Új kihívásokra, piacokra van szüksége az európai építőiparnak, az Eurostat szerint ugyanis májust követően júniusban is csökkent az ágazat teljesítménye.
Az építőipar teljesítménye az euróövezetben az előző hónaphoz képest, százalékban
- Január: 0,7 százalék,
- Február: -1,2 százalék,
- Március: 0 százalék,
- Április: 4,5 százalék,
- Május: -2,1 százalék,
- Június: -0,8 százalék.
Az építőipar teljesítménye az Európai Unióban az előző hónaphoz képest, százalékban
- Január: 0,4 százalék,
- Február: -1,1 százalék,
- Március: -0,1 százalék,
- Április: 3,8 százalék,
- Május: -1,9 százalék,
- Június: -0,5 százalék.
Pedig az ágazat komoly pénzeket mozgat meg. Az európai építőipar lobbiereje legutóbb az Ukrajna újjáépítéséről szóló júliusi konferencián (URC2025) mutatkozott meg. Ugyanis az oroszok háborúját elszenvedő ország újjáépítése, a teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások és a társadalmi rendszerek visszaállítását –
a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre.
Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője portálunknak akkor azt hangsúlyozta, az URC2025 konferencia nemzetközi platformként arra törekszik, hogy mozgósítsa a pénzt, a technológiát és a partnereket Ukrajna újjáépítéséhez. A római találkozón több ezer résztvevő jelent meg, és több mint kétszáz megállapodás született mintegy 13 milliárd euró értékben.
A szakértő szerint azonban nem csupán segélyekről van szó: egyre nagyobb a hangsúly a magánszektor bevonásán. A korábbi találkozókhoz (2022 Lugano, 2023 London, 2024 Berlin) képest most kifejezetten a magánbefektetések szerepe került előtérbe. Ugyanakkor a megállapodások tényleges megvalósulása lassú, részben a háborús helyzet, részben az átláthatósági és korrupcióellenes reformok hiánya miatt.
Az URC2025 így inkább a jövő alapjainak lefektetéséről szól, mintsem az azonnali újjáépítésről – a befektetői kockázatok ugyanis továbbra is magasak.
Mikor lesz végre lakópark-Magyarország?
Azonban jelenleg még az Eurostat friss becsléseit vehetjük biztosnak. Eszerint 2025 júniusában az építőipari termelés havi összevetésben visszaesett mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében. Az euróövezetben 0,8, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal csökkent a szezonálisan kiigazított kibocsátás májushoz képest. Az előző hónapban, májusban még ennél is nagyobb mérséklődés volt megfigyelhető: akkor 2,1, illetve 1,9 százalékkal esett vissza az építőipari termelés.
Az éves összevetés ugyanakkor kedvezőbb képet mutat: 2024 júniusához képest 2025 júniusában az építőipari kibocsátás az euróövezetben 1,7, az EU-ban pedig 1,9 százalékkal nőtt.
Az euróövezetben havi alapon:
- az épületek építése 1,8 százalékkal csökkent,
- a mélyépítés 0,5 százalékkal nőtt,
- a speciális építési tevékenységek 0,2 százalékkal mérséklődtek.
Az Európai Unióban:
- az épületek építése 1,6 százalékkal esett vissza,
- a mélyépítés 0,1 százalékkal csökkent,
- a speciális építési tevékenységek 0,3 százalékkal emelkedtek.
A legnagyobb havi visszaesést Spanyolország (-5,6 százalék), Magyarország (-5,3 százalék) és Szlovénia (-3,7 százalék) szenvedte el. A legnagyobb bővülést Szlovákia (+5,3 százalék), Románia (+4,5 százalék) és Lengyelország (+3,2 százalék) érte el.
Éves alapon az euróövezetben:
- az épületek építése 3,3 százalékkal,
- a mélyépítés 2,9 százalékkal,
- a speciális építési tevékenységek 0,9 százalékkal bővült.
Az Európai Unióban:
- az épületek építése 3,9 százalékkal,
- a mélyépítés 1,3 százalékkal,
- a speciális építési tevékenységek 1,5 százalékkal emelkedett.
A tagállamok közül az éves növekedésben Spanyolország (+31,4 százalék), Csehország (+14 százalék) és Szlovákia (+9,8 százalék) emelkedett ki. Visszaesést ugyanakkor Franciaország (-5,1 százalék), Ausztria (-5 százalék), Németország (-2,5 százalék) és Svédország (-0,3 százalék) mutatott.
Magyarországon 2025 júniusában májushoz képest 5,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés, ami az egyik legnagyobb havi visszaesésnek számított az unióban. Éves alapon a magyar adatok részleteit az Eurostat egyelőre nem közölte, de a havi zuhanás jelzi, hogy a hazai építőipar a nyári hónapokban erősen gyengélkedett.
Így érthető, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azokat a legalább 250 lakásos ingatlanfejlesztéseket, melyeknél a lakások 70 százaléka megfelel az Otthon Start program követelményeinek.
Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a program nemcsak a kereslet ösztönzését célozza, hanem a kínálat bővítését is. Bár a részletszabályok még nem ismertek, a szakértők szerint a kiemelt státusz jelentős könnyítést adhat a fejlesztőknek: gyorsabb engedélyezést és egyszerűbb eljárásokat, kevesebb környezetvédelmi vagy örökségvédelmi szempont figyelembevételével.