Európa országai az utóbbi évtizedekben súlyos demográfiai kihívással szembesülnek, a születésszám tartósan a népesség reprodukciójához szükséges szint alatt marad, miközben az átlagéletkor emelkedik. Az Európai Unió egyik tagállamában sincs meg a népesség szinten tartásához szükséges termékenységi ráta. Ennek következtében egyre szűkül a fiatal korosztály, valamint növekszik az eltartott idősek aránya, ami hosszú távon gazdasági és társadalmi fenntarthatósági kockázatot jelent. A probléma kezelésére az európai országok különböző családpolitikai intézkedésekkel igyekeznek ösztönözni a gyermekvállalást és támogatni a családokat. A családtámogatások rendszere az egyes országokban azonban jelentősen eltérő lehet mind a ráfordított források nagysága, mind a konkrét eszközök tekintetében.

A magyar kormány az elmúlt bő egy évtizedben stratégiai célnak tekintette a népességfogyás megfékezését a családok támogatásán keresztül. A 2010 óta felépített magyar családpolitikai modell számos új támogatási formát vezetett be és jelentősen növelte a családokra fordított kiadásokat. Ennek eredményeként Magyarország a GDP majdnem 4 százalékát fordítja családtámogatásokra, ami a kormány adatai szerint arányaiban a legmagasabb érték Európában.

Így néz ki a magyar családtámogatási rendszer

Magyarország családtámogatási rendszere összetett, számos pénzbeli ellátást, adókedvezményt és egyéb juttatást foglal magában a gyermek születésétől egészen a nagykorúvá válásáig:

  • Minden újszülött után alanyi jogon jár egyszeri támogatás: 2025-ben ennek összege 64 125 Ft/gyermek, ikergyermekek esetén 85 500 Ft/gyermek volt. A jogosultság feltétele legalább négy terhesgondozáson való részvétel.
  • Babakötvény és életkezdési támogatás: Minden magyar újszülött 42 500 forint összegű életkezdési támogatást kap, amelyet a Magyar Államkincstár letéti számlán helyez el. Ebből nyitható a Kincstári Start-értékpapírszámla, és vásárolható Babakötvény. Ez utóbbi kamata az előző évi infláció plusz 3 százalékpont kamatprémium, a számlát a gyermek 18. születésnapja után lehet felhasználni.
  • Szülési szabadság és csecsemőgondozási díj (CSED): Az édesanyákat gyermekük születésekor 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből 2 hét kötelező. A CSED-re az jogosult, aki a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett. A CSED összege a korábbi bruttó bér 100 százaléka. 2025. július 1-től a CSED SZJA-mentessé vált, valamint bevezetésre került a CSED Extra, amely azt takarja, hogy a gyermek 90 napos kora után az anya visszamehet dolgozni, és a CSED-et továbbra is kapja 70 százalékos mértékben.
  • Apaszabadság: Az apák számára a gyermek születésekor 10 munkanap fizetett szabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő 2 hónapon belül, legfeljebb két részletben lehet kivenni. Az első 5 napra 100 százalékos távolléti díj, a második 5 napra 40 százalék jár.
  • Gyermekgondozási díj (GYED): A CSED lejárta után, a gyermek 2 éves koráig jár, ha a szülő a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítotti idővel rendelkezett. A GYED a korábbi jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ide tartozik még a diplomás GYED (felsőoktatási hallgatók számára, a feltétele legalább két aktív félév a szülés előtti két évben, az összeg képzési szinttől függ), illetve a nagyszülői GYED (a még nem nyugdíjas nagyszülő is igényelheti, ha a szülők dolgoznak, és megvan a 365 nap biztosítási idő, összege és időtartama a normál GYED-del azonos).
  • GYES: A GYED lejárta után alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig. Összege 28 500 Ft/hó.
  • GYET: Három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülőnek jár a legkisebb 3–8 éves kora között. Összege 28 500 Ft/hó.
  • Családi pótlék: Differenciált a gyermekek száma és családi státusz szerint. 2025-ben 12 200 Ft volt egygyermekes kétszülős családban, 13 300 Ft/gyermek kétgyermekesnél, illetve 16 000 Ft/gyermek három vagy több gyermeknél.
  • Családi adókedvezmény: 2025. július 1-től 1 gyermek esetén adómegtakarítás 15 000 Ft/hó (adóalap-kedvezmény 100 000 Ft/hó), 2 gyermek esetén 30 000 Ft/gyermek/hó (adóalap-kedvezmény 200 000 Ft/gyermek/hó), 3+ gyermek esetén: 49 500 Ft/gyermek/hó (adóalap-kedvezmény 330 000 Ft/gyermek/hó).
  • SZJA-mentességek: Négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák 2020 óta életük végéig teljes SZJA-mentességet élveznek. A 30 év alatti anyák kedvezménye 2023-tól létezik, eszerint azok a nők, akik 30 éves koruk előtt szülnek gyermeket, szintén SZJA-mentességet kapnak 30 éves korukig. 2025. október 1-től él a háromgyermekes anyák teljes SZJA-mentessége, 2026 januárjától pedig elindult a kétgyermekes anyák SZJA-mentességének bevezetése, első körben 40 év alattiak váltak jogosulttá.
  • Babaváró támogatás: A 2019-ben indult konstrukció lényege egy kamatmentes, szabad felhasználású hitel, amelyet fiatal házaspárok vehetnek fel gyermekvállalás támogatására. 2019–2023 között minden 18–40 év közötti nő és párja igényelhetett 10 millió forint összegű Babaváró kölcsönt, 2024-től azonban szigorodtak a feltételek: a feleség életkorát 30 évben maximalizálták (kivéve, ha már legalább 12 hetes magzattal várandós, ez esetben 41 év a felső korlát). A hitel összeghatára 2024-től 11 millió forint lett. Amennyiben a hitelfelvételtől számított 5 éven belül megszületik az első gyermek, az első 3 évre felfüggesztik a törlesztést, a második gyermek érkezésekor újabb 3 év szüneteltetés jár és a tőketartozás 30 százalékát elengedik, a harmadik gyermek megszületésekor pedig a teljes hátralévő tartozást elengedi az állam.
  • Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK): 2016-ban vezették be, vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt kínál gyermekes családoknak ingatlanvásárláshoz. 2024-től a rendszer megújult CSOK Plusz néven, amely még nagyobb összegű kedvezményes kamatozású hitelt kínál a gyermekvállalást tervező házaspároknak. A CSOK Plusz keretében 15, 30 vagy 50 millió forint összegű kedvezményes lakáshitel igényelhető. A törlesztés kedvezményei itt is a gyermekek számához kötődnek: az első gyermek megszületésekor egy év törlesztési moratórium jár, a második gyermek érkezésekor 10 millió forint tőketartozást elengednek, a harmadik gyermek érkezésekor további 10 milliót engednek el. A Falusi CSOK a vidéki, kistelepüléseken történő ingatlanvásárlást és korszerűsítést támogatja 2019 óta: ennek keretében vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe például használt lakás vásárlására és felújítására. A bevezetett intézkedések hatására 2011 és 2021 között a magyar termékenységi arányszám látványosan, 1,23-ról 1,61-re emelkedett, 2022-ben Magyarország már az EU hatodik legmagasabb értékével rendelkezett (1,55, szemben az 1,46-os uniós átlaggal). Ugyanakkor ezt követően elindult előbb egy mérsékelt (2023-ban 1,51), majd egy jelentősebb visszaesés (2024-ben 1,39).

Összességében 2024-ben több mint 3300 milliárd forint jutott a költségvetésből a családok támogatására, ami az egyik legmagasabb érték a fejlett országok között GDP-arányosan. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a kiadásnak a szerkezete eltér más magas családtámogatást nyújtó országokétól: Magyarországon a támogatások zöme készpénz vagy adókedvezmény formájában jut el a családokhoz, szemben például Észak- vagy Nyugat-Európával, ahol nagyobb arányú a szolgáltatások (bölcsődék, óvodák) támogatása.

V4-es körkép

A magyar családpolitikát első körben leginkább a hasonló történelmi és társadalmi hátterű visegrádi országokkal (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) érdemes összevetni. Mindhárom ország szintén küzd az alacsony születésszám problémájával, az utóbbi években jelentős lépéseket tettek a családtámogatási rendszereik bővítésére, bár eltérő eszközök révén.

Lengyelországban 2016-ban indult el a 500+ elnevezésű program, amely minden 18 éven aluli gyermek után havi 500 złoty összegű támogatást nyújt a családoknak. Ez egy univerzális családi pótlék jellegű juttatás, ami jelentős mértékben megnövelte a lengyel állam közvetlen kiadásait a családok számára. Ennek hatására Lengyelország a GDP nagyjából 3,2 százalékát költi családtámogatásokra, miközben az uniós átlag 2022-ben 2,3 százalék volt. A jelentős anyagi ösztönző kezdetben a termékenységi arány némi emelkedéséhez vezetett: a 2013-as történelmi mélypontot 1,29 értékről 2017-re 1,45 körülire nőtt a teljes termékenységi arányszám. Azonban ez a hatás nem bizonyult tartósnak, 2022-ben 1,26-ra zuhant a mutató, ezzel új negatív rekordot döntve. Ennek hátterében több tényező állhat: a bizonytalan gazdasági kilátások, a nők munkaerőpiaci helyzete, illetve az, hogy a támogatások főként a gyermeknevelés költségeinek kompenzálására fókuszálnak, de a munkavállalás és gyermekvállalás összeegyeztetését (például bölcsődei ellátás bővítését) kevésbé segítik.

A cseh családpolitika alapvetően a hosszú szülői szabadság és mérsékelt összegű, de rugalmasan felhasználható támogatás kombinációjára épül. Csehországban az édesanyák a szülés után 28 hetes fizetett szülési szabadságra jogosultak, ezt követően pedig igénybe vehetik a szülői támogatást akár a gyermek 3 éves koráig. Ennek egy összegben maximalizált kerete van (2023-ban 300 ezer cseh korona körül volt), amit a szülők tetszőleges havi bontásban vehetnek fel, akár gyorsabban vagy lassabban elosztva is. A cseh rendszer tehát nagy rugalmasságot enged a családoknak abban, hogyan használják ki a támogatást és meddig maradnak otthon a gyermekkel. Emellett Csehország egyösszegű anyasági támogatást is nyújt az alacsony jövedelmű családoknak az első gyermek születésekor (ez 2023-ban szintén 300 ezer cseh korona körüli juttatás volt, de csak bizonyos jövedelmi plafon alatt igényelhető). A cseh állam emellett az utóbbi években sokat invesztált a bölcsődei férőhelyek bővítésébe és a nők foglalkoztatásának ösztönzésébe is. 

Csehország termékenységi mutatója a 2010-es években látványosan javult: a 2011-es 1,43-as mélypont után 2021-re 1,71-re emelkedett, ami azon évben az EU egyik legmagasabb értéke volt. 2022-ben ugyanakkor Csehországban is visszaesés következett be 1,62-re, azonban ez még mindig jóval meghaladja az európai átlagot. A viszonylag kedvező cseh születési adatokhoz hozzájárult a kisgyermekkori ellátórendszer fejlődése és a rugalmas támogatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az anyák a saját élethelyzetükhöz igazítsák a munkaerőpiacra való visszatérés időzítését.

Szlovákia családpolitikája sok szempontból a magyar és cseh rendszerek elemeit ötvözi. Létezik alanyi jogú gyermekgondozási támogatás a gyermek 3 éves koráig, amelynek összege 2023-ban nagyjából 412 euró volt havonta azoknak, akik korábban dolgoztak. Akik nem rendelkeztek biztosítási jogviszonnyal, azok 300 euró körüli összeget kaptak. Emellett Szlovákia bevezette a „anyasági nyugdíjbónuszt” is, amely 2021-től kezdve plusz nyugdíjjóváírást ad minden nőnek a felnevelt gyermekek után, ezzel is elismerve a gyermeknevelés társadalmi értékét. A szlovák termékenységi ráta a 2000-es évek elején alacsony volt (1,2–1,3 körül), de 2016-ra 1,5 fölé kúszott. A 2020-as évek elejére a szlovák termékenységi ráta 1,57 körül volt, amely hasonló a magyar értékekhez.

A visegrádi országok közül egyedül Szlovákiában nem volt jelentős javulás a COVID előtti években sem, de legalább a csökkenést sikerült megállítani. Szlovákia kihívása a bölcsődei ellátás korlátozott kapacitása, amely miatt sok édesanya kényszerül 3 évig otthon maradni, ami a karrierjük megszakadásához vezethet. Az utóbbi időben ezért Szlovákia is igyekszik növelni a gyermekintézmények számát, és 2021-ben megemelte a szülői támogatás összegét a dolgozó anyák esetében.

Azt látjuk tehát, hogy a V4-ek mindegyike növelte a családtámogatásokat a 2010-es években, és ennek hatására a 2010 körüli mélypont után mindegyik országban volt termékenységi fellendülés, ugyanakkor a 2020-as évek elejére visszarendeződés volt tapasztalható.

Ez arra utal, hogy a pénzbeli juttatások önmagukban nem garantálják a tartós demográfiai fordulatot, más tényezők, mint a nők munkavállalási lehetőségei vagy a stabil gazdasági környezet legalább ilyen fontosak a családalapítási kedv szempontjából.

Így küzd Nyugat-Európa a demográfiai tél ellen

Franciaországot gyakran emlegetik pozitív példaként a családpolitika terén, ugyanis hosszú ideje az egyik legmagasabb termékenységi rátával rendelkezik Európában. 2022-ben Franciaországban az egy nőre jutó születésszám 1,79 volt, amivel első helyen állt az EU-ban, lényegesen meghaladva a 1,46-os uniós átlagot. A francia családtámogatási rendszer tradicionálisan bőkezű: már az 1930-as évektől létezik univerzális családi pótlék, amely a második gyermektől jár minden családnak. Ma Franciaországban két gyermek esetén nagyjából 132 euró havonta, háromnál körülbelül 300 euró, minden további gyermeknél pedig plusz 170 euró pótlék jár, ráadásul jövedelemkorláttól függetlenül, tehát gazdagabb családok is kapják, bár 2015 óta differenciálják a magas jövedelműek kárára. Ezen felül a francia adórendszer alkalmazza a családi kvóta intézményét is, amelynek keretében a háztartás összjövedelmét osztják el a családtagok között (például több gyereknél nagyobb osztó), és az így kalkulált egy főre jutó jövedelem alapján határozzák meg az adót. Így a nagyobb családok lényegesen kevesebb adót fizetnek, sőt sok esetben vissza is igényelhetnek belőle.

Franciaország emellett jelentős lakhatási támogatásokat nyújt a családoknak, valamint kiterjedt állami gyermekfelügyeleti infrastruktúrával bír. A 3 éves kortól kötelező óvoda ingyenes, a 3 év alattiak nagyjából felét pedig államilag támogatott bölcsődék vagy regisztrált napközi otthonok látják el. A szülői szabadság Franciaországban viszonylag rövidebb, 16 hét az első gyereknél, majd plusz 2-4 hét a többi gyereknél, azonban utána is elérhető egy alacsonyabb összegű szülői támogatás, ha valaki otthon marad.

Franciaország családpolitikája tehát a „kompenzációs” (pótlékok, adókedvezmények) és a „szolgáltatási” (gyermekintézmények) modelleket egyaránt alkalmazza, ezért is tud hosszú távon stabilan magasabb termékenységi szintet fenntartani.

Skandinávia és a többi észak-európai ország szintén élen járt a családbarát politikák kialakításában, modelljük azonban eltér az eddig látottaktól. A skandináv országokban ugyanis a hangsúly a nemek közötti munkamegosztás kiegyenlítésén és a munkavállalás összeegyeztethetőségén van. Svédországban és Norvégiában már a 1970-es évektől kezdve bevezettek hosszú szülői szabadságot, amelynek jelentős részét az apák is igénybe vehetik. Svédországban jelenleg összesen 480 nap fizetett szülői szabadság jár a szülőknek, amelyet megoszthatnak, de ebből jelenleg 90 napot kizárólag az apák használhatnak fel, ezzel is ösztönzik az apai szerepvállalást. A támogatás összege a szabadság első 390 napjára a fizetés 80 százaléka, majd a maradék időre egy fix összeg jár (nagyjából a svéd minimálbér szintje). Hasonlóképpen Dániában és Finnországban is bőkezű a szülési és apasági szabadság rendszere. Dánia összesen 52 hét szülői szabadságot biztosít a szülőknek (az anyának 18 hét, az apának 10 hét, a maradék megosztható), a juttatás pedig a korábbi kereset 55-60 százaléka (maximum heti 630 euró). 

A skandináv családtámogatás másik pillére a közfinanszírozott gyermekellátás: bölcsődétől iskoláig kiterjedt hálózat működik, sokszor jelképes szülői hozzájárulással. Például Dániában 2021-es adatok szerint a 0–2 éves korosztály 67 százaléka jár valamilyen napközbeni ellátásba, míg az EU-átlag ebben korcsoportban csak 32 százalék. Az északi modell tehát inkább a szolgáltatásokat és a munkavállaló szülők segítését állítja középpontba, kevésbé a direkt pénzbeli juttatásokat. Ennek eredménye, hogy a nők foglalkoztatási rátája a kisgyermekes korosztályban is nagyon magas. Dániában a 6 év alatti gyermeket nevelő nők 78 százaléka dolgozik, szemben az EU 66 százalékos átlagával. A termékenységi mutatók tekintetében a skandináv országok sokáig az élmezőnyben voltak, az utóbbi években azonban ott is csökkenés látható: 2022-ben például Svédország 1,58-es mutatót ért el, Dánia 1,55-öt, Finnország pedig mindössze 1,32-t. Azonban így is kijelenthető, hogy Észak-Európa a maga modelljével jelenleg is az uniós átlag körüli vagy kicsivel felette lévő termékenységet tud felmutatni.

Németország a 2000-es évek közepéig a konzervatív családmodell jegyében kevésbé támogatta a dolgozó anyákat (rövid, alacsony összegű GYES, illetve kevés bölcsőde), ennek megfelelően a termékenységi arányszám 1,3 körül stagnált. 2007-ben azonban bevezették az Elterngeld nevű keresetarányos szülői támogatást (14 hónapig, 67 százalékos bérpótlással, ebből 2 hónap csak apáknak jár), illetve jelentős beruházások indultak a bölcsődei férőhelyek számának növelésére. Ezek a reformok látványos eredményt hoztak: Németország termékenységi arányszáma 2016-ra 1,6 fölé emelkedett, a nők foglalkoztatása pedig szintén javult. Azóta Németországban is tapasztalható némi visszaesés, 2022-ben például 1,46 volt a mutató, de így is elmondható, hogy a német családpolitika mérsékelte a demográfiai hanyatlást. Németország emellett továbbra is bőkezű családi pótlékot (Kindergeld) fizet (2023-ban ez nagyjából 250 euró volt havonta gyermekenként) és adókedvezményeket is biztosít.

Dél-Európa ezzel szemben komoly kihívásokkal küzd demográfiai téren. Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Málta évek óta az EU legalacsonyabb termékenységi értékeit produkálják. 2022-ben Málta 1,08-as, Spanyolország 1,16-os, Olaszország 1,24-es, pedig Görögország 1,32-es értéket tudott felmutatni. A mediterrán országokban hagyományosan a családokra hárult a gyermeknevelés támogatása, az állam kevesebbet költött erre a célra. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Bulgária mellett Görögország és Ciprus fordította a legkevesebbet családtámogatásokra fejenként: Görögországban körülbelül 264 euró jutott egy főre évente, Cipruson 277 euró szemben a 830 eurós uniós átlaggal. Olaszország és Spanyolország GDP-arányosan sokáig 1 százalék alatt költött családtámogatásokra, az utóbbi pár évben azonban náluk is vannak változások. Olaszország például 2022-ben bevezette az egységes „Univerzális Családi Juttatást”, amely havi 175 euró alapösszeget ad gyermekenként, de ez jövedelemtől függően csökken. Spanyolországban pedig emelték a nagycsaládos kedvezményeket, 12 hétre növelték az apaszabadságot, valamint 2023-ban bejelentették egy demográfiai csomag tervét, amely többek között fiataloknak szóló adócsökkentést, valamint több bölcsőde építését tartalmazta.

Mindezek ellenére a dél-európai fiatalok körében erős a bizonytalanság, magas az ifjúsági munkanélküliség, későbbre tolódik a családalapítás, sok nő számára pedig komoly akadály a karrier és az anyaság összeegyeztetése a korlátozott bölcsődei kapacitások miatt. Ez is azt mutatja, hogy a bőkezű családtámogatási programok hiánya és a munka-magánélet összeegyeztetésének nehézségei összefüggenek az alacsony termékenységi mutatókkal.

Nem véletlen, hogy amikor 2020-ban a COVID miatt átmenetileg mindenhol visszaesett a születésszám, épp Olaszországban zuhant az egyik legnagyobbat: nagyjából 16 százalékkal kevesebb baba született 2020 decemberében, mint egy évvel korábban.

A nemzetközi szervezetek ajánlásai

A demográfiai krízis az utóbbi években a nemzetközi szervezetek figyelmét is felkeltette. Az Európai Unió külön Demográfiai Jelentést adott ki, a 2024-es magyar EU-elnökség egyik prioritása pedig éppen a népesedési kihívások uniós szintű napirenden tartása volt. Az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tanuljanak egymás jó gyakorlataiból. Például a Barcelona-célkitűzések keretében 2002-ben arról határoztak, hogy 2010-re a 3 év alatti gyermekek legalább harmadának legyen bölcsődei férőhelye, ezt pedig azóta sok európai ország (például Portugália vagy Franciaország) teljesítette vagy túlszárnyalta.

Az OECD szintén rendszeresen elemez családpolitikai adatokat (OECD Family Database) és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg. Egy 2022-es OECD-jelentés például arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar támogatási csomagban arányaiban jóval nagyobb szerepet kapnak a pénzbeli és fiskális transzferek, mint a szolgáltatások, szemben a skandináv országokkal, ahol az állami gyermekfelügyelet a kiadások jelentős részét képezi. Az OECD és az Európai Unió egyaránt hangsúlyozza a nők munkaerőpiaci részvételének fontosságát és a munka-magánélet összehangolását segítő intézkedéseket (rugalmas foglalkoztatás, apaszabadság, részmunkaidő lehetősége stb.), mivel a kutatások szerint azokban az országokban magasabb a termékenység, ahol a nőknek nem kell választaniuk a karrier és a család között.

Például Finnországban és Svédországban a magas női foglalkoztatás együtt tud járni viszonylag magas születésszámmal, a skála másik végén pedig olyan országok állnak, mint Olaszország vagy Görögország, ahol alacsonyabb a női foglalkoztatottság és kevés gyerek születik. 

Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) globálisan is szorgalmazza a családbarát politikákat, azonban hozzáteszi, hogy a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát nemcsak az anyagi támogatások, hanem például a lakhatási helyzet, az oktatási és karrierkilátások, valamint az egyenlő otthoni munkamegosztás is befolyásolja. A családpolitikát is tehát komplex módon, más szakpolitikákkal összhangban érdemes alakítani.

A családtámogatási rendszer kulcsfontosságú eleme a népesedési folyamatok alakításának, azonban nem csodafegyver. Magyarország európai összevetésben élen jár a családok anyagi támogatásában, azonban a fenntartható demográfiai fordulathoz szélesebb körű társadalmi-gazdasági változásokra is szükség van. A fiatal generációknak perspektívát kell látniuk maguk előtt, hogy gyermekeik biztonságban, jó oktatási és egészségügyi körülmények között nőhetnek fel, illetve hogy ők maguk össze tudják egyeztetni a szülői szerepet a munkával. A nemzetközi intézmények szerint a jövőben az államoknak egyre inkább ebbe az irányba kell fejleszteniük családpolitikájukat, mert Európa jövője múlik azon, hogy sikerül-e megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek mellett a fiatalok szívesen vállalnak gyermekeket.