Az elmúlt időszakban Donald Trump amerikai elnök egyre keményebb oroszellenes nyilatkozatai ismét előtérbe helyezték Magyarország Oroszországból származó energiaimportjának – olaj- és gázfüggőségének – kérdését. Ennek kapcsán az Europion október elején 1300 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta, hogyan látja a magyar társadalom az orosz energiafüggőség problémáját.
Az eredmények egy alapvetően alacsony tájékozottságú, ugyanakkor az ügyben szélsőségesen megosztott közvélemény képét rajzolják fel.
A kutatásból kiderült, kevesen vannak tisztában azzal, mekkora valójában Magyarország orosz energiafüggősége.
- 24 százalék jelölte meg helyesen a 80 százalék fölötti importarányt,
- 30 százalék 60–80 százalék közé becsülte,
- 33 százalék 60 százalék alá tette a részesedést,
- míg további 13 százalék még becslést sem vállalt.
A 60 év felettiek és a naponta legalább egy órát (online) hírolvasással töltők körében valamivel magasabb a helyesen válaszolók aránya (32 százalék), de egyik csoportban sem éri el a társadalom harmadát.
A lakosság érzékelése szerint inkább nőtt (32 százalék), mint csökkent (16 százalék) az orosz energiafüggőség az orosz–ukrán háború évei alatt, a többség (51 százalék) szerint azonban nem változott.
A politikai megosztottság itt is uralkodó,
- az ellenzéki szavazók körében – Tisza támogatói között (46 százalék),
- egyéb ellenzékiek között (41 százalék) – erősebb a meggyőződés, hogy a függőség tovább nőtt.
Ugyanakkor a társadalom relatíve bizakodó abban, hogy lehetséges az oroszenergia forrásoktól való leválás:
- a válaszadók közel fele szerint már most (23 százalék),
- rövid-középtávon, 5–10 éven belül (25 százalék),
- kevesebb mint minden negyedik válaszadó (23 százalék) vallja kategorikusan, hogy hosszú távon sem reális cél az energiafüggőség mérséklése – még a kormánypárti szavazók körében is csak kisebbségben van ez a vélemény (40 százalék).
Az energiaimport általános megítélésével kapcsolatban a társadalom megosztott abban, hogy az olcsó energia, vagy az energiafüggetlenség élvezzen elsőbbséget, de valamivel többen (54 százalék) választották az olcsó energiát.
A kérdést kétféleképpen fogalmazták meg a válaszadók felé: „olcsó energia, még ha Oroszországtól is kell vásárolni” illetve „energiafüggetlenség, még ha ez drágább energiát is jelent”.
- Az olcsó energiát főként a kisebb településeken élők (58–59 százalék) és a hírolvasással a legkevesebb időt töltők (72 százalék) részesítették előnyben.
- A kormánypárti szavazók 82–18 százalékban az olcsó energiát tartják fontosabbnak,
- míg a Tisza-szavazók szinte fordított arányban (27–73 százalék) az energiafüggetlenségre helyezik a hangsúlyt.
Az orosz energiaimport háborús kontextusban való megítélése szintén megosztó.
- Statisztikai hibahatáron belül, de valamivel többen vannak azok (38 százalék), akik helyeslik, hogy Magyarország a háború alatt is Oroszországtól vásárol energiát, mint ahányan ellenzik (36 százalék).
- Egyetértők főként a 60 év felettiek (43 százalék), a községekben élők (43 százalék), a hírolvasással legkevesebb időt töltők (51 százalék), valamint a kormánypárti szavazók (72 százalék) köreiben koncentrálódnak.
Az orosz energiaszektort érintő uniós szankciókról is megoszlanak a vélemények. Hajszálra ugyanannyian gondolják úgy, hogy Magyarországnak igazodnia kellene a szankciókhoz (36 százalék), mint ahányan ezt ellenzik (36 százalék).
- Demográfiai bontásban egyedül a diplomások körében van abszolút többségben (51 százalék) az igazodást pártolók aránya.
- Politikai hovatartozás szerint azonban drámai a különbség: a Tisza-szavazók 72 százaléka támogatja a szankciókhoz való igazodást, míg a kormánypárti szavazók 69 százaléka ellenzi azt.
A szankciók vélt hatásaival összességében inkább szkeptikus a hangulat. A három felvázolt szcenárió közül a legnagyobb hatást várók vannak legkevesebben:
- kevesebb mint a válaszadók negyede (24 százalék) véli úgy, hogy a szankciók a csatatéren is érdemi változást hozhatnak.
- A relatív többség (47 százalék) szerint a szankciók ugyan fájnak Oroszországnak, de a háború menetét nem befolyásolják érdemben,
- míg a maradék 30 százalék úgy véli, Moszkva meg sem érzi ezeket.