Az új Digitális Érettségi Jelentésük azt mutatja, hogy a kisvállalkozások motiváltak, mégis túlterheltek. Mi lepte meg leginkább az adatokban?

A legszembetűnőbb az volt, hogy mekkora a különbség a szándék és a megvalósítás között. Európa-szerte a kis- és középvállalkozások rendkívül motiváltak a digitalizációra, mégis majdnem minden ötödik cég azt mondta nekünk, hogy egyszerűen nem tudja, milyen eszközöket kellene használnia, egy másik jelentős csoportnak pedig még az induláshoz szükséges alapismeretei sincsenek meg. Ez nem képességbeli probléma, hanem iránymutatási hiány.

Egy másik fontos felismerés az önbizalom és a tényleges cselekvés közötti eltérés. A magabiztossági szint minden korosztályban nagyjából azonos, de a régebb óta működő, stabil vállalkozások jóval kevesebb új digitális vagy AI-eszközt vezetnek be.

Ezeknél a cégeknél megvan a kompetenciaérzés, de gyakran hiányzik a sürgetettség, hogy hozzányúljanak a hosszú ideje működő rendszereikhez.

Az a tény pedig, hogy a KKV-k közel fele nem tudja mérni a digitális eszközeinek hatását, mélyebb szerkezeti problémára utal: sok vállalkozás időt fektet a technológiába anélkül, hogy rálátna arra, milyen eredményt hoz. A befektetett energia és a ténylegesen használható betekintés közötti rés bezárása az a pont, ahol a legégetőbb támogatásra van szükség.

Mi a leggyakoribb tévhit a kisvállalkozók körében arról, hogy mire képes vagy mire nem képes a mesterséges intelligencia?

A legnagyobb tévhit az, hogy az AI-nak fejlettnek, bonyolultnak vagy transzformatívnak kell lennie ahhoz, hogy értéket teremtsen. A kutatásunk azt mutatja, hogy az AI a legnagyobb értéket az alacsony komplexitású, gyakran ismétlődő feladatokban teremti: promóciós üzenetek készítése, weboldalszövegek javítása vagy ismétlődő adminisztráció kezelése. Ezeken a területeken a KKV-k azonnal profitálhatnak.

Létezik azonban egy ellentétes irányú tévhit is, miszerint az AI megbízhatóan kiválthat olyan feladatokat, amelyek emberi ítélőképességet igényelnek, például a toborzást vagy az emberek irányítását. A KKV-k itt teljes joggal óvatosak, és emiatt ezek a felhasználási módok szerepelnek a legalacsonyabban a megítélt értékben. Az AI akkor a leghatékonyabb, amikor növeli a produktivitást és csökkenti a súrlódást, nem pedig akkor, amikor az emberi megértést vagy kapcsolatokat helyettesíti.

Az EU-ban és nemzeti szinten is egyre szigorúbbak az AI- és adatkezelési szabályok. Hogyan befolyásolják majd ezek a KKV-k digitális eszközhasználatát?

A szigorúbb szabályozás rövid távon lassíthatja az elfogadást, de hosszú távon fel fogja azt gyorsítani. A KKV-k következetesen azt mondták nekünk, hogy a legnagyobb aggodalmaik a bizalom, a megbízhatóság és az adatvédelem köré épülnek, ezekben a témákban több mint 88 százalék bizonytalanságot fejezett ki.

Az EU világos és kiszámítható szabályai közvetlenül kezelni fogják ezeket a kérdéseket. Ahogy a szabályozás érik, arra számítok, hogy a KKV-k egyre inkább olyan európai, adatvédelmi fókuszú szolgáltatókat választanak majd, akik átláthatóak az adatkezelésben és az adattárolásban. A vállalkozások előnyben fogják részesíteni azokat az eszközöket, amelyek elmagyarázzák a modelljeiket és a folyamataikat, szemben az alacsony átláthatóságú rendszerekkel.

Végső soron az erősebb szabályozás a piacot a megfelelőséget és jó irányítást biztosító ökoszisztémák felé tereli majd, ahol a KKV-k magabiztosan fogják bevezetni az új technológiákat, mert az alapvető kockázatokat levették a vállukról. A felelős szereplők számára a szabályozás nem akadály, hanem a fenntartható AI-elfogadás katalizátora.

A magyar KKV-ket motiváltnak, de irányt vesztettnek írják le. Milyen támogatási modellek működnek legjobban az olyan piacokon, mint Magyarország?

A magyar KKV-k tapasztaltak és ellenállóak, számukra az technológia egyszerűen nem a saját szakterületük. A felelősség a szolgáltatók oldalán van: oda kell menniük, ahol az ügyfelek vannak, és át kell vezetni őket a digitális eszközök egyre összetettebb világán. Amit Magyarországon látunk, az szélesebb európai mintát tükröz: az ambíció erős, de az útvonal nem mindig egyértelmű.

Ebben a közegben azok a támogatási modellek működnek a legjobban, amelyek tisztánlátást, egyszerűséget és gyakorlati útmutatást adnak.

A kutatásunk azt mutatja, hogy a KKV-k nagyra értékelik a lépésről lépésre történő eligazítást, a gyakorlati tréningeket és a valós példákat arról, hogyan javíthatják a digitális eszközök a napi működést. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a támogatásnak helyi nyelven, a piac sajátosságait jól ismerő partnerek által kell érkeznie.

Az eszközöknek könnyen bevezethetőnek kell lenniük, minimális konfigurációval, és a tréningeknek az üzleti eredményekre kell koncentrálniuk: hatékonyabb ügyfélszerzés, időmegtakarítás vagy rutinmunkák automatizálása. A KKV-knak nem nagyobb komplexitásra van szükségük, hanem világos iránymutatásra és megbízható partnerekre, akik segítenek a technológiát kézzelfogható eredménnyé alakítani.

A globális AI-first cégek egyre jobban megcélozzák a KKV-szegmenst. Hogyan különbözteti meg magát a team.blue a Big Techtől?

A team.blue úgy különbözteti meg magát, hogy következetesen a vevői igényekre épít, és az európai KKV-k valós szükségleteiben gyökerezik. Európai bizalomra, helyi szabályozásra és az egyes piacok kulturális és nyelvi sajátosságaira építve fejlesztünk.

Az adatok azt mutatják, hogy a KKV-k Európa-szerte az egyszerűséget, az átláthatóságot és a világos útmutatást helyezik előtérbe. Mivel több mint 60 helyi márkán keresztül működünk, ott találkozunk az ügyfelekkel, ahol ők vannak: az ő nyelvükön beszélünk, az ő piacukat értjük, és az ő szabályozási környezetükben dolgozunk.

A technológiát támogatással párosítjuk. A KKV-knak az értéket nem pusztán egy eszköz megléte adja, hanem az, hogy hatékonyan tudják használni. A helyi jelenlét, a szakmai ismeret és a gyakorlati támogatás kombinációja olyan szintű bizalmat és hozzáférhetőséget teremt, amit a globális szolgáltatók gyakran nem tudnak megismételni.

A KKV-k jelentős része még mindig nagyon alapvető digitális eszközökre támaszkodik. Európa emiatt kockáztatja, hogy lemarad az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest?

Sok KKV nagyon szűk eszköztárra támaszkodik, gyakran csak közösségi média, felhőtárhely és egy egyszerű weboldal áll rendelkezésükre, miközben a fejlettebb rendszerek, mint a CRM, az analitika vagy az online időpontfoglalás használata sok kategóriában 70–75 százalékos non-usage rate-tel fut.

A digitális jelenlét és a digitális képesség közötti különbség valóban hatással van a versenyképességre. De Európának van egy egyedi erőssége is: az ellenállóképesség. A kutatásunkban részt vevő KKV-k több mint fele már több mint egy évtizede működik. Erős ügyfélkapcsolataik vannak és mély piaci ismeretük.

Európa akkor fog lemaradni, ha ezek a vállalkozások nem kapnak megfelelő iránymutatást, képzést és hozzáférhető technológiát. Ha a KKV-k bevezetnek új eszközöket, azt jellemzően megfontoltan és fenntartható módon teszik. A feladatunk – és egyben Európa lehetősége – az, hogy felgyorsítsuk a képességépítést.

Ön személy szerint milyen mérőszámokat figyel, amikor azt vizsgálja, hogy az AI és a digitális termékek valóban segítik-e a KKV-kat?

Számomra a legfontosabb kérdés az, hogy az AI és a digitális termékek képessé teszik-e a vállalkozást arra, hogy könnyebben induljon, növekedjen és hatékonyabban kommunikáljon. Sok kis cég, különösen az egyfős vállalkozások számára a cél nem a kifinomultság, hanem a képessé tétel: olyan eszközök, amelyek megkönnyítik az ügyfélelérést, professzionális megjelenést adnak, és magabiztos működést tesznek lehetővé.

Kiemelten figyelek arra, javul-e a láthatóság és a hitelesség. Ha egy eszköz segít több érdeklődőt vonzani, erősíteni az online jelenlétet vagy tisztábban kommunikálni, az számottevő eredmény. A magabiztosság is kritikus mutató.

A KKV-k jelenleg átlagosan hat pontot adnak maguknak tízből arra, mennyire érzik magabiztosnak az eszközválasztást, ez jelzi, hogy a használhatóság és az egyértelműség legalább olyan fontos, mint a funkcionalitás.

Végső soron a technológiának több cselekvőképességet kell adnia a kisvállalkozásoknak. Amikor az AI csökkenti a súrlódást, felerősíti a vállalkozás üzenetét, vagy lehetővé teszi a gyorsabb előrelépést kisebb bonyolultság mellett, akkor válik felgyorsulóvá az elfogadás, és akkor kezdik a digitális eszközök a valódi értéküket nyújtani.

Ha öt évre előretekint, mi lesz az egy nagy átalakulás abban, ahogyan az európai kisvállalkozások az AI-t használják?

A legnagyobb elmozdulás az lesz, hogy az AI az „aktív használatból” átterelődik olyan működésbe, amely autonóm módon, a háttérben zajlik. Ma a KKV-k főként tartalomgyártásra használják az AI-t, mert ez könnyen hozzáférhető és alacsony kockázatú. De ahogy nő a megértés, szélesebb körű lesz azoknak az AI-rendszereknek az elfogadása, amelyek weboldalakat tartanak karban, marketinganyagot készítenek, válaszolnak megkeresésekre, vagy teljesítményt elemeznek anélkül, hogy folyamatos utasításokra lenne szükségük.

A kutatásunk azt mutatja, hogy az AI-ügynökök ismertsége még fejlődésben van, de a nagyobb szervezetek körében már megindult az első hullámú elfogadás, felismerve a hatékonysági előnyöket.

Öt év múlva az AI beépül a mindennapi munkafolyamatokba, csökkenti az adminisztratív terheket, és lehetővé teszi, hogy a KKV-k több idejüket fordítsák ügyfeleikre és a növekedésre.