Az európai közös értékek és kultúra ellenére továbbra is jelentős jövedelmi különbségek – figyelmeztetett összeállítása alapján a Euronews.
Nem újdonság, hogy az utóbbi időszakban a megélhetés komoly kihívások elé állítja a háztartásokat, sokszor a családok, vagy épp a nyugdíjasok különösen kitettek a fogyasztó árak változásának. Egyébiránt az infláció viszonylagos elharapódzásáról, illetőleg a nyugdíjas kosár árszínvonalának kedvezőtlen alakulásáról is részletesen írtunk korábban.
Ez a hírcsatorna szerint még akkor is releváns kérdés, ha az infláció közeledik az EKB 2 százalékos céljához a kontinensen. A tagállamok összehasonlításához a háztartások bevételének egyik hasznos mérőszáma a „medián ekvivalens nettó jövedelem”. Ez az egy főre jutó tipikus jövedelemre utal, a háztartás méretével korrigálva, adózás után.
2024-es adatok szerint 34 európai országban
az ekvivalens mediánjövedelem 3075 eurótól (Albánia) 50 799 euróig (Luxemburg) terjed.
Az EU-n belül Bulgáriában a legalacsonyabb az ekvivalens mediánjövedelem, 7811 euró, míg az uniós átlag 21 582 euró.
A lista élén Luxemburg, majd Svájc és Norvégia áll, mind a 40 ezer euró fölötti sávban. Ezzel szemben Észak-Macedónia, Törökország és Montenegró a rangsor alján található.
Az EU-n belül Magyarország és Románia, továbbá Bulgária mind 10 ezer euró alatti összegeket tudhat magáénak. Hazánkban ez 8488 euró, azaz évi mintegy 3,3 millió forint.
Az adatokból kirajzolódik, óriási a megosztottság a tagországok közt: a nyugat- és észak-európai országok bírnak a legmagasabb mediánjövedelmekkel, míg a déli és keleti régiók lemaradnak: a Luxemburg és Bulgária közötti különbség például meghaladja a 40 ezer eurót.
A 2024-ben megfigyelt átlagos jóléti szint olyan hosszú távú strukturális tényezőket tükröz, mint a történelemben az iparosodás és a jóléti fejlődés növekedési pályája
– fogalmazott Stefano Filauro, a római Sapienza Egyetem adjunktusa az Euronews Businessnek.
Giulia De Lazzari, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közgazdásza úgy látja, a termelékenység és az ipari összetételbeli különbségek segítenek magyarázni a különbséget.
„A magasabb termelékenység lehetővé teszi az országok számára, hogy magasabb bérszintet tartsanak fenn”
– jelentette ki a szakértő.
Magyarán azon országok, melyek nagy, magas hozzáadott értékű ágazatokkal – például pénzügyekkel, informatikával vagy fejlett gyártással – rendelkeznek, általában magasabb béreket fizetnek, míg azok, melyek a mezőgazdaságra vagy az alapvető szolgáltatásokra támaszkodnak, alacsonyabb fizetésekkel operálnak.
Mindezt a vásárlóerő-standarddal (PPS) kiigazítva a különbség csökken ugyan, de továbbra is jelentős marad.
Az ekvivalens nettó mediánjövedelem 5098 PPS (Albánia) és 37 781 PPS (Luxemburg) között mozog Európában.
Az unió átlaga 21 245 PPS, Magyarország pedig a 11 199 PPS-értékkel a legalacsonyabb szintre került az EU-tagállamok között.
Az EU legalacsonyabb és legmagasabb jövedelme közötti eltérés körülbelül 26 500 PPS, szemben a nominális érték közel 43 ezer eurójával.