Az örmény fegyveres erők március 16-án, vasárnap 18 óra 35 perc körül a déli Szjunik tartományból kézi lőfegyverekkel tüzet nyitottak azerbajdzsáni állásokra – közölte az azeri védelmi minisztérium. Örményország szerint Baku újra dezinformációt terjesztett.

Hol és mikor?

Alig néhány napja, múlt csütörtökön jelentette be Azerbajdzsán és Örményország, hogy megállapodtak a kettejük között kötendő békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között.

Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök akkor kijelentette: javaslatot vár az azeri féltől, hogy hol és mikor írhatják alá a békemegállapodást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi javaslatára erre akár Budapesten is sor kerülhet.

A legfontosabb kérdés: a most elfogadott béketervezetet sikerül-e aláírni? Korántsem olyan biztos, elsősorban azért, mert a felek olyan feltételeket szabtak, amely nem minden esetben teljesíthető – ilyen az örmény alkotmánymódosítás kérdése, ami könnyen kisiklathatja a folyamatot

– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, egyben hozzátette, hogy az Örményország és Irán által hevesen ellenzett Zangezur folyosó kérdése most úgy tűnik, lekerült a napirendről, ám ez több nemzetközi szereplő érdekeit sérti, így elképzelhető, hogy Baku a jövőben újra napirendre tűzi, ami újabb akadály lesz a békekötés előtt.

Azerbajdzsán és örmény zászló a megrepedt betonfalon katonával - stock fotó
Örményország és Azerbajdzsán zászlói megrepedt betonfalon katonával

Az azeri-örmény béketervezet pontos tartalma nem ismert, azonban jó néhány információ nyilvánosságra került. Ezek a szakértő szerint a következők:

  • A békében a felek felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat, valamint lépéseket tesznek a gazdasági kapcsolatok normalizációjára.
  • A felek megállapodnak továbbá egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről – talán kevéssé köztudott, de a Szovjetunió közigazgatási határait leszámítva soha nem volt a két fél által kölcsönösen elismert határ Örményország és Azerbajdzsán között. Az államhatárokat egyébként az 1991. évi almati nyilatkozat alapján a szovjet határok szerint állapítja meg egy kétoldalú bizottság.
  • Feltehetően megnyitnak néhány határátkelőt, ahol először csak diplomaták, idővel harmadik országok állampolgárai közlekedhetnek, majd idővel az áruforgalom is megindulhat – az utasforgalom megindulása még jó ideig nem reális.
  • Megállapodnak a karabahi konfliktus békés rendezése érdekében létrehozott EBSZ Minszk Csoport feloszlatásában, valamint az egymással szemben a hágai Nemzetközi Bíróságon indított eljárások visszavonásában. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, így ez a feltétel is hátráltathatja a folyamatot.
  • Feltehetőleg a menekültek kölcsönös hazatérésének elméleti lehetőségét is megteremti a szerződés, ám a hazatelepülők biztonsági garanciáit várhatóan nem teremti meg, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a tömeges repatriációt.
  • Remélhetőleg hadifogolycseréről, aknamentesítési együttműködésről, bizonyos határmenti együttműködésről is szólni fog a béke.
Az Azerbajdzsánban foglyul ejtett és eljárás alá vont karabahi örmény politikai foglyok ügyét a nyilvánosságra került információk szerint a szerződés nem rendezi, s a bizalomépítés és a társadalmi megbékélés folyamatát sem mozdítja előre

– hangsúlyozta Kránitz Péter Pál.

Hazaküldenék az EU megfigyelőit?

„A béketervezet további fontos rendelkezése az Európai Unió örményországi megfigyelő misszióját számolná fel, amely sokáig az egyik legvitatottabb pontja volt a tárgyalásoknak. Az Európai Unió ugyanis fegyvertelen megfigyelőket tart fenn az örmény-azerbajdzsáni határon, amely örmény olvasatban elrettentő erőként szolgál Azerbajdzsán számára egy újabb invázió vagy határvillongás esetére” – közölte az MKI vezető kutatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2022 között Azerbajdzsán behatolt Örményország nemzetközileg elismert területére és azóta is megszállás alatt tart jelentős területeket.

Az EU misszió jelentette a mára de facto diszfunkcionális orosz és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete védelmi garanciák mellett az egyetlen nemzetközi kvázi-védelmi mechanizmust Örményországnak, ezért a harmadik országból származó megfigyelők kivonása a határról jelentős kockázatot jelent

– fogalmazott a szakértő, aki úgy látja, hogy a legvitatottabb pont, amely akár a finisbe ért békefolyamatot is kisiklathatja, az örmény alkotmány kérdése, mivel Azerbajdzsán elvárja Örményországtól, hogy módosítson alkotmányán, mivel az közvetett területi követeléseket fogalmaz meg Azerbajdzsánnal szemben.

Azerbajdzsán és Örményország térkép - stock fotó Azerbajdzsán és Örményország térkép Kredit: 200mm Fotó: Getty Images
Azerbajdzsán és Örményország térképe

Az alkotmány ugyanis utalást tesz Örményország 1990. évi Függetlenségi Nyilatkozatára, amely Hegyi-Karabah és Örményország egyesülését tűzte zászlajára. Véleménye szerint

„Az alkotmánymódosítás azonban Örményországban csakis népszavazás útján lehetséges, s a közvéleménykutatások szerint az örmények túlnyomó többsége ellenzi az azerbajdzsáni feltételek szerinti módosítást. Ezen a ponton tehát megakadhat a folyamat, egy elutasító népszavazást követően ugyanis a nagy áldozatok révén megszületett béketerv nem léphet hatályba.”

Hol vannak az orosz hírszerzés fegyveresei?

Azerbajdzsán is tett, mindazonáltal, konszenzust Örményország javára. Beleegyezett, ugyanis, hogy kivegyék a béketervezetből annak másik legvitatottabb pontját, az úgynevezett Zangezur folyosó kialakítására tett kezdeményezést.

A Zangezur folyosó kialakításáról a második karabahi háborút lezáró, 2020. novemberi moszkvai megállapodásban állapodtak meg a felek.

A folyosó fizikai összeköttetést nyújtana az azerbajdzsáni exklávé, Nahicseván, és Azerbajdzsán között Örményország déli, Szjunik tartományán keresztül, ám olyan módon, hogy az örmény hatóságoknak nem lett volna ellenőrzése felette, az orosz hírszerzés fegyveresei biztosították volna, s az azerbajdzsáni forgalom határ- és vámellenőrzés nélkül folyhatott volna a folyosón keresztül.

A moszkvai megállapodást azonban azóta Örményország és Azerbajdzsán is megszegte, ezért érvényét vesztette. A Zangezur folyosót Örményország és Irán is a leghatározottabban ellenezte, Irán még a katonai beavatkozás lehetőségét is felvetette arra az esetre, ha megvalósul.

Két gyermek egy lövedék által megrongált iskolaablak mellett Mathagis faluban 2016. május 20-án Fotó: Artur Widak/NurPhoto a Getty Images-en keresztül
Két gyermek egy lövedék által megrongált iskolaablak mellett Mathagis faluban 2016. május 20-án
Kép: Getty Images, Artur Widak

„Miután azonban Oroszország és Törökország is – más és más érdekek és célok mentén – érdekelt volt a folyosó létesítésében, a régió összes közép- és nagyhatalma, valamint lokális szereplője közötti érdekellentét a konfliktus kiszélesedésének a kockázatával járt, ezért végül Azerbajdzsán levette a napirendről – legalábbis a dinamikusan változó regionális erőviszonyok megszilárdulásáig” – közölte a szakértő.

Ki védi meg az örményeket?

Röviden válaszolva: gyakorlatilag nincs ilyen hatalom

– hangsúlyozta Kránitz Péter Pál, egyben hozzátette:

„Papíron Oroszország hivatott garantálni Örményország területi integritását, amit egy sor kétoldalú megállapodás, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) vállalt katonai szövetségük kodifikált. Amikor azonban Azerbajdzsán 2021-ben és 2022-ben behatolt Örményország nemzetközileg elismert területére, s Örményország a KBSZSZ segítségnyújtásáért folyamodott, szövetségesei cserbenhagyták, ezért Jereván befagyasztotta a szervezetben betöltött tagságát – ám ki nem lépett belőle, tehát elméletileg továbbra is az orosz vezetésű nemzetközi védelmi szövetség tagja, ám az együttműködés jelenleg nem látja el funkcióját.”

India elsőszámú fegyverpiaca

A Moszkva és Jereván közötti kapcsolatok drámai romlása következtében Örményország új szövetségeseket keresett – és talált is.

2024-ben Örményország lépett elő India elsőszámú fegyverexport piacaként, önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket vásárolt Franciaországtól, Európai Uniós támogatást nyert haderőfejlesztésére, meg nem erősített információk szerint átfogó fegyverkereskedelmi megállapodást kötött Iránnal.

Az örmény hadsereg ellenállóképessége azonban a 2020-as és 2023-as karabahi háborúkban gyakorlatilag megsemmisült, így a haderőfejlesztés a korábbi kapacitások helyreállítását célozza, az örmény védelmi kiadások továbbra is alig harmadára rúgnak az azerbajdzsáninak.

Visszatérhetnek az elüldözött örmények Karabah területére?

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arra számít, hogy a békeszerződés – amennyiben sikerül tető alá hozni – elméleti lehetőséget nyújt a menekültek kölcsönös visszatérésre.

Ám miután Karabahot az orosz békefenntartók és a török megfigyelők is elhagyták, a visszatelepülők biztonságát nem garantálja senki, s ezért a legkevésbé tartja valószínűnek, hogy egy nemzetközi misszió menesztését Karabahba engedélyezné Baku. 

Úgy látja, hogy védelmi garanciák nélkül elképzelhetetlen a karabahi örmény menekültek tömeges visszatérése, ezért a hazatérés lehetősége csak elméleti lesz.

Ki garantálná katonailag a békét?

Ha megkötik a békét, nem lesznek békefenntartók, sőt, a mostani nemzetközi mechanizmusok, az EBESZ Minszk Csoportját és az EU megfigyelő misszióját is feloszlatják

– fűzte hozzá Kránitz Péter Pál, aki szerint ezért így

„a békét egy absztrakt körülményhalmaz, a nemzeti haderők elrettentő ereje, a regionális és nemzetközi szereplők magatartása és nyomásgyakorlása, a regionális stabilitás jótékony gazdasági hatásai, az eszkalációban rejlő destabilizációs kockázat együttes hatása fogja egyedül garantálni”.

Egy ősi, szívós civilizáció, amely meglepő területen robbanthat hatalmasat

Hiába a brüsszeli orientáció, jelenleg nincs olyan nyugati állam, amely hajlandó lenne beavatkozni Jereván oldalán egy dél-kaukázusi konfliktusban. Milyen területeken domboríthat mégis nagyot Örményország? Kránitz Péter Pál kutató lapunknak adott interjújából mindenre fény derül.

Kapcsolódó