Az európai ESG-szabályozás csúszása új kihívásokat teremt a bankrendszer számára. A tavasszal elfogadott uniós „Stop-the-Clock” irányelv értelmében

a korábban meghatározott fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (CSRD) alkalmazása két évvel halasztásra került.

Így a tőzsdén jegyzett vállalkozások, köztük a bankok, biztosítók, más pénzügyi intézmények a 2026-os üzleti évről kell, hogy először fenntarthatósági jelentést készítsenek, a többi nagyvállalatnak csak 2028-tól, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak pedig 2029-től kell csak teljesíteniük jelentéstételi kötelezettségüket. 

Magyarország az elsők között jelezte: a vállalati szektor bürokratikus feladatainak csökkentése érdekében átvezeti a hazai jogi környezetben a jelentéstételi kötelezettség elkészítésének halasztását, hiszen, ha itthon fennmaradna a szabályozás, az költséget s így versenyhátrányt jelente a hazai cégeknek. 

A banki szabályok változatlanok maradtak

Ugyanakkor a szabályozás szerint a bankoknak már most ESG-alapú döntéseket kell hozniuk, transzparens vállalati adatok nélkül. Az Európai Bankszövetség (EBF) friss jelentése szerint

a bankok azzal szembesülnek, hogy miközben a vállalatok jelentési kötelezettségei akár éveket csúsznak, a pénzintézeteknek továbbra is pontos, ESG-alapú döntéseket kell hozniuk.

Ez a transzparencia hiánya és a standardizált jelentések elmaradása miatt egyre nehezebb és költségesebb feladat lesz. Az EBF szerint amennyiben a vállalatok jelentéstételi terhei csökkennek, de a bankokra továbbra is érvényben maradnak a szigorú tőkekövetelmények, az aszimmetriát eredményez. A pénzintézeteknek ugyanis így saját módszertanok alapján, megnövekedett költségek mellett kell majd az ESG-kockázatokat azonosítani, ami torzíthatja a hitelezést és a zöld projektek finanszírozását is. Végső soron ez azt eredményezheti, hogy a zöld finanszírozás előnyei csökkennek a „hagyományos” projektekhez képest.

A Bloomberg Law cikke szerint a bankokra háruló megfelelési teher nemcsak a jelentéstételi szabályok elmaradása miatt nő, hanem azért is, mert a tőkekövetelmények változatlanok maradnak. Az EBF ezzel kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, hogy így a pénzintézetek kénytelenek lesznek önálló, egyedi módszertanokat alkalmazni a vállalati ESG-kockázatok értékeléséhez – ami költségesebb, kevésbé egységes, és torzíthatja a hitelezést. A szervezet szerint ez hosszabb távon a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti, ha a zöld projektek árazásában a bizonytalanság miatt eltűnik az ESG-kompatibilitás jutalmazása.

Keresik a megoldást

Bár a hírek szerint itthon a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB is vizsgálja, hogy a bankok zöld tőkekövetelményeit hogyan lehetne enyhíteni, elkerülve a hitelezés drágulását, a feladat nehéz, hiszen részben uniós szabályok kötnek minket. 

A hazai piaci szereplők ezért saját megoldásokkal kisérleteznek. A K&H Bank például a Magyar Nemzeti Bank ajánlása nyomán egy új ESG-kérdőív bevezetésével igyekszik biztosítani a szükséges adatok begyűjtését. Ugyanakkor a jelentéstételi kötelezettség csúszása itt is utolérhető, hiszen a bank nem kérhet  adatokat olyanoktól, akik még nem rendelkeznek saját beszámolóval. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint így érdemi adatközlést a korábban várt 1000-2000 cég alig tizedétől száz-kétszáz vállalattól várhatnak. Ha más is kitölti a kérdőívet, azt csak adatgyűjtési céllal használhatja fel a bank, így Suba Levente szerint nincsenek rossz válaszok. 

Eközben a zöld átmenet fontosságát a jegybankok is hangsúlyozzák: az Európai Központi Bank (ECB) júliusi blogbejegyzésében figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás hatásai – például az extrém időjárás, aszályok és árvizek – akár 5 százalékos GDP-visszaesést is okozhatnak az eurózónában 2026–2027-ben. A bankoknak ezért prudenciális átmeneti terveket kell készíteniük, és a klímakockázatokat fokozatosan integrálniuk kell a hitelezési gyakorlatukba. A transzparens ESG-adatok hiánya ugyanakkor akadályozza az előrelépést.

A The Banker beszámolója szerint az ECB egy új „klímafaktort” is bevezetne a fedezeti értékelésekben, amely szűkítheti a fosszilis eszközöket tartó bankok mozgásterét. A javaslat alapján ezek a bankok kedvezőtlenebb feltételekkel férhetnek hozzá jegybanki likviditáshoz, ami további alkalmazkodásra kényszerítheti őket. Miközben tehát a pénzintézeteknek komoly küzdelmet kell folytatniuk a vállalati ESG-adatok begyűjtéséért, a jegybanki szabályozás a forrásoldalon is ösztönözni próbálja őket arra, hogy a hitelminősítéshez szükséges fenntarthatósági értékeléseket saját maguk végezzék el.

Mást gondol már az ESG-ről Amerika is

Mindezt súlyosbítja, hogy a globális politikai légkör is változik. A The Banker szerint az Egyesült Államokban számos nagyvállalat és pénzintézet – például a HSBC, JPMorgan vagy Citi – kilépett a Net-Zero Banking Alliance-ból. Egyre gyakoribb, hogy a „ESG” kifejezést leváltják a „fenntarthatóság” vagy „klímavédelem” kifejezésekre, elkerülve a politikai vitákhoz kötődő megítélést.