A hazai ipari szereplők egyre gyakrabban szembesülnek olyan áramszünetekkel, amelyek bár csak néhány másodpercig tartanak, a termelésben órákra vagy akár egy teljes műszakra is leállást okoznak. A következmény gyakran azonnali: félkész termékek maradnak a futószalagon, leállnak a logisztikai rendszerek, a hűtőházakban pedig megszakadhat a hűtőlánc. A gyógyszergyártásban egy rövid kimaradás akár a teljes gyártási tétel megsemmisítését vonhatja maga után.

„A hálózati kimaradások ma már iparágtól függetlenül komoly kockázatot jelentenek. Egy néhány másodperces feszültségesés után a gépsorok újraindítása órákba telhet, a kieső idő pedig könnyen többmilliós veszteséget okoz” - mutatott rá Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. stratégiai vezetője. 

A gondot sok helyen a hálózat teherbírása súlyosbítja: az új gépsorok, elektromos targoncák, hőszivattyúk és digitalizált rendszerek energiaigénye gyorsabban nő, mint amit a szolgáltatók biztosítani tudnak. Gyakori, hogy egy telephely már nem kaphat nagyobb csatlakozási teljesítményt – vagy csak éveket várva.

A kimaradások miatt a cégek nemcsak pénzt, hanem üzleti kapcsolatokat is veszíthetnek: a just-in-time termelésben egyetlen kiesett nap hetekre torzíthatja az ellátást. 

„A telephelyek bővülése sokszor eléri a hálózat határát. Ha nincs elég kapacitás, akkor is működni kell, és ekkor kerül előtérbe az energiatárolás” – magyarázza a szakember. Szerinte a tárolók egyik legfontosabb szerepe ma az úgynevezett csúcsterhelések levágása: egy energiatároló ilyenkor automatikusan rásegít, így a vállalat elkerülheti a magas kapacitáslekötési díjakat. Egyes gyártóknál ez éves szinten akár milliós tétel lehet. Áramszünetek idején pedig biztosítják az alapvető rendszerek működését. Nem véletlen, hogy már több hazai telephelyen is működik energiatároló rendszer.

A vállalatok számára az energiatárolás szerinte ma már egyszerre jelent biztosítékot és gazdasági előnyt.

"Egy közepes méretű telephely esetében egyetlen kimaradás nélküli nap értéke sokszor nagyobb, mint az éves üzemeltetési költség. A döntést a beruházásról ezért sok cég már nem 'megtérülési számításként', hanem kockázatkezelési lépésként hozza meg" - magyarázta a szakember.