A mostani AI-robbanás gyökerei 2017-ig nyúlnak vissza. „Ekkor vált igazán érezhetővé, hogy soha nem látott mennyiségű adat keletkezik és kerül fel az internetre, valamint ugrásszerűen elterjedtek a felhőalapú szolgáltatások. Ez adott táptalajt a mai fejlesztéseknek” – mondta Sohajda Júlia, a Vespucci Partners alapítója és ügyvezető partnere cégcsoportunk 2025-ös AI Summit eseményén.
Mint mondta, három modellt érdemes megkülönböztetni:
- AI-infrastruktúra – rendkívül keresett, bár erőforrás-igényes terület;
- egyszerű alkalmazások, például korrepetáló platformok – ezek gyorsan elavulhatnak a nagy nyelvi modellek fejlődése miatt;
- komplexebb megoldások, amelyek több funkciót kombinálnak – ezeknek lehet hosszabb távon is relevanciája.
Balogh Petya szoftverfejlesztő és üzletember arra figyelmeztetett, hogy a nagy szereplők könnyen „felülről támadják” a kisebb startupokat, ezért nem teljesen ért egyet Sohajda Júlia véleményével.
„A nagy játékosok előbb-utóbb felzabálják az egyszerű megoldásokat. A startupoknak ezért érdemes nagyon specifikus, valós problémákra fókuszálniuk. Legyek után nem kapkodnak a sasok” – fogalmazott.
Oszkó Péter, az O3 Partners alapító-vezérigazgatója ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy illúzió lenne azt gondolni, a big tech cégek a startupok barátai lennének. „Ez egy monopólium, amely saját érdekei mentén alakítja a piacot. A startupoknak niche-területeket kell keresniük, ahol önállóan is életképesek tudnak maradni” – húzta alá.
Nincs olyan, hogy nem érdekel az AI
„Ha valaki azt állítja, hogy az AI nem érdekli vagy nem fontos, az olyan, mintha azt mondaná, hogy nem használ áramot. Nem biztos, hogy mindenhol használni kell, de tudatosnak kell lenni” – mondta Oszkó Péter, kiemelve, hogy arra sincs szükség, hogy mindenki a következő ChatGPT-t akarja megalkotni; a kulcs az, hogy AI-tudatos stratégiával építkezzenek a vállalkozások.
Gaál Norbert, a First Principle Inkubátor társalapító-vezérigazgatója az elképesztő növekedési számokra hívta fel a figyelmet: nem ritka a havi 40–50 százalékos növekedés. Ez óriási lehetőség, ugyanakkor veszély is: ha a vállalkozások értékelése nincs helyén, akkor nagy bukások jöhetnek. Mint mondta, az AI-befektetések 70–80 százaléka vertikális megoldásokhoz áramlik.
Balogh Péter ugyanakkor óvatosságra intett: az AI nem feltétlenül lesz monopolisztikus, hiszen rengeteg nyílt forráskódú adat áll rendelkezésre. Éppen ezért nem biztos, hogy megérte például az OpenAI-ba óriási összegeket befektetni. A befektetéseknek nagyon gyorsan kellene megtérülniük, vagy pedig niche-megoldásokra kell koncentrálni. „Ha ezekre nem figyelünk, óriási zakózások jöhetnek” – mondta.
Startupok és nagyvállalatok
A beszélgetésen felmerült a bankszektor és a fintech-startupok analógiája is: ahogy a fintech cégek képesek voltak a hagyományos bankokra ráfejleszteni, úgy az AI-startupok is megtalálhatják a helyüket a big tech ökoszisztémában – de ez tudatos stratégiai pozicionálást igényel.
Annak ellenére tehát, hogy az AI-startupok jövője ígéretes, egyáltalán nem kockázatmentes. A szakértők egyetértettek abban, hogy a siker kulcsa a valós problémákra adott niche-megoldásokban rejlik, miközben a befektetőknek reálisan kell kezelniük az értékeléseket és a megtérülési időtávokat.