A 2022–2023-as inflációs sokk után a gazdasági környezet stabilizálódása már valamelyest érzékelhető, de a húsipar szereplői továbbra sem tekintenek derűlátóan a jövőbe – derült ki a Magyar Húsiparosok Szövetségének sajtótájékoztatóján.
Az infláció ugyan mérséklődik, de ez nem jelent árcsökkenést: mindössze arról van szó, hogy a drágulás üteme lassul. A következő években tovább csökkenhet az infláció, miközben a reálbérek rendeződése némi támaszt adhat a fogyasztásnak. A gazdasági növekedés ugyanakkor egyelőre elmarad a várakozásoktól, bár a jegybank 2026-ra már 3,5 százalék körüli bővülést valószínűsít.
Apró lépésekben haladunk előre
A fogyasztói hangulat mindeközben óvatosan javul. Az elmúlt három évben lassú, de folyamatos növekedés látható az optimizmusban: míg 2023 végén 88 ponton állt az optimizmus-mutató Magyarországon, addig idén januárban 94 ponton áll.
„Hozzátenném, hogy ez még mindig nem nevezhető pozitív tartománynak, hiszen a skála 200 pontos, így a 100 alatti értékek a negatívak. Viszont rég volt ilyen magas az érték, ez pedig azt mutatja, hogy nőni fog a vásárlási hajlandóság, és javulnak a munkaerőpiaci kilátások"
– mondta Vágyi Erik. A NIQ Hungary ügyvezető igazgatója szerint ez már a kiskereskedelmi adatokban is megjelenik: 2026 elején a forgalom már meghaladta az egy évvel korábbit.
A piac szerkezete ugyanakkor nem változott érdemben. Magyarország továbbra is kifejezetten promócióvezérelt piacnak számít, a vásárlások nagyobb része akciókhoz kötődik, ugyanúgy, ahogyan több környező országban is. Ám míg a cseheknél ez az arány 66 százalék körül, mozog, nálunk 40 százalék körül van ez az érték. A diszkontláncok dominanciája tehát továbbra is megmaradt.
A hús továbbra is meghatározó eleme a fogyasztói kosárnak: a feldolgozott és a friss hús együttesen jelentős arányt képvisel az élelmiszerköltésekben. A feldolgozott húsok piacán a sertés dominanciája változatlanul erős (80 százalék feletti), miközben az értékesítés döntő része már önkiszolgáló pultokon keresztül történik. Ezért van, hogy
a legtöbbet értékesített termékek dobogójára a szalámi, a kolbász és a kenőmájas került fel
– közölte Vágyi Erik. A húsipar teljesítménye azonban visszafogott maradt: 2025-ben az ágazat volumene lényegében stagnált, követve az élelmiszeripar egészének mérsékelt visszaesését.
Külföldi hússal kompenzálják a az árstop miatti veszteséget a láncok
A belföldi értékesítés ugyanakkor élénkült, több mint 8 százalékkal nőtt, amit részben az is magyaráz, hogy az exportpiacok beszűkülése miatt több termék maradt a hazai piacon – hangsúlyozta Éder Tamás.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint az export visszaesése mögött több tényező áll. A száj- és körömfájás miatti korlátozások hónapokon át akadályozták a kivitelét, miközben a nemzetközi piaci folyamatok sem kedveztek az ágazatnak. A vámintézkedések miatt csökkent az uniós sertéshús iránti kínai kereslet, ami túlkínálathoz és jelentős áreséshez vezetett Európában. Bár az utóbbi időszakban már némi korrekció látható, a piac egyensúlya csak lassan állhat helyre.
A hazai külkereskedelmi mérleg ugyan javult, de elsősorban azért, mert az import nagyobb mértékben esett vissza, mint az export. A sertéshús esetében továbbra is mérsékelt többlet jellemzi a magyar külkereskedelmet, ami jelzi, hogy az ágazat erősen integrálódott az európai piacba.
Az árak alakulását jelentősen befolyásolták az állami intézkedések. Az elmúlt években a piac szereplői gyakran szembesültek közvetlen beavatkozásokkal, ami nemcsak az árakat, hanem a piaci viszonyokat is torzította. Bár egyes termékek – például a párizsi – ára érdemben csökkent, a fogyasztók ezt sokszor nem érzékelik, és továbbra is általános drágulást tapasztalnak
– mondta Éder Tamás.
A kiskereskedelemben közben erősödött az importnyomás:
egyre több külföldi (spanyol, lengyel, német) hús jelenik meg a boltokban, mivel a láncok így próbálják mérsékelni veszteségeiket. Ez fokozza a versenyt a hazai termelők számára.
A húsipar előtt álló egyik legnagyobb kockázatot jelenleg az afrikai sertéspestis jelenti. A fertőzés már Magyarországon is megjelent, és a szakértők szerint a földrajzi adottságok miatt gyorsan terjedhet. Ha nem sikerül megfékezni, az nemcsak a termelést, hanem az exportlehetőségeket is súlyosan veszélyeztetheti.
Generációs különbségek a húsfogyasztásban is
A fogyasztói szokások is átalakulóban vannak. Egyre többen figyelnek arra, hogy csak annyit vásároljanak, amennyi biztosan el is fogy, ugyanakkor a hús továbbra is stabil szereplője marad az étrendnek. Bár a növényi alternatívák iránti érdeklődés jelen van, a többség továbbra is az állati eredetű fehérjéket részesíti előnyben.
Természetesen a boomer korosztály költ a legkevesebbet növényi alternatívára, a legtöbbet pedig a Z-generációsok.
A jövőt illetően a megkérdezettek 20 százaléka azt mondta, több állati eredetű fehérjeforrást fog vásárolni, 66 százalék pozitívan gondol az állati eredetű fehérjeforrásokra, míg a növényieknél ez csak 57.
A kilátások így vegyesek: a belföldi kereslet lassú erősödése biztató, de az exportpiacok bizonytalansága, az állami beavatkozások és a járványügyi kockázatok továbbra is komoly kihívást jelentenek az ágazat számára. A szereplők mérsékelt növekedésben bíznak, miközben abban is reménykednek, hogy a piaci viszonyok kiszámíthatóbbá válnak a következő időszakban.