy számos partnerünk a támogatási lehetőséget kihasználva a gépbeszerzés mellett döntött” – mondta Török László, a Mazak magyarországi képviseletének vezetője. „Egy korszerű gép nemcsak a gyártási kapacitást növeli, hanem a precizitást, az energiahatékonyságot és az automatizálási lehetőségeket is új szintre emeli. Nem önmagában a gépszállítás a cél, hanem a teljes körű műszaki támogatás és tanácsadás is, segítve a partnereket a megfelelő típus kiválasztásában, a megtérülési számításokban, és akár a pályázati dokumentáció műszaki részének összeállításában” – tette hozzá az ügyvezető. Büszkék arra, hogy ebben a technológiai ugrásban szakmai partnerként vehetnek részt: a támogatás lehetőség arra, hogy azok a vállalkozások is fejlesszenek, amelyeknél eddig csak távlati terv volt egy ilyen beruházás. Ezekkel a gépekkel a hosszú távú tervezhetőség és a bővíthető, automatizálható technológia olyan versenyelőnyt ad, amely a következő évekhez is biztos alap.

„A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen része – és mi örömmel látjuk, hogy egyre több magyar vállalkozás is felismeri ebben a lehetőséget” – vont mérleget Salga Péter, a Dyntell Magyarország ügyvezetője. „Ügyfeleinknél már most akár 30–40 százalékos hatékonyságnövekedést tapasztalunk MI-alapú megoldásoknak köszönhetően, legyen szó adatelemzésről, hangvezérelt ERP-ről vagy webáruházi integrációról. Az új rendszerünkkel a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé válik a digitalizáció következő szintje – különösen most, amikor pályázati források is segítik ezt a fejlesztést.”

„Ez a támogatási program valódi lehetőséget kínál a hazai kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy professzionális tanácsadói támogatást vegyenek igénybe fejlesztési döntéseik megalapozásához – mondta Dobler Bence, az eNet üzleti tanácsadója. Egy tapasztalt, külső szakértő friss szemmel, objektíven tud rávilágítani azokra a működési problémákra vagy épp rejtett lehetőségekre, amelyek belülről gyakran láthatatlanok maradnak.

Dobler Bence szerint a stratégiai gondolkodás, a digitalizáció vagy épp a pénzügyi tervezés területén nyújtott szakmai támogatás nemcsak a pályázat előkészítését teszi megalapozottabbá, hanem hosszú távon is versenyelőnyt teremthet. Mindezt úgy, hogy a program a tanácsadói költségek elszámolását is lehetővé teszi – ezáltal a cégek jelentős anyagi kockázat nélkül juthatnak magas színvonalú tudáshoz és működési támogatáshoz. A támogatott tanácsadói tevékenység így nem kiadás, hanem befektetés: hozzásegít a hatékonyabb megvalósításhoz, az eredményesebb működéshez, végső soron a növekedéshez.”

Képzés és bértámogatás – avagy ne csak a gépparkot fejlesszük!

„Nem véletlen, hogy a gépbeszerzési, innovációs és egyéb beruházási pályázatoknál ciklusokon átívelően jelent plusz pontot a bírálatnál – vagy éppen kötelező előírás – a tanácsadási és/vagy képzési elem – hangsúlyozta két évtizedes vállalati felnőttképzési tapasztalata alapján Meszlényi Zsolt a Training Universe Kft. cégvezetője. „Ez már a munkaerőhiány időszaka előtt is központi elem volt, hiszen nemcsak a kkv-k alkalmazottainak, hanem sokszor a tulajdonosainak is az utolsó képzési emléke még a közoktatáshoz kötődik, miközben napjainkban itt a legnagyobb az „amortizáció”, ez a képességünk, a szaktudásunk avul el a leggyorsabban. Nem gépet venni nehéz, hanem megfelelő kollégát találni, kiképezni hozzá és megtartani a cégnél.

A kis cégek nem tudnak HR-eseket alkalmazni, az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos tudás hiányában még a veszteségeket (fluktuációs költségek, nem megfelelő hatékonyság stb.) sem ismerik pontosan, nemhogy a bajok forrását és azok kezelését.

Meszlényi Zsolt szerint a Demján Sándor Program erre is tett támogató lépéseket. „Nálunk évek óta a legnépszerűbb tanácsadási elem a képzési terv készítése, ennek részeként a cégek külső segítséggel kapnak egy átvilágítást, amely során interjúkkal, felmérésekkel fény derül a vállalat erősségeire és fejlesztendő területeire, illetve, hogy mi javítható egyszerű intézkedésekkel vagy éppen belső/külső képzésekkel. „A belső képzések a legolcsóbbak, hiszen helyben van a tudás, de az adott munkatársakat is meg kell tanítani a tanításra, ami egyáltalán nem magától értetődő kompetencia, itt a szakmai újdonságok, jógyakorlatok és a digitalizáció a leggyakoribb téma” – érvelt a szakember. 

Kitért arra, hogy külsős képzőket leginkább olyan esetben vesznek igénybe a kkv-k, amikor valamilyen érzékeny helyzet áll elő (belső konfliktusok, generációs problémák stb.) vagy hiányzik a szaktudás, illetve annak egy része (vezetőképzés, stresszkezelés, projektmenedzsment stb.). A képzések előkészítésében aranyat ér a szakértő segítség (mikor, kiket, milyen témában, mennyi ideig képezzünk stb.), hiszen a vállalat mindennapi működésével is összhangba kell hozni. „Anyagilag nagy támogatást jelent egy olyan pályázat, ahol a képzések díja mellett a kieső bérekre is jár forrás, mi is örömmel segítjük az érdeklődőket egy ingyenes konzultációval” – tette hozzá az ügyvezető.

A gyors reagálás konstrukciója

Ahogy a vállalatok is említik, nemcsak a technológiai, hanem a humánerőforrás-fejlesztéshez is elérhetők források: jelenleg is nyitva van a GINOP Plusz-3.2.1-21 negyedik üteme, amelyre 2025. november 30-ig lehet pályázni. A program célja, hogy támogassa a cégek munkavállalóinak képzését és a képzéssel járó bérköltségek részbeni megtérítését. „A mikro-, kis- és középvállalkozások akár 100 millió, a nagyvállalatok pedig akár 150 millió forintos támogatást igényelhetnek” – mutatott rá Tóth Ádám Ferenc, az ECC ügyvezetője.

• Kompetenciafejlesztő tréningek, idegen nyelvi képzések, informatikai és szakmai oktatások egyaránt megvalósíthatók. Ezekre 12 hónap áll rendelkezésre, így akár teljes képzési évet is előre megtervezhetnek.
• A program különösen kedvező azok számára, akik a képzés ideje alatt is szeretnék megtartani dolgozóikat: bértámogatás is igényelhető a kieső munkaidőre.

A támogatási intenzitás vállalati mérettől függően 70–60–50 százalék, de a bértámogatásnak köszönhetően sok esetben a képzések nemcsak hasznosak, hanem gazdaságilag is nyereségesek. A tapasztalatok szerint az elbírálás rendkívül gyors, akár nyolc munkanap alatt is megszülethet a támogatói döntés, így ez a konstrukció gyors reagálási lehetőséget ad a versenyképes munkaerőre törekvő cégeknek.