A zöldség-gyümölcs ágazat tisztulása nélkül nem várható tartós árcsökkenés – véli Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, aki szerint az általános forgalmi adó csökkentése nem a fogyasztóknak, hanem legfeljebb a feketekereskedelemnek kedvezne. Úgy látja, az elmúlt évek példái – a húsfélék esetében is – világosan mutatják, hogy a kisebb áfakulcs nem jelenik meg a bolti árakban.
„Mindenki azt mondja, hogy az áfát kell csökkenteni, mert az a fogyasztónak jó lesz. De nézze meg bárki: 2016 óta olcsóbb lett a baromfi vagy a marhahús? Az 5 százalékos áfa bevezetése után sem érezte a vásárló a különbséget” – fogalmazott Nagypéter Sándor. Hozzátette: a zöldségek és gyümölcsök esetében ez még kevésbé működne, hiszen a termékek rendkívül szezonálisak, áraik heti szinten változnak.
„Ne gondolja senki, hogy egy áfacsökkentés ne épülne vissza az árakba – a piac mindig beárazza azt a 22 százalékot, amit előtte kivettek belőle”.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint a probléma gyökere nem az adókulcsban, hanem az ágazat feketegazdasági kitettségében van. A szabadpiaci – vagyis nem áruházlánci – kereskedelemben továbbra is jelentős az áfa-csalt termékáramlás. Ezt szerinte csak egy eszközzel lehet hatékonyan visszaszorítani: a fordított áfa bevezetésével, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a gabonapiacon korábban megtették.
„A gabonánál nem véletlenül vezették be a fordított áfát – látványosan fehérítette a piacot. Most megérett a helyzet arra, hogy a zöldség-gyümölcs szektorban is alkalmazzuk. A cél, hogy az ágazat megtisztuljon, és ebben elsősorban a szabadpiaci kereskedelemben kell lépni” – mondta.
A lánci beszerzők ugyanis figyelik a szabadpiaci árakat, és az ottani – gyakran áfa-csalt – termékek olcsósága lefelé kényszeríti a legális beszállítókat is. A helyzet tehát a tisztességes termelők és a magyar áru számára is hátrányos. „Ha sikerülne kifehéríteni a piacot, a magyar termékek versenypozíciója is erősödne” – tette hozzá.
A régiós példák sem a csökkentett áfát igazolják: Romániában és Horvátországban az alacsonyabb kulcs nem hozott tartós ármérséklést, sőt, több esetben árrobbanást eredményezett, amit később újabb adóemelések követtek. „Sokan mondják, hogy Romániában milyen szinten csökkentették az áfát – csakhogy ott most 11 százalék az adókulcs, és a piaci zavarokat azóta is nyögik” – mutatott rá a DélKerTÉSZ elnöke.
Hozzátette: az uniós aggodalom, miszerint a fordított áfa más tagállamokba terelné át az adócsalást, ma már kezelhető. „Ha nálunk alacsonyabb az áfa, nincs hová átterelni. Miután megtisztult a piac, akkor lehet arról beszélni, hogyan csökkenthető az általános forgalmi adó” – mondta Nagypéter Sándor.
Árrésstop: átmeneti megoldás, de hosszú távon nem fenntartható
A zöldség-gyümölcs ágazat a közelmúltban árrésstop alá került, ami sok szakember szerint átmeneti, de nem fenntartható beavatkozás a piacba. Nagypéter Sándor hangsúlyozta: közgazdászként nem szokott egyetérteni a hosszú távú piaci manipulációval, ugyanakkor bizonyos időszakokban indokolt lehet a beavatkozás.
„A 10 százalékos árrés nem szakmailag indokolt – mondta. – A friss piaci termékeknél a reális árrés 25–30 százalék körül van. Ennél kevesebb mellett nem lehet egészségesen forgalmazni, a magasabb pedig indokolatlan. A logisztikai költségek, a munkabérek és az általános működési költségek mind ezt a szintet támasztják alá.”
Ugyanakkor a téli időszak – december 1. és február 28. között – a paprika és a paradicsom esetében nem jelent hátrányt a termelőknek. A magyar termékek ekkor csomagolt formában kerülnek az áruházak polcaira, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján az árak még a 30 százalékos árrést is meghaladhatták. Az importált termékek árait viszont az árrésstop kordában tartja, ugyanakkor a 10 százalékos plafont hosszú távon nem lehet fenntartani, ezért más, fenntartható megoldásokra lesz szükség.
Nagypéter szerint érdemes lenne a francia modellt megfontolni, ahol törvényileg kötelező a méltányos és átlátható árképzés kialakítása a beszállító és az áruházlánc között.
– hangsúlyozta.
Az árrésstop tehát rövid távon eszköz lehet a piac stabilizálására, de a szakmai konszenzuson alapuló, átlátható árképzés a fenntartható megoldás a magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára.
Erős lett az idei év
A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, közel 16,5 milliárd forintra nőtt. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 24,4 ezer tonnát értékesítettek. Az idei első félévben egyébként a megtermelt mennyiség és a termelői ár is alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, azonban idén az augusztustól októberig tartó időszak kedvező körülményeket biztosított, így mintegy 2500 tonnával több zöldség jött be éves szinten – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A termelői árak a bázishatás miatt a paprika- és paradicsomfélék esetében 5 százalékkal mérséklődtek, de volt olyan paradicsomkülönlegesség, ahol a csökkenés már 33 százalékra rúgott. A hegyes erős paprika esetében azonban 15 százalékkal nőttek a termelői árak az egyre erősödő exportnak köszönhetően.
A külföldi értékesítés forgalma egyébként 25 millió forinttal növekedett éves szinten, és 2,5 milliárd forintra rúgott.
Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a kedvező őszi időjárás miatt jelentős túlkínálat alakult ki a magyar zöldségekből, a DélkerTÉSZ-nél például a jelentett mennyiség dupláját hozták be a termelők. A termelők kiszolgálásában kulcsszerepe volt a TÉSZ erős logisztikai és csomagolási kapacitásának: a hatékonyság és a versenyképesség fokozása érdekében ugyanis Szentesen egy 3 milliárd forint értékű logisztikai csarnokot adtak át.