Napvilágra került egy friss kutatás, mely szerint a gyerekszám és az öregedés között lehet kapcsolat, és a szélsőségek nem túl biztatóak.
A kutatók 14 836 nő adatait elemezték, akik mind ikrek voltak, mert így próbálták csökkenteni a genetikai különbségek torzító hatását. A résztvevők közül 1054 nőnél a biológiai öregedés jeleit is külön vizsgálták. A nőket hét csoportba osztották aszerint, hogy hány élve született gyerekük volt, és mikor szültek. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy
a legrosszabb mutatókat két csoport produkálta: egyrészt azok, akiknek egyáltalán nem született gyerekük, másrészt pedig azok, akik a legmagasabb gyermekszámú csoportba tartoztak, ahol az átlag 6,8 gyerek volt.
Tehát kvázi az arany középút tűnik a legbiztonságosabbnak: így valahol középen van az a sáv, ahol a szervezet szempontjából a legkedvezőbbek voltak az eredmények.
A friss kutatás szerint a legalacsonyabb biológiai öregedési mutatókat és halálozási kockázatot azoknál találták, akiknek átlagos számú, vagyis nagyjából két-három gyerekük született, és a terhességeik jellemzően 24 és 38 éves koruk közé estek.
Azoknál a nőknél, akik fiatalon szültek, szintén gyorsabb biológiai öregedésre és rövidebb élettartamra utaló jeleket találtak. Itt viszont jött egy fontos csavar: amikor a kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, például az alkoholfogyasztást vagy a testtömegindexet, ez az összefüggés nagyrészt eltűnt. Avagy ez esetben elképzelhető, hogy nem maga a korai gyerekvállalás, hanem a vele együtt járó egyéb körülmények játszanak nagyobb szerepet.
A gyermektelen nőknél és a nagyon sok gyereket vállalóknál azonban az összefüggés akkor is megmaradt, amikor ezeket a tényezőket kiszűrték. Ez azért érdekes, mert az evolúciós elmélet, amire a kutatók részben támaszkodnak, önmagában nem ad magyarázatot arra, miért társulna a gyermektelenség rosszabb kimenetelekkel. Erre a szerzők is csupán óvatos magyarázatot adnak: szerintük lehet, hogy olyan, ebben a kutatásban nem mért tényezők állnak a háttérben, mint például korábban fennálló egészségügyi problémák. Ezek egyszerre befolyásolhatják azt, hogy valaki vállal-e gyereket, és azt is, milyen lesz az egészségi állapota későbbi életében.
Miina Ollikainen epigenetikus, a tanulmány társszerzője úgy fogalmazott,
aki biológiailag idősebb a naptári koránál, annál nagyobb a halálozás kockázata.
A kutatás eredményei pedig azt mutatják, hogy az életút során hozott döntések tartós biológiai lenyomatot hagyhatnak, és ezek jóval az öregkor előtt mérhetők.
Ollikainen szerint bizonyos elemzésekben a fiatal kori gyerekvállalás is kapcsolatba került a biológiai öregedéssel. Úgy látja, ez is illeszkedhet az evolúciós logikába: a természetes szelekció kedvezhet a korábbi szaporodásnak és a rövidebb generációs időknek, még akkor is, ha ennek később egészségügyi ára van.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, az élettartamot és a biológiai öregedést rengeteg más tényező is befolyásolja. Ezért ez a kutatás is inkább a további biológiai kutatások elindításának ágyazhat meg.