Az Európai Unió Tanácsa irányelvei miatt nemcsak a hazánk gazdasági stabilitásáról szóló törvény, de az államháztartásra vonatkozó szabályok is megváltoznak. A parlament oldalára feltöltött dokumentum szerint a kormányzat elkötelezetten törekszik a közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás erősítésére, "az uniós irányelvek átültetése nem pusztán jogi kötelezettség, hanem az a költségvetési politika területén fennálló, a túlzott költségvetési hiány elkerülésével összefüggő kötelezettség teljesülését és a jogszabályi rendelkezéseknek a költségvetési keretrendszert fejlesztő kiegészítését is szolgálja". Másrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott törvénytervezet megerősíti 

Magyarország központi költségvetésének ellenállóképességét az éghajlatváltozás hatásaival szemben. 

A hivatkozott uniós irányelv a túlzott költségvetési hiány elkerülése érdekében többek között arra figyelmeztetett, hogy "az éves és többéves költségvetési jogszabályokhoz kapcsolódó elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. Az alapforgatókönyvi feltételezések minőségének javítása érdekében a tagállamoknak össze kell hasonlítaniuk makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket a Bizottság – és adott esetben más független szervek – legfrissebb előrejelzéseivel". 

Ennek érdekében az NGM plusz feladatokkal, jogkörökkel ruházná fel a Költségvetési Tanácsot (amely legutóbb is kritikus volt a fiskális politikai célkitűzéseivel kapcsolatban). Ha a tervezetből törvény lesz, akkor a Tanács rendszeresen elvégzi az éves és többéves költségvetési tervezésre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzések utólagos értékelését, amelynek keretében

  • értékeli, illetve véleményezi a központi költségvetés megalapozásához használt makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket,
  • nyomon követi az államadósság-szabály és a hazai és uniós országspecifikus számszerű költségvetési szabályok teljesülését,
  • értékeli a középtávú költségvetési tervezés összhangját a fenntarthatósági követelményekkel.

A Tanács pedig ezután az értékelés eredményét nyilvánosan közzéteszi, amit aztán a Kormány elfogad, és alkalmazza az előrejelzések készítése során, vagy az abban foglaltaktól eltérő álláspontját indokolással ellátva megküldi a Tanács részére.

Ennél is érdekesebb kormányzat azon vállalása is, hogy ezentúl a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában ismertetnie kell a középtávú költségvetési tervezés részeként "az állami kezességek, az állami garanciák és az állami viszontgaranciák – ide értve a természeti jelenségből vagy az emberi tevékenységből eredő természeti katasztrófákkal, valamint az éghajlatváltozás káros hatásainak elkerülésével kapcsolatban vállalt állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák – állományát", valamint a fő kormányzati politikák hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a közvetlen hosszú távú hatással rendelkező szakpolitikák bemutatásával, így különösen bemutatva az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását."

Sőt, ha ez még nem volna elég, akkor a Nemzetgazdasági Minisztériumnak ez Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatnia a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó, azok bevételekre gyakorolt hatását is részletező kimutatást adónemenként, kitérve ezeknek az éghajlattal és környezetvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére gyakorolt hatására. Brüsszelben ugyanis úgy látják, hogy a környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök segíthetnek abban, hogy az állami bevételeket és kiadásokat a zöld prioritások felé tereljék. E tekintetben a releváns információk rendszeres közlése javítja a költségvetési döntéshozatalt. A tagállamok közzétehetnek információkat arról, hogy költségvetésük releváns elemei miként járulnak hozzá az éghajlattal kapcsolatos és a környezetvédelmi, nemzeti és nemzetközi szintű kötelezettségvállalások teljesítéséhez, valamint az alkalmazott módszertanról. A tagállamoknak külön-külön a kiadásokra, az adókiadásokra és a bevételi tételekre vonatkozóan kell közzétenniük az adatokat és a leíró információkat. 

Tekintettel az államháztartás fenntarthatósága előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, különös figyelmet kell fordítani a természeti katasztrófákból és az éghajlattal kapcsolatos sokkokból eredő kormányzati kötelezettségekre és az államháztartást érintő kockázatokra, kezdve – a lehetőségekhez mérten – a múltbeli események által okozott költségvetési terhekre vonatkozó információk gyűjtésével és közzétételével

- magyarázzák az uniós szabályalkotók.

A változások értelmében mostantól a zárszámadáskor a középtávú tervezés során figyelembe vett makrogazdasági és költségvetési előrejelzés értékelése mellett a Költségvetési Tanács által utólagosan értékelt prognózist is be kell mutatni.

Ugyanis az Európai Unió szerint az államháztartásra vonatkozó éves és többéves költségvetési tervezéshez szükséges makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket – azok minőségének javítása érdekében – független szerv vagy az előrejelzést készítő szervtől eltérő, a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező egyéb szervek által végzett rendszeres, objektív és átfogó utólagos értékeléseknek kell alávetni. Az említett értékeléseknek ki kell terjedniük a gazdasági feltételezések vizsgálatára, a más intézmények által készített előrejelzésekkel való összehasonlításra, valamint a múltbeli előrejelzések megbízhatóságának értékelésére.

Érdekes az is, hogy ez az út hova is vezet. Ugyanis a kormány által átültetett uniós irányelv világosan kimondja, hogy

jóllehet az éves költségvetési jogszabályok jóváhagyása a költségvetési folyamatban kulcsfontosságú lépés a demokratikus elszámoltathatóság tekintetében, az egyéves költségvetési tervezési szemlélet korlátozottan biztosít alapot a rendezett költségvetési politikákhoz, mivel a legtöbb intézkedés olyan következményekkel jár, amelyek jóval túlmutatnak az éves költségvetési cikluson. Ennélfogva, hatékony középtávú költségvetési tervezés erősíti a költségvetési politika hitelességét, figyelembe véve ugyanakkor az adósság fenntarthatóságát is. 

Az unió szerint az államháztartásnak azon középtávú nemzeti költségvetési célkitűzések egyértelmű és következetes meghatározásán kell alapulnia, amelyeket a nemzeti középtávú tervek tartalmaznak. A többéves költségvetési szemlélet fejlesztése érdekében az éves költségvetési jogszabályok tervezésének összhangban kell lennie a középtávú nemzeti költségvetési célkitűzésekkel - olvasható a magyar rendszerbe átültetett irányelvben. 

Kapcsolódó