A Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Ügyek Minisztériuma kezdeményezésre indult Gazdasági semlegesség kerekasztal sorozat második részeként tartották meg a Lehet-e kereskedni Kínával az euroatlanti szövetség tagjaként? című kerekasztal-beszélgetést, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete szervezett.
Az eseményt moderáló Kutasi Gábor, az NKE ÁNTK GVKI intézetvezetője azzal kezdte, hogy a beszélgetés témája lényegében az, hogy az újra kétpólusúvá váló világrendben működik-e az a gazdasági semlegesség, amit a magyar kormány meghirdetett.
Kapcsolódó
P. Szabó Sándor, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője szerint a globális gazdaság elképesztő módon átrendeződött, a gazdasági növekedés motorja átkerült Ázsiába. Kína is gazdasági nehézségekkel küzd jelen pillanatban is, azonban az éves növekedés még így is sok más nagyobb gazdasággal rendelkező országnak a teljes éves GDP-jével egyenlő.
A keleti nyitásról azt mondta, hogy egy sikeres projekt volt, amely egy régi lemaradás törlesztése volt, miután 1989 után a figyelmünk teljesen elfordult Kínától, pontosan akkor, amikor az egész világ figyelme oda koncentrálódott. 2010 után két fő cél lebegett a politikai döntéshozók szeme előtt: egyrészt minél magasabb szintű magyar exportot produkálni Kína irányába, másrészt pedig minél több működőtőkét (FDI), minél több beruházást vonzani Magyarországra.
Azt látjuk, hogy Kína irányába az euróban mért exportunk körülbelül megkétszereződött azóta, valamint nagyon komoly működőtőke áramlik be onnan. A tavalyi évben a Magyarországra áramló működőtőkének körülbelül 50 százaléka Kínából érkezett.
Azt azonban leszögezte, hogy ennek ellenére az elmúlt években 1,2-1,5 százaléka irányult a teljes exportunknak Kínába, viszont ez egy összetett kérdés, mivel valójában az exportunknak a túlnyomó része Németországon keresztül megy ki Kínába.

Az ukrán-orosz háború kitörése előtt egész Európa azt a pragmatikus politikát követte, amit a magyar kormány, a geopolitika azonban azóta felülírta a világgazdasági megfontolásokat.
Magyarország nem a kínai gazdaság hátsó kapuja akar lenni az EU-ban, hanem a főbejárata
– mondta, kiemelve, hogy a kínai befektetők azért jönnek Magyarországra, mert a nyugatiak is ide jönnek (lásd BMW-CATL Debrecenben).
Új hidegháború kezdődik, blokkosodás zajlik gazdaságilag és katonailag is, a „Kárpát-medencében jelenleg még napos idő van, de kívülről már gyülekeznek a viharfelhők”.
Senkinek ne legyen kétsége, hogy Magyarország az amerikai blokkba fog tartozni
– mondta.
Arról is beszélt a tanszékvezető, hogy Magyarország a Huawei kérdését leszámítva semmi olyat nem csinál, amit más európai országok nem. 2022-ben a régi EU28-at számítva Magyarország második volt a kínai működőtőke szempontjából, 2023-ban már az elsők voltunk.
„Magyarország Kína számára azonban az Európai Unió nélkül semmit nem ér” – szögezte le.
Kollai István, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi adjunktusa a magyar kormány politikája kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a diverzifikáció lehet a cél, ellensúlyozandó a rendkívül erős uniós külgazdasági kapcsolatokat.
Véleménye szerint az egy legitim vitatéma lehet, hogy mi az az ár, amit a kínai kapcsolat építése miatt fizetünk, illetve hogy a Kína felé való nyitás mennyire kellően óvatos ebből a szempontból.
A gazdasági semlegesség fogalma kapcsán kritikaként fogalmazta meg, hogy mintha ezt a Nyugattal szemben elhagytuk volna, pedig véleménye szerint senkinek nem kellene ellenségnek lennie.
„A spájz tele van az amerikaikkal, az oroszokkal, a kínaiakkal, én nem akarom tudni, hogy mi zajlik ott, maradjanak is ott, én nem akarok a főbejáraton beengedni senkit” – utalt a TikTok szerepére a román elnökválasztás eredményében, amelyet végül megsemmisítettek a külföldi beavatkozásra hivatkozva.
Kollai István azt a kérdést is felvetette, hogy nem lehet-e az Európai Unió a harmadik pólus, miután Donald Trump láthatólag nem tart igényt Európára.
Matus Tibor, a Makronóm Intézet közgazdasági elemzője vitába szállt az utóbbi megállapítással, szerinte Trump nem fogja itt hagyni Európát, az amerikai tőke már el is kezdte kivásárolni a szankciók miatt meggyengült európai cégeket.
Magyarországnak jelenleg nagyon fontos a járműipar, ahol most már egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos autók, amikhez akkumulátor kell, amihez pedig szinte minden Kína kezében van.
Emlékeztetett rá, hogy Ausztria és Finnország is kivétel volt a hidegháborúban a blokkosodás alól, így nem lehetetlen, hogy az új hidegháborúban is lesznek ilyen országok.
Macronomx Meetup – A gazdasági semlegesség modellje – Magyarország megcsinálja?
Macronomx Meetup 2025 március 6-án a Müpában – Nemzetközi konferencia a gazdasági semlegesség modelljéről. Vajon le tudja-e váltani a Nyugat vagy Kelet hamis kérdésfelvetését az új magyar gazdaságpolitika? Egyáltalán mennyire új a politikai döntéshozó törekvése, hogy Magyarország szuverenitását gazdasági értelemben is biztosítsák? Innováció, pragmatikus gazdaságirányítás, politikai semlegesség gazdasági kérdésekben, diverzifikált nemzetközi kapcsolatok – a gazdasági semlegesség egy olyan koncepció, amely arra törekszik, hogy az ország ne váljon túlzottan függővé egyetlen gazdasági hatalomtól, régiótól vagy befektetői körtől sem, hanem kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedjen a globális szereplőkkel. Részletek és jegyvásárlás az alábbi linken.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

A kínaiak kezébe kerülhet a magyarok egyik kedvenc áruházlánca

Megjelent a kormányhatározat mini-Dubaj elengedéséről

Csapdát sejt Vitézy Dávid Rákosrendező átadása mögött

Hidegháború zajlik Budapesten – az arabok, a csapdák és a szerencsétlen Rákosrendező

Jó, ha résen vagyunk: egyre több a fizetési meghagyás, már közel félmillió

Betiltották Orbánviktort, az Economx utcára vonult

Elözönlik a rendőrök Budapest utcáit, nyomós ok állhat a háttérben
Elszámolta magát Trump, Kína megtámadja a vámokat, káosz a csomagszállítóknál

Durván pörög a zsírégető-biznisz, de már fájnak a mellékhatások
