Gépjárműtulajdonosként vagy üzembentartóként első legfontosabb feladatunk, hogy a gépjármű használata során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kössünk és azt díjfizetéssel hatályban is tartsuk. Ennek elsődleges célja a károsultak védelme, hogy a biztosító az okozott kár összegét a vétkes fél helyett a jogszabályban meghatározott összegig megtérítse. 

Van azonban néhány jogszabályi kikötés, amikor a biztosító megtérítési igénnyel, visszkeresettel élhet a károkozóval szemben. E törvényben meghatározott körülmények, magatartásformák nem is feltétlenül állnak minden esetben okozati összefüggésben a károkozással.

Melyek ezek a körülmények és milyen összegben érvényesíthető a visszkereseti igény?

A biztosító az általa kifizetett teljes kártérítési összeg megtérítését követelheti 

  • attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette. Ilyen lehet, ha például ellopják a gépjárművet és úgy okoznak balesetet. Ilyenkor annak kell helyt állnia a biztosítóval szemben, aki a gépjárművet eltulajdonította. Jogosulatlan használat az is, ha a károkozó tudta, hogy a járművet az üzembentartó a forgalomból kivonatta és üzemképtelen, ennek ellenére az üzembentartótól javításra átvett járművel a forgalomban közlekedett és balesetet okozott;
  • a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták. Ilyen eset a gyorshajtás vagy a rendőri igazoltatás elkerülése közben történő baleset;
  • az üzembentartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta. Ha az üzembentartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy e kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

A biztosító a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését

  • a vezetővel szemben, ha az a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása véralkohol-koncentráció mérés alapján történik. Alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint;
  • szintén a vezetővel szemben, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta. Előbbi komoly büntetőjogi következményekkel is járhat. Az elvárható segítségnyújtás minimális szintje a baleseti helyszínen történő megállás és a segítség felajánlása. A bíróság egy konkrét ügyben kifejtett állásfoglalása alapján a bekövetkezett kárnak a káreseménnyel – és nem önmagában a segítségnyújtás elmulasztásával – kell ok-okozati összefüggésben állnia. Így a balesetből eredő és a sértettet ért sérülések nem önmagában a segítségnyújtás elmulasztása miatt, hanem a baleset oka (pl. elütés) miatt következtek be.

A biztosító a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését 

  • a vezetővel szemben, ha nem rendelkezett a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte. 

Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez az eset nemcsak akkor áll fenn, ha az a személy, aki a gépkocsit vezette még egyáltalán nem szerzett jogosítványt, hanem akkor is, ha lejárt a vezetői engedély érvényességi ideje. A Kúria megállapítása szerint a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akinek a vezetői engedélye a károkozáskor - az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt - nem jogosított vezetésre. Ez az értelmezés – a Kúria szerint - megfelel az Alaptörvény szerinti követelményeknek is, mivel a lejárt érvényességű vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása nem csak egy adminisztrációs aktus, hiszen az adott személy ténylegesen járművezetési alkalmasságát igazolja. Az orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontot követően a vezetői engedély nem jogosít vezetésre, nem alkalmas a vezetési jogosultság igazolására, a lejárt érvényességű vezetői engedéllyel rendelkező személy közúton nem vezethet járművet, az üzembentartó neki nem engedheti meg a jármű vezetését.

  • az üzembentartóval szemben, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta. Ez elsősorban balesetveszélyes és környezetterhelő, de egy károkozáskor további anyagi hátránnyal is járhat a gondatlan tulajdonosnak. Elhanyagolt műszaki állapotnak minősül minden olyan műszaki hiba, amely miatt egy gépjármű a műszaki vizsgán sem felelne meg (pl. futómű vagy kormánymű hiba, fékprobléma, lyukas kipufogó, az engedélyezettnél nagyobb mértékű gumiabroncs-kopás stb.)

Mikor nem érvényesítheti a biztosító a visszkereseti igényét?

Nem illeti meg azonban a visszkereseti jog a biztosítót az elhunyt biztosított örököseivel szemben.

Miért fontos a visszkereseti jog ismerete?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a károsultak védelmét szolgálja, azonban a fenti kizárásokkal felelős magatartásra is ösztönzi a tulajdonosokat, gépjárművezetőket. A biztonságos vezetésre törekvésen túl fontos tehát tisztában lenni e feltételekkel is. A visszkereseti jog remélhetőleg hozzájárul a közlekedési felelősség és a szabálytalan közlekedés anyagi következményeinek érvényesítéséhez és hosszú távon talán a közlekedési kultúra javításához is. 

A szerző a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja.