Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) közzétette rangsorát a minőségi oktatásról, (sustainable development goal ‘quality education’ – SDG) és lesújtó képet kaptunk a magyar helyzetről.
A fenntartható fejlődési célok közül a „minőségi oktatás” (SDG) célja, hogy mindenki számára biztosítsa a megfelelő szintű oktatáshoz való hozzáférést élete során, valamint növelje azoknak a fiataloknak és felnőtteknek a számát, akik rendelkeznek a szükséges képességekkel ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon, tisztességes munkakörökben dolgozhassanak, vagy éppen vállalkozást indítsanak.
A sereghajtók közt kullogunk
Az SDG mérésére használt Eurostat-mutatók egyikeként a felsőoktatási részvételi arányt használják, amely azt méri, hogy a 25–34 éves korosztály mekkora aránya rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
2024-ben az EU-ban a felsőoktatási részvételi arány 44,1 százalék volt, ami jelentős növekedést jelent az 2019-ben mért 39,6 százalékhoz képest.
Ez azt jelzi, hogy az unió jó úton halad a 2030-ra kitűzött, legalább 45 százalékos részvételt célzó stratégiai keretcél teljesítése felé – közli az Eurostat.
Az EU-tagországok között 2024-ben
- Írország (65,2 százalék),
- Luxemburg (63,8 százalék)
- és Ciprus (60,1 százalék)
rendelkezett a legmagasabb felsőoktatási részvételi aránnyal,
- míg Románia (23,2 százalék),
- Olaszország (31,6 százalék)
- és Magyarország (32,3 százalék)
a legalacsonyabb értékeket mutatta.
Az Európai Unióban jelentős különbség mutatkozott a nők és a férfiak aránya között: a nők felsőoktatási részvételi aránya 49,8 százalék, a férfiaké 38,6 százalék volt. A fiatal nők az EU-ban mindenütt felülmúlták a férfiakat a felsőoktatási részvétel tekintetében. A legnagyobb, 20 százalékpont feletti különbség Szlovéniában (nők 55,7 százalék, férfiak 32,0 százalék), Lettországban (56,8 százalék vs. 33,9 százalék), Észtországban (53,9 százalék vs. 32,3 százalék) és Horvátországban (50,1 százalék vs. 29,6 százalék) volt megfigyelhető.
Állami támogatásban sem állunk túl jól
Az Eurostat azt is méri, hogy az egyes országok kormányai mennyi pénzzel támogatják a diákokat tanulmányaik során.
2022-ben az EU-ban az állami támogatás a háztartásoknak és a diákoknak átlagosan 533 euró volt tanulónként a középfokú és a nem felsőoktatási képzésben, míg a felsőoktatásban 1 766 eurót tett ki.
A felsőoktatásban a tanulónként nyújtott legmagasabb pénzügyi támogatást
- Dániában (8 024 euró),
- Írországban (5 692 euró)
- és Svédországban (4 948 euró)
regisztrálták, míg a legalacsonyabb értékek
- Görögországban (20 euró),
- Horvátországban (97 euró)
- és Csehországban (115 euró)
voltak.
A középfokú és felső középfokú (nem felsőoktatási!) képzésben a legmagasabb támogatást Hollandia (1 790 euró), Svédország (1 741 euró) és Dánia (1 644 euró) biztosította.
Ezzel szemben a legalacsonyabb támogatást Horvátország (7 euró), Lengyelország (16 euró) és Magyarország (76 euró) nyújtotta.
Az EU-tagországok többségében a háztartásoknak és a diákoknak nyújtott pénzügyi támogatás szintje a felsőoktatásban magasabb volt, mint a középfokú és középfokú képzésben, kivéve Bulgáriát, Csehországot, Lettországot és Szlovéniát.
Górcső alatt Magyarország
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási atlasza szerint az iskolázottság szintje tovább emelkedett a korábbi népszámlálásokhoz képest,
2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával, további egyharmada pedig érettségizett.
A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőké (21 százalék) alig változott 2011-hez képest. A pozitív irányú változások ellenére továbbra is jelentősek a területi különbségek, a vidéki kistelepülések hátrányos helyzete szembetűnő.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a diplomások aránya, 2022-ben a 25 éves és annál idősebb népesség negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A fővárosban – főként a budai oldalon – és környékén, a megyeszékhelyeken (különösen Debrecenben és Szegeden), valamint a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken volt a legmagasabb a diplomás lakosság aránya.
A 2001 és 2022 közötti bő két évtizedben a diplomások száma megduplázódott és elérte az 1,8 millió főt, arányuk is több mint duplájára nőtt (12 százalékról 25 százalék ra). A növekedés területileg nem volt egyenletes.
Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban (pl. Pécs, Szeged, Debrecen), illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén.
Több megyei jogú város (pl. Tatabánya, Szombathely, Kaposvár) esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez. Az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában.
A fővárosban az angol, nyugaton a német hódít
Diplomához általában nyelvvizsga is kell, így megnéztük azt is, hogyan állunk nyelvtudásban. Szintén a Népszámlálási Atlaszból azt is megtudhatjuk, hogy 2022-ben
már minden negyedik Magyarországon élő ember beszélt angolul, számuk másfélszeresére nőtt bő egy évtized alatt, Budapesten arányuk elérte a 44 százalékot.
A főváros mellett a nagyvárosokban, a Balaton térségének északkeleti településein és a Velencei-tó környékén 2022-ben is az országos átlagnál magasabb volt az angolul beszélők aránya, ezekhez a területekhez az előző népszámlálás óta több település is felzárkózott, főként a nagyvárosok tágabb vonzáskörzetében.
2022-re a németül beszélők aránya kismértékben, 13 százalékra nőtt 2011-hez képest. Budapesten a németül beszélők aránya 16 százalék volt, emellett a határ menti nyugat-dunántúli területeken, a Balaton környékén, a Dél-Dunántúl egyes részein és Bács-Kiskun nyugati részén beszéltek a legtöbben németül. 2022-ben a németül beszélők aránya Győr-Moson-Sopron (25 százalék), Vas (23 százalék), Zala (19 százalék) és Baranya (18 százalék) vármegyében meghaladta a fővárosi értéket.