2025 márciusában - a februári adatokról itt írtunk - az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1%-
kal nagyobb volt a 2025. februárinál. 

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához
viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai
termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel
korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezés gyártása visszaesett.

Az ipari termelés az év első három hónapjában 4,4%-kal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,1%-
kal nőtt.

Reagált az NGM

A minisztérium a KSH adataira úgy reagált: a hazai ipar teljesítményét továbbra is negatív külső tényezők húzzák vissza. Külpiacaink gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaság, így az ipar teljesítményét is. Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott
gazdaságpolitikát folytat, miközben az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja.

Felhívták a figyelmet rá, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy e negatív tényezők mellett is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. Ennek érdekében a kormány meghirdette a „100 új gyár”
programot, amit 150-re emelt, ezzel is biztosítva a hazai ipar fellendülését és a beruházási
aktivitás erősítését. A program jelentős szerepet játszik a gazdaság teljesítményének
növelésében, miközben támogatja a hazai vállalkozásokat és a munkahelyteremtést is, részletezik az NGM-nél. 

Mindemellett Németország 500 milliárd eurós infrastrukturális beruházási programja, valamint
az ország költségvetési enyhítése növekvő külső keresletet eredményezhet a magyar gazdaság
számára, teszik hozzá. 

Mi történt korábban?

  • A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában az ipari termelés volumene 8,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
  • A visszaesés a feldolgozóipar szinte minden alágazatát érintette.
  • A fő okok között szerepel az akkumulátor- és járműgyártás jelentős visszaesése. A járműgyártás 10,4%-kal, a járműalkatrészek gyártása 8,3%-kal csökkent. A villamos berendezések gyártása 24%-kal esett vissza, az akkumulátorok és szárazelemek gyártása pedig 37%-kal.
  • A legtöbb ágazat küzdött, de az energiaipar pozitív tendenciát mutatott, 12,3%-os termelésnövekedéssel. Ez a növekedés azonban nem tudta ellensúlyozni az ipari szektor általános visszaesését.
  • Regionális eloszlást tekintve, egyedül az Észak-Alföldön volt kismértékű növekedés (0,8%). Az összes többi régióban csökkenés volt tapasztalható, a legnagyobb mértékben Pest régióban.
  • Az új rendelések volumene a vizsgált feldolgozóipari ágazatokban jelentősen, 26%-kal csökkent 2024 februárjához képest. Mind a belföldi, mind az exportrendelések csökkentek, 9,8%-kal, illetve 28%-kal.
  • 2025 január–februárjában az ipari termelés 6,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés a feldolgozóiparban volt a legszélesebb körű, a tizenhárom alágazatból tízben csökkent a termelés. A legjelentősebb csökkenés a villamos berendezések gyártásában (27%) volt, míg a járműgyártás 7,0%-kal esett vissza.

(Economx)