Finn kutatók felfedezték, hogy a különböző Covid-oltások egészen eltérő módon alakítják át a nyirokcsomókat – a szervezet immunrendszerének kulcsfontosságú központjait. A felfedezés magyarázatot adhat arra, miért hatnak másképp a különféle vakcinák – olvasható az Index cikkében.
A nyirokcsomók olyanok, mint a szervezet védelmi főhadiszállása: ide érkeznek az immunsejtek, hogy „megtanulják”, mit kell támadniuk. A turkui egyetemi kutatók most először mutatták ki, hogy az mRNS-vakcinák, vírusvektoros és fehérjealapú Covid-oltások teljesen eltérő változásokat okoznak ezekben a központokban.
A kutatók egereken vizsgálták a Moderna- és Pfizer-oltóanyagokat, az AstraZeneca vírusvektoros oltást és a Novavax fehérjealapú vakcinát.
Az eredmény meglepő lett: már hat órával az oltás után drasztikus változások kezdődnek a nyirokcsomókban.
A kutatás legfontosabb felfedezése, hogy minden oltástípus egyedi „ujjlenyomatot” hagy a nyirokcsomókban. Az mRNS-vakcinák például a nyirokereket – a nyirokcsomók falát alkotó speciális sejteket – közvetlenül megfertőzik, és ezek a sejtek maguk kezdik el termelni a vírusfehérjét.
A kutatás tehát segíthet megérteni, miért reagálnak különbözően az emberek a különféle oltásokra, és miért alakulnak ki eltérő mellékhatások.
Az eredmények alapján a jövőben célzottabb, személyre szabott vakcinákat lehet majd fejleszteni.