Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a vágócsirke termelői ára az év hetedik hetében kilogrammonként 414 forint volt, ami 4,7 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezzel szemben
a csirkemellfilé feldolgozói ára 1902,9 forintra nőtt, a vákuumcsomagolt kiszerelések beszerzési ára megközelítette az 1900 forintot, ami 3,5 százalékos drágulásnak felel meg.
A csontos csirkecomb ára közel 6 százalékkal, az egész csirkéé pedig 4,5 százalékkal lett alacsonyabb tavalyhoz képest.
A tojáspiacon egységes áremelkedés figyelhető meg: a ketreces tartásból származó étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára darabonként 66,71 forintra emelkedett, 3,1 százalékos növekedést jelentve. A mélyalmos tojások ára 9,1 százalékkal ugrott, elérve a 77,93 forintot. Az európai tendenciák is hasonlóak: az étkezési tojás átlagára éves szinten 18,5 százalékkal nőtt.
A hazai nagybani piacokon a február végi tojásár 65 és 80 forint között mozgott várostól függően
- írta az Agroinform.
A külkereskedelmi adatokból kiderül, hogy 2025-ben a baromfihús exportja 2024-hez képest 3,1 százalékkal 227,6 ezer tonnára nőtt, értéke pedig közel 20 százalékkal, 283,3 milliárd forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az import 16,4 százalékkal csökkent.
Az Agrárszektor cikke szerint fogyasztói árak 2025 decemberében a hústermékeknél is jelentős áremelkedés volt: a csirkemellfilé ára 12,8, a pulykamellfiléé 13,4 százalékkal nőtt. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint ezek az átlagos értékek mögött komoly piaci hullámzások állnak, különösen 2025 tavaszán, a madárinfluenza-járvány miatt.
A fogyasztás stabil: a baromfihús továbbra is az egyik legkeresettebb húsféle Magyarországon, és a drágulás ellenére sem csökkent érdemben a kereslet.
A piac egyensúlyát időről időre a harmadik országokból érkező import is befolyásolja: Brazíliából és Ukrajnából érkező mennyiségek eltérő termelési és állatjóléti feltételek mellett érkeznek, ami a hazai és európai termelők számára kihívást jelent.