Az energiaközösség lényege, hogy több személy vagy szervezet összeállva közösen termel villamos áramot – például napelemekkel –, közösen tárolja azt akkumulátorokban, és közösen használja fel. A lényeg az öngondoskodás: a résztvevők a lehető legtöbb energiát maguk állítják elő, és csak azt vásárolják a hálózatból, amit feltétlenül muszáj, a többletenergiát pedig eladhatják.
Azt kérdeztük Molnár Ferenctől, hogy jár-e bármiféle hátránnyal vagy lemondással ez a megoldás azok számára, akik belevágnak. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) elnöke egyértelmű választ adott: műszaki szempontból egyáltalán nem lát hátrányt, sokkal inkább új lehetőségeket, előnyöket teremthet ez a fajta összefogás.
Mint mondta, az öngondoskodás rendszerében nagyobb valószínűséggel állhat mindig rendelkezésre a szükséges villamos energia a résztvevőknél, hiszen saját energiaforrásokkal, például napelemekkel és tárolókkal rendelkezhetnek.
Olcsóbb áramszámla és környezetkímélés egyszerre
Mindez nemcsak emiatt éri meg:
„a nap végén csörögni kell a kasszának”
– vagyis egyértelműen cél a pénzmegtakarítás. A szakember kiemelte: a helyben megtermelt és helyben elfogyasztott villamos energiára nem kell új vezetékeket építeni vagy a meglevők kapacitását bővíteni, nem terheli a hálózatot, így nemcsak a drága hálózatfejlesztéseket spórolják meg, hanem a szállítás során keletkező veszteségeket is.
Hozzátette ugyanakkor, hogy hálózati kapcsolat nélkül egyetlen olyan energiaközösség sem tud működni, amely csak időjárásfüggő energiaforrással rendelkezik. Nem is tud olyan hazai energiaközösségi kezdeményezésről, amely az év minden napján teljesen ellátná magát energiával. Inkább arról van szó, hogy a lehető legnagyobb mértékben maguk oldják meg az energiaellátásukat és azt minél gazdaságosabban tegyék.
Okosabb áramhasználat, nagyobb megtakarítás
Megkérdeztük, van-e bármilyen biztonsági vagy egyéb kockázata az energiaközösségeknek. Molnár Ferenc szerint éppen ellenkezőleg: mivel „zsebre megy a játék”, vagyis közvetlenül a saját pénztárcájukat érinti, a résztvevők sokkal tudatosabban termelnek és fogyasztanak. A napelemek mellé a saját érdekükben tárolót is telepíthetnek, hogy amikor süt a nap, oda tegyék a felesleget, amikor pedig már nem süt, onnan vegyék ki.
Ha még akkor is marad energia, azt pedig jó áron eladhatják.
Lapunknak elmagyarázta, hogy ma már elérhetők olyan szoftverek, amelyek mesterséges intelligencia segítségével hajszálpontosan megtervezik, mikor érdemes termelni és fogyasztani. A fogyasztási szokásokat is hozzá lehet igazítani: amit lehet, akkor kapcsolnak be – mosógépet, fűtést, hűtést, bojlert –, amikor olcsó a villamos energia, vagy amikor éppen sok áramot termelnek a saját napelemeik.
„Ha van tárolójuk, a piacon olcsón beszerzett energiát betárolhatják, majd néhány óra múlva drágábban eladhatják".
Lakóközösségek is létrehozhatnak energiaközösséget
Feltettük a kérdést, hogy ez lakóközösségek, társasházak szintjén is működhet-e. Molnár Ferenc elmondta: a jogalkotó pontosan ezt vizsgálja most, hogy ne csak cégekre legyen értelmezhető a megoldás, hanem egy lakóközösségen belül is gazdaságosan működhessen. A szabályozási környezet ebben az irányban fejlődik.
Bár még nem tud olyan társasházról, amely már energiaközösségként működne, de egyáltalán nem tartja ezt lehetetlennek.
Pilotprojektként az MVM Csoport Kecskeméten dolgozik egy ilyen megoldáson a város önkormányzatával együtt. Vizsgálják, hogyan lehetne kialakítani egy olyan energiaközösséget az önkormányzat tulajdonában lévő és más városi érintettségű gazdasági társaságok bevonásával, hogy az a mai szabályozás mellett is gazdaságos legyen. A tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazzák meg, hogy hol lehetne még egyszerűbbé tenni az energiaközösségek működését. Eközben más nagyvárosokból is érkeznek folyamatosan megkeresések, tehát élénk az érdeklődés – számolt be róla.
2025: egyre több adat, okosabb hálózat
Arra is kíváncsiak voltunk, miről szól 2025 az energiaszektorban, milyen új fejlesztések várhatók. A MEE elnöke szerint ez évek óta tartó folyamat, de idén újabb lendületet kaphat a hálózatok okosítása.
A cél, hogy minél több információval, adattal rendelkezzenek a villamosenergia-rendszerről.
Ezeket az adatokat feldolgozva folyamatosan látják és modellezik a hálózatot, pontosan meg tudják határozni, hol van szükség fejlesztésre – új vezetékekre, okostechnológiákra vagy éppen több szabályozó- illetve tárolókapacitásra.
Bírja-e a rendszer a szuperszámítógépeket?
Szóba került az is, hogy Magyarországra érkeznek szuperszámítógépek, amelyek óriási mennyiségű áramot fogyasztanak. Bírja-e majd a hazai villamosenergia-rendszer ezt a pluszterhelést? – kérdeztük. Molnár Ferenc szerint magyarországi viszonylatban igen. Példaként említette a Google egy-egy szerverközpontját, amelyek egységenként legfeljebb 200 megawatt teljesítményt igényelnek, ami kiemelten magas a szerverhotelek között.
Amikor Magyarországon az eddigi legnagyobb csúcsterhelés 7600–7700 megawatt között van, akkor néhány száz megawatt pluszterhelés kényelmesen elférhet a mi villamosenergia rendszerünkben is.
Világszinten viszont egyre nagyobb kihívást jelent, hogy a mesterséges intelligenciát futtató rendszerek rengeteg energiát fogyasztanak. Az adatközpontok jelenleg évente, globálisan több, mint 450 terrawattóra villamosenergiát használnak fel, amelynek egyharmadát már az AI futtatása teszi ki. Összehasonlításul Magyarország teljes éves fogyasztása mindössze 45 terrawattóra. Ez az adat az elmúlt években évente 10–15 százalékkal növekedett, tehát valóban komoly feladat, hogy erőművek tucatjait kell működtetni csak azért, hogy a számítógépes hátteret biztosítsák.
A szakember kiemelte: villamosenergia nélkül informatika sem létezik, sőt, semmi sem működne – egyre több ember az otthonából sem tudna kijutni, tankolni sem lehetne, mert a benzinkutak sem működnének áram nélkül. Nem lenne szellőzés, fűtés, a víz- és gázellátás sem működne, és ami még ennél is súlyosabb: a szennyvízrendszer sem. „A civilizált életnek, amely egyre magasabb szintű kényelmet és biztonságot igényel, elengedhetetlen feltétele a megbízható áramellátás”.
Környezetterhelés vagy fejlődés?
Ha ennyivel több energia kell a jövőben, akkor kell-e aggódnunk a környezetterhelés miatt? Molnár Ferenc pozitív szemlélettel válaszolt: a Földön minden hatással van a környezetére, nem csak az emberi tevékenység.
„De az ember azért intelligens, azért környezettudatos és egyre okosabban gondolkodó, hogy azokat a technológiai fejlesztéseket és tudást, amit felhalmoz, azt a környezete, vagyis a saját életfeltételei megőrzésére is felhasználja.”
Természetesen mindennel, amit teszünk, hatással vagyunk a környezetünkre, de éppen ezért felelősségünk is gondoskodni arról, hogy ezeket a hatásokat minimalizáljuk vagy visszafordítsuk.
Először a vagányok, aztán mindenki felszáll a trendvonatra
Visszatérve az energiaközösségekhez: hogyan fogadják majd az emberek ezt az újdonságot, ki kezdi el egy lakóközösségben megszervezni? – tettük fel a kérdést.
Molnár Ferenc az elektromos autók példáját hozta fel. Kezdetben azok vettek ilyet, akik megengedhették maguknak, akár úgy is, hogy lényegesen drágább volt például a dízelmotornál. Tudatosan gondolkodtak, vagánynak tartották, és ez példát mutatott másoknak. Ma már az átlagember is azt nézi, mikor juthat megfizethető áron elektromos autóhoz.
Az energiaközösségeknél is ezt a trendet várja: először azok szervezik meg, akiknek van rá mozgásterük és mernek újat kipróbálni. Majd a jó példa terjed, és egyszer csak a hétköznapi ember is rájön, hogy megéri számára egy energiaközösségben termelni és fogyasztani az áramot.
Ha tehát becsenget a szomszéd azzal, hogy csatlakoznánk-e az ő energiaközösségéhez, ne zavarjuk el. Akkor azt kell mondani, hogy beszéljünk róla
– tanácsolta Molnár Ferenc, majd hozzáfűzte: „beszéljük meg a részleteket, szólítsunk meg más szomszédokat is, és ha kell, írjunk a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, amely a lakosság szolgálatában is tevékenykedik, és segítenek a tájékozódásban”.
Nem vagyunk lemaradva tudásban
Befejezésül arról is beszélt a szakember, hogy gyakran felmerül: miben maradtunk le a világtól az energetikában. Molnár Ferenc meggyőződése szerint tudásban, tapasztalatban egyáltalán nem vagyunk lemaradva, folyamatosan követjük a világ fejlesztéseit, sőt, sokszor részt is veszünk bennük.
Viszont fel kell gyorsítani az új erőművek építését és az energiamix átalakítását úgy, hogy az ellátásbiztonságot és a minél nagyobb energiafüggetlenséget szolgálja.
Rávilágított, hogy a napelemek és szélerőművek terjedése jó dolog, de ezt kísérniük kell a szükséges további fejlesztéseknek is: rugalmasabb hálózatnak, nagyobb befogadóképességnek és energiatárolásnak minden szinten. Jelenleg már vannak olyan pályázatok, amelyekkel a lakosság, a cégek és a villamosipari vállalatok is élnek.
Emellett vizsgálják szivattyús tározós erőművek építését is – ez egy olyan megoldás, amelyből Magyarországon a 20. század elején már működött egy, amely ma Szlovákiában, Rakovecen található. A világon a villamosenergia tárolás 95 százaléka ilyen tározókban történik. A víz mozgatásának gravitációs energiáját kihasználva tárolnak és termelnek áramot, ami nemcsak környezetkímélő, hanem más területeket is fejleszt: turizmust, horgászatot, vadászatot, vízi sportokat, valamint segíti a talajvízháztartást. Ezeket nem 10–15 évre, hanem 80–150 évre építik. Ezt a hosszú távú gondolkodást tartja követendőnek.
Hamarosan érdemi előrelépés következhet az energiaközösségek kérdésében – derült ki a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi vándorgyűlésén tartott kerekasztal-beszélgetésből szeptemberben. Tudósításunkat a rendezvényről ide kattintva olvashatja el.