Hatalmas felfedezést tett 1950. februárjában négy tudós  a Kaliforniai Berkeley Egyetemen, amikor egy kűrium-izotópot tettek ki neutron-sugárzásnak egy részecskegyorsítóban. Új anyagot hoztak létre, amelyet Kalifornia államról neveztek el.

A kalifornium puha, képlékeny, ezüstös színű fém. Elképesztően nagy sugárzást bocsát ki, egyetlen mikrogrammja percenként 139 millió neutront hoz létre, így speciális védőfelszerelés szükséges a kezeléséhez. 

Kapcsolódó

A természetben nem lelhető fel, csak mesterségesen állítható elő. Ez azonban roppant költséges folyamat. Mindennek köszönhető a kalifornium elképesztően magas ára:

egyetlen grammja mintegy 27 millió dollárba kerül

számolt be a Dívány.

Nincs is sok anyag a földön, ami ennél többe kerülne. Ezek közé tartozik például a francium, a természetben a második legritkábban előforduló elem. Ha kereskednének vele, egyetlen grammjáért 1 milliárd dollárt adnának. A franciumnak azonban különösebb haszna nincs, és annak ellenére, hogy létezik a természetben, megtalálni szinte lehetetlen. A számítások szerint mindössze 24,5 gramm van belőle a földön.

Az antianyag is drágább lenne, ha elő lehetne állítani pár nanogrammnál nagyobb mennyiségben. Ez eddig még nem sikerült, ám a NASA szerint elviekben mintegy 62,5 milliárd dollárba kerülne egy grammnyi antihidrogén előállítása.

És hogy mire használják a kaliforniumot? Több mindenre.

  • Az atomreaktorokban a maghasadás beindításához.
  • Az orvoslásban a neutronterápia rákkezelésben.
  • A NASA kutatja, hogyan lehetne segítségével űrszondák és műholdak energiaellátását biztosítani.
  • Különböző szkennerekben is alkalmazzák: robbanószerek kimutatásában, illetve fegyverek, repülőgép-alkatrészek, valamint fémépületek anyaghibáinak feltárásában.
  • Sőt, olajlelőhelyek felkutatását is megkönnyíti.