Hogy miért olyan szerények az energiaellátásban a geotermikus rendszerek eredményei, annak három alapvető oka van. Egyrészt a hazai földhő-adottságok lényegében csak fűtésre alkalmasak, áramtermelésre legfeljebb elvétve. Másrészt az 1-2,5 kilométer mély kúttal rendelkező fűtőművek nem állíthatók rendszerbe „lakossági mutatványként”, mint például a napelemek – építésük speciális technológiát igényel, illetve pár milliárd forintot (egy kisváros esetében). Harmadrészt akad egy kockázati tényező: a helyszín alapos feltérképezése után is csak 80-90 százalékos pontossággal jósolható, talál-e hőadó réteget és/vagy termálvizet a fúró. Márpedig az említett 2 kilométer mély kút kialakítása jelentős tétel, nagyjából 1-1,5 milliárd forintra rúg. Ez a kockázat pedig akkor kezelhető igazán sikerrel, ha állami támogatás ellensúlyozza a rizikót.
Minden döccenő ellenére azonban – ha fűtésről van szó – a geotermiáé a jövő. Ugyan a világ energiafelhasználási számai azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrások részesedése egyre meghatározóbb – ám ha a nominális adatokat nézzük, akkor a fosszilis energiahordozók iránti kereslet töretlenül nő, párban járva a glóbusz folyamatosan hízó energiaszükségletével. Márpedig a megújulók közül kapacitásban egyedül a geotermia képes állni a versenyt a földgázzal – többek között azért, mert ez az energiahordozó többször is felhasználható. Épp ez történik most Mátészalkán, ahol ugyanazt a termálvizet kétszer használják fel, miután a Svájci Alap támogatásával hőszivattyús rendszert illesztenek a 2021 óta működő geotermikus fűtőműhöz.
Ráadásul Magyarország rendelkezik egy hőpiaci aranytartalékkal: nagyjából 600 ezer távhős otthonban, illetve sok-sok önkormányzati intézményben még mindig alapvetően földgáz biztosítja a komfortos hőmérsékletet – ennek az ingatlanállománynak az éves energiaigényét mintegy 700 millió köbméter földgáz fedezi. Márpedig a távhőrendszerekre hatékonyan csatlakoztathatóak a geotermális fűtőművek, az infrastrukturális beruházás (kút, kúttelep, csőhálózat) költsége egy kisváros esetében pár milliárd forintra rúg, egy nagyváros esetében pedig pár tízmilliárd forintot tesz ki.
Azaz rövid- és középtávon érdemben csökkenhet a lakossági gázfelhasználás (jelenleg Magyarország évente nagyjából 8,5 milliárd köbméter gázt éget el, ebből a mennyiségből a lakosság mintegy 3 milliárd köbméterrel részesedik). 350 millió köbméter földgáz kiváltása egy-két év alatt kísérelhető meg. Párhuzamosan futó projektekkel ugyanis 5 város távhőrendszerét lehet átállítani geotermikus üzemre. Szolnok, Debrecen, Budapest, Százhalombatta és Dunaújváros egyaránt olyan település, ahol pontos kutatások igazolják, hogy igen jók a geotermikus adottságok. Miközben felkészülhet további, hozzávetőleg 10 település. Azaz a távhős lakásállomány jó ugródeszkát jelent a kormányzati vállalás teljesítéséhez.
Az említett milliárdos beruházásokhoz persze szükség van a központi költségvetésre. Ám a helyzet az, hogy még mindig jobban megéri ilyen energetikai beruházásokat finanszírozni, mint az elszabaduló árakat megfizetni. Szó szerint: ugyanis a 2022-es energiakrízis alatt olcsóbb volt geotermikus fűtőművet építeni, mint gázt venni.
- 96 ezer forint volt egy Mwh-ányi energia holland TTF gáztőzsdén
- 81 ezer forintért épített ki egy Mwh-ányi kapacitást az EU-Fire Csoport Mátészalkán
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a fűtőművek kapacitása bővíthető. Mátészalkán most egy hőszivattyús rendszer beépítésével fejleszti fűtőművét az EU-Fire Csoport. A szisztéma lényege, hogy az említett 40 Celsius-fokra hűlt víz hőmérsékletét 70 Celsius-fokra emeli – így a távhőszolgáltató hatékonyan használhatja. Hogy ez a projekt megvalósítható, az a Svájci Alap támogatásának köszönhető, ami 275 millió forintot tesz ki. Ezt a summát a magyar állam és a cégcsoport kiegészíti, így a projekt összköltsége 415,37 millió forintra rúg majd.
A fejlesztés mintegy 67 százalékkal növeli a fűtőmű hatékonyságát, amelyik immár Mátészalka hőigényének mintegy 40 százalékát képes biztosítani.
A rendszer teljesítménye 40 ezer gigajoules, ez nagyjából annyi energia, amennyivel:
- 21368 évig mos egy négytagú család
- 151225 évig jár el egy átlagos hűtőszekrény
Magyarországon az EU-Fire Csoport elsőként illeszt hőszivattyús rendszert egy geotermiai fűtőműhöz, ahogy szintén elsőként állít be ilyen megoldást távhőrendszer kiszolgálására. A lényeg, hogy úgy növeli a fűtőmű teljesítményét, hogy ugyanazt a vizet használja fel újból. (Ez az európai trend, hogy a növekvő hőigényt megpróbálják ugyanazokból a geotermikus rendszerekből kiszolgálni – lásd: Párizsban, magában a városban is egyre több ilyen szisztéma működik.)
És persze a geotermikus fűtőművek nemcsak az energiáról szólnak, hanem az élhető jövőről és a biztonságról is. A projekt befejezése után:
- 1.47 millió köbméter földgázt vált ki a geotermikus fűtőmű évente (1 köbméter gáz elégetése után 1.92 kilogramm szén-dioxid roncsolja a légkört)
- 2800 tonna szén-dioxidtól mentesül Mátészalka levegője évente – ez a súly nagyjából 14 ezer mangalica, vagy 47 tank (KF51 Panther – ezt a típust fejleszti a magyar állam a német Rheinmetall vállalattal közösen) tömegének felel meg
- 39000 ezer fa képes ennyi szén-dioxidot megkötni, azaz csak Mátészalkának egy nagy erdőre lenne szüksége
Miközben az energiaszolgáltatást és a tarifát nem befolyásolja semmilyen külső tényező (tőzsdei mozgás, gazdasági válság, háború), hiszen a magyar föld fűt. (Dr, Hanusi Péter Mátészalka polgármestere számára döntő érv volt a fűtőmű megépítése mellett, hogyha a gázszolgáltatás leáll a rendszer akkor is képes 18 fokot biztosítani 1778 lakásban és számos közintézményben.)