Az iszonyatos tempóban felgyorsult drónfejlesztések mellett elképesztő összegeket emészt fel a minél hatékonyabb és integráltabb drónelhárító rendszerek megalkotása.
„Óriási aránytalanság! Gyakran anyagilag százszor többe kerül a támadó drónok elleni védekezés, mint az olcsó drónokkal történő támadás”
– hangzott el az AI Summit 2025 kerekasztal beszélgetésén a védelmi ipar és a mesterséges intelligencia kapcsán.
Fellegi Áron, a Hypex Consulting Zrt. igazgatósági elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden az adatfeldolgozásról szól. A katonai alkalmazás során az emberi döntéshozatal egyszerűbbé, hatékonyabbá tétele a mesterséges intelligencia talán legfontosabb feladata.
Gondoljunk bele abba, hogy drón- és műholdfelvételek ezres nagyságrendjét képes az AI egy-két perc alatt feldolgozni. Felhívja rá a figyelmet, hogy honnan jön az adott harctéri helyzet tekintetében a legfontosabb fenyegetés, hol vannak páncélosok, rakétaindítás
– fogalmazott Fellegi Áron, egyben hozzátette, hogy a harctéri felvételek beazonosítása nem úgy zajlik, hogy a parancsnok végig nézi az összes képet, mint korábban, hanem az AI segítségére támaszkodik a döntés meghozatalában. Amikor már éles helyzet van, például rakétatámadás közben vagyunk, és másodpercek vannak arra, hogy az egyes rakétákat milyen ellenrendszerrel lehet kiiktatni, az AI ebben is nagyon hatékony segítséget tud jelenteni. Ráadásul a harctéri példákon kívül a "békeidőkben" is fontos lehet például a harcászati eszközök és repülőgépek karbantartásában is.
Wein András, a HM EI Zrt. vezérigazgató helyettese hangsúlyozta, hogy a védelmi iparban arra is külön figyelmet kell fordítani, hogy a titkosítás miatt ezeket a hadiipari AI fejlesztéseket olcsó, kicsi energiaigényű, független, lokális szervereken kell fejleszteni speciális megoldásokkal.
„Közben arra is figyelni kell, hogy ki lehet az, aki egyáltalán kérdést tehet fel az AI-rendszernek, hiszen nem tehetjük meg, hogy rossz kezekbe kerüljön az információ”.
Wein András elmagyarázta, hogy
szenzorfúzióról, általában kisméretű támadó fegyverekről beszélünk, amelyeknek ráadásul a fejlesztési ideje rendkívül felgyorsult, bizonyos esetekben mindössze három napról beszélhetünk, 3D nyomtatókkal készült mechanikai változtatások esetében.
A technológia szédületes változása mellett ma nagyon sok esetben nagyon nehéz eldönteni, hogy ami felénk jön az pontosan micsoda, támadó drón vagy madár.
– fűzte hozzá Wein András.
Ezt egészítette ki Majdik András, HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, aki elmondta, hogy az amerikai légierő alapkutatásokat finanszírozó hivatala is támogatja azoknak a neurális hálóknak a tervezését, amelyek képesek befogadni az ilyen pontfelhő jellegű adatokat, és eldöntik, hogy az a bizonyos célpont egy harci drón vagy egy madár.