A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 III. negyedévében a bankkártyás vásárlások száma már megközelítette a 480 millió darabot, ami új történelmi rekord, és éves szinten 5 százalékos növekedést takar. A tranzakciók értéke közben 4500 milliárd forint közelébe emelkedett, több mint 9 százalékos bővüléssel.

Bár a csalások aránya a teljes forgalomhoz képest továbbra is alacsony, látványosan nő mind az esetek száma, mind a kárérték összege. A védettség szerencsére komoly mértékben nőtt, és javult a „visszaszerzési arány” is. A probléma azonban nem tűnt el – csak új célpontot talált.

Kapcsolódó

A vállalati csalások egészen más nagyságrendet képviselnek: egy-egy sikeres céges csalásnál átlagosan 4 millió forint tűnik el tranzakciónként. A lakossági oldalon ezzel szemben az egy visszaélésre jutó kár még 750 ezer forint alatt maradt.

 Fontos megjegyezni, hogy erőteljesen megjelentek az ügyfelek manipulációján alapuló visszaélések, ezek kivédése más jellegű lépéseket követel meg a bankoktól, hiszen az illetéktelen használattal szemben ezeknél a megtévesztett ügyfél maga hajtja végre a fizetést, ezáltal az észlelés is nehezebb.

A kereskedők számára a digitális fizetésekben való részvétel ma már nem választás kérdése. A bankkártya mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív elektronikus fizetési megoldások. Így különösen látványos a nemrég bevezetett qvik fizetések előretörése: 421 ezer tranzakció történt ilyen módon, több mint 17 milliárd forint értékben.

Érdekes adat, hogy míg a bankkártyás vásárlások átlagértéke 9500 forint alatt marad, addig a qvik-es fizetéseknél ez már 40 ezer forint körül alakul.

Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, a QR-kódos megoldás nem alternatívája, hanem kiegészítése a kártyás fizetésnek, és ott működik igazán jól, ahol a gyorsaság és az élmény mellett a biztonság is adott.

Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője arra hívja fel a figyelmet: a csalásokra való felkészülés ma már üzleti alapkövetelmény, nem extra szolgáltatás. A fizetéstechnológiai cég kutatása szerint az adatvédelmi incidensek áldozatainak 43 százaléka nem lép többé kapcsolatba az érintett szolgáltatóval. 

Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője azt hangsúlyozta ki, hogy a Visa által készített új tanulmány szerint a magyarok 40 százaléka véli úgy, hogy a kkv-k felelősségteljesen és a fogyasztók érdekében cselekszenek – ez magasabb arány, mint amit a nagyvállalatok vagy állami intézmények esetében mértek.

Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője szerint bankja 7,4 milliárd forintnyi ügyfélpénzt védett meg az elmúlt egy év alatt.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára azt állítja, a digitalizáció felgyorsításához nemcsak technológia, hanem célzott szakpolitikai és pénzügyi támogatás is szükséges. A vállalkozók digitális átállását ezért is segítik kormányzati programok, pályázatok és ösztönzők.

A Financial Fraud Summit azért különösen időszerű, mert elsőként vizsgálja a pénzforgalom és a csalások kérdését kifejezetten a kkv-k szemszögéből. Egy olyan időszakban, amikor rekordösszegek mozognak digitálisan, és ahol pénz mozog, ott nemcsak az ügyfelek, de a csalók is megjelennek. A kérdés csak az, hogy felkészülten várják-e őket.