Tragikus hazánk demográfiai helyzete és kilátása; 

2050-re 8,5 millióra csökken Magyarország lakossága, sőt 59 százalékra eshet a munkaképesek aránya

– figyelmeztetett Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa. 

Hol vannak a gyárak?

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, Munkaerőpiaci kihívások és jövőbeli tendenciák című konferencián mutatták be a legfrissebb tanulmányukat azzal a céllal, hogy átfogó képet adjanak a magyar munkaerőpiac sajátosságairól, valamint megvizsgálják a jelenlegi kihívásokra adható lehetséges válaszokat politikai, gazdasági és társadalmi szempontból. A rendezvényen a kormányzatot képviselte többek között Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) is, illetve beszédet tartott volna  Nagy István agrárminiszter is a 150 új gyárról, azonban ez utóbbi előadás viszont elmaradt. Megtudtuk, hogy a tárcavezető hivatalosan járványügyi intézkedések miatt maradt távol, amiről ma értesítette a szervezőket is - nincs új járványhelyzet, viszont egyeztetni kell a gazdálkodókkal.

Ugyanakkor amíg a kormányzat nem hagyja jóvá a végleges változatot, addig nem beszélhetnek sem a miniszterek, sem pedig az államtitkárok az Orbán Viktor által is beharangozott 150 új gyár elnevezésű programról.

AI üzletel helyettünk

Mindenesetre jelenleg még a munkaerőhiány a gond, Berta Péter elmondta, hogy a hazai cégek 73 százaléka nehézségekbe ütközik a szakképzett munkaerő bevonzása során. A WHC Csoport ügyvezetője emellett kihívásként a digitalizációt, a mesterséges intelligencia térnyerését is megnevezte, 

2027-re az üzletkötések 40 százaléka automatizált, MI-alapú lesz.

Úgy látja, hogy a hazai munkaerőpiacon 300 ezer inaktív potenciálisan elérhető, őket kell integrálni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy stratégiai fontosságú kiaknázni az olyan hátrányban lévő munkavállalói csoportokat is, mint a fiatalok, a gyermekesek és az idősek. 

A fele maximum két napot bírna dolgozni

Czomba Sándor ezt azzal egészítette ki, hogy bár valóban van 220 ezer álláskereső és 60-70 ezer inaktív, de ennek 

a 300 ezres tartaléknak nevezett csoportnak a fele nagyon messze van a piactól, mentális, egészségügyi, vagy társadalmi okokból, és ha fel is vennék őket, 24-48 óra múlva már nem lennének a munkahelyükön.

Az államtitkár hozzátette: bár az inaktívokról sokat beszélünk, de nem látjuk őket, meg kell őket találni, és annak a módját is, hogy miként lehet őket aktivizálni – ismerte el.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadást tart a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján Debrecenben 2025. április 10-én
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadást tart a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján Debrecenben 2025. április 10-én
Kép: MTI, Czeglédi Zsolt

Kitért arra is, a kormányzat is látja, hogy a munkaerőpiacon a cégek sokszor nem is a minősített munkaerőt, hanem a kompetenciát keresik. Úgy látja, hogy a munkaerőpiacon muszáj közös kottából játszani. Ugyanakkor úgy látja, hogy az elmúlt 15 évben a negatív gazdasági hatások 2010-hez képest nem, vagy alig éreztették hatásukat a munkaerőpiacon.

Fontos lesz Orbán Viktor tárgyalása

Mindenesetre beszélt arról is az államtitkár, hogy az elmúlt hetekben több járműiparhoz kapcsolódó céggel is egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Economx az államtitkártól megtudta, hogy elsősorban a nagyobb járműgyártóipari, illetve akkumulátorgyártó cégeket kereste fel. Arra volt kíváncsi, hogy a németországi gazdasági folyamatok mennyire gyűrűznek át Magyarországra, valamint hogy ebben a bizonytalan környezetben hogyan a jövőt a német autóipari beruházók. Czomba Sándor szerint a hullámzó piac ellenére is egyfajta stabilitást érzékelt, igaz, azt hozzátette, hónapokra is nehéz előtervezni a megrendelésekkel. Portálunknak kiemelte, ez a stabilitás a foglalkoztatási láb kapcsán is érezhető a németországi központú hazai járműipari cégek esetében.  

Nyilván, a járműgyártás eddig is fontos volt számunkra, és fontos lesz a mai nap is, ami a BYD-hez kapcsolódik

 – válaszolta Czomba Sándor arra a felvetésünkre, hogy Orbán Viktor ma a kínai óriáscég vezetőjével, Wang Chuanfuval tárgyal és tart majd közös sajtótájékoztatót. 

Az államtitkár hangsúlyozta, természetesen a BYD egy zászlóshajó, minden szempontból, méretét, nagyságát, technológiáját tekintve. 

Úgyhogy azt gondolom, hogy sok ilyen beruházásra lesz még majd, vagy lenne szükségünk ahhoz, hogy a gazdaságot stabilan tudjuk tartani. A mai napról egyébként részletesebb információt ennél nem tudok adni, figyeljék az eseményeket


– magyarázta.

Czomba Sándor szerint a hazánkban megtelepülő német és kínai beruházások nem tekintenek egymásra konkurenciaként, sőt, szerinte sokszor a németek tanulnak abból, hogy technológiai szempontból mi zajlik Kínában. Ezért is fontos nekünk, hogy a járműgyártás mindkét lába itt legyen Magyarországon, mert bármi is történik a világban, ezzel a fajta keleti, nyugati találkozással mi csak nyerhetünk – magyarázta az NGM államtitkára.

Megérkezett Magyarországra a BYD alapítója, Wang Chuanfu
Megérkezett Magyarországra a BYD alapítója, Wang Chuanfu
Kép: Facebook / Joó István

Új központ épül

Egyébként a BYD ügyvezető alelnöke április elején árulta el egy háttérbeszélgetésen, hogy 

Magyarországon lesz a BYD új európai központja.

Stella Li elmondta, hogy a BYD globálisan az első helyen áll az úgynevezett új energiás járművek terén – a fogalom a villanyautókat és a konnektorról tölthető hibrideket fogja össze. 

  • A BYD most a hatodik legnagyobb autógyártó csoport a világon,
  • de ha az egyes márkákat vesszük alapul, a BYD a harmadik legnagyobb márka világszerte.

Kitért arra is, hogy 13 évbe telt mire a vállalat elérte az első egymillió autót, de aztán a nyolctól a tízmillióig már csak nyolc hónap telt el, most viszont már minden második-harmadik hónapban újabb egymillióval gyarapodnak.

Nem szabad elfelejteni, hogy 2019-ben majdnem csődbe mentünk, de aztán több pénzt kezdtünk költeni kutatás+fejlesztésre. A BYD alkalmazottainak több mint 10 százaléka K+F mérnök, több mint 12 000 ilyen pozíciónk van világszerte. Jelenleg munkanaponként 45 szabadalmi kérelmet nyújtunk be

fogalmazott akkor.

Szintén fontos szempont, hogy a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint

a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 2,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A közúti gépjármű gyártása 1,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,2 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a leginkább – 15,6 százalékkal meghaladta 2024 márciusának szintjét.

A KSH adatai alapján 2025. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene stagnált, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,0 százalékkal mérséklődött.