Amikor arról kérdeztük Tatár Mihályt, hogyan értékeli a bajorországi Gundremmingen atomerőmű hűtőtornyainak szombati felrobbantását, a szakértő úgy fogalmazott:
„A német gazdaság levegőbe röpítése folytatódik.”
Az elemző emlékeztetett, hogy harmincezren figyelték, ahogy az 56 ezer tonnás beton építmények másodpercek alatt összeomlanak. A hatvan éven át működő létesítmény 2022-es leállítását, majd mostani lerombolását azonban korántsem fogadta mindenki lelkesedéssel.
Míg a zöld szervezetek elégedettségüknek adtak hangot, a Die Welt a tálibok által Afganisztánban felrobbantott 1400 éves Buddha-szobrokhoz hasonlította az eseményt.
Tatár Mihály kiemelte, hogy még a kormányzó CDU/CSU egyes politikusai is „sötét napként” kommentálták a történteket, mivel nem sikerült megállítani a doktríner gazdaságpolitikát Németországban.
Abszurd energiatárolás: 15 perc kontra hatvan év
A szakértő szerint szemléletes, hogy a hűtőtornyok megsemmisítése azért volt ilyen sürgős, mert az atomerőművek területére nagy szükség van – itt készül Németország legnagyobb energiatárolója.
„Az atomerőművek területe ideális ilyesmire, hiszen minden másnál jobban be vannak csatlakoztatva a villamoshálózatokba, mint az ütőerek az emberi testben”
– magyarázta Tatár. Ám a hatalmas energiatároló teljesítménye mindössze akkora, hogy a néhai atomerőmű termelésének csupán 15 percét képes eltárolni. Másképp kifejezve: alig több mint 40 másodpercet tud fedezni az átlagos német áramfogyasztásból. A vezető elemző úgy fogalmazott:
Annak, ami történik, gazdasági értelme nincs. Egyébként klímaszempontból sincs.
Az atomerőművek bezárásával és a szénerőművek tervezett kivezetése miatt Németország ugyanis most 71 teljesen új gázerőművet kényszerül megépíteni az időjárásfüggő áramtermelés ellensúlyozására.
Leomlanak a gyárak, zuhan a népszerűség
Arra a kérdésünkre, hogy milyen állapotban van jelenleg a német gazdaság, Tatár Mihály aggasztó képet festett.
Nincs fordulat sem az ideológiában, sem a gazdaságpolitikában, így a német gazdaság lefelé tartó spirálja csak folytatódik.
Csak szeptemberben 52 ezer munkahely szűnt meg, és sorra jelentik be a gyárbezárásokat és elbocsátásokat a vállalatok. A német autóipar egyre súlyosbodó krízise közismert: a Mercedes-Benz 70 százalékos zuhanást jelentett be üzemi eredményében, a valaha stabilan évi 2 milliárd eurós nyereséget termelő Porsche pedig már egymilliárd eurós veszteségnél tart. Az elemző kitért a vegyiparra is:
„a kölni Ineos arra figyelmeztetett, hogy csak tavaly 140 millió euróval többet költött energiára, mint amerikai versenytársai, és az európai vegyipari szektor össze fog omlani a klímapolitika miatt”.
Tatár Mihály szerint azonban mostanra minden – nem hadiipari és zöld – szektor érintett: az ipari robotokat gyártó, valaha világvezető Kuka az alkalmazottak ötödének elküldését jelentette be, bajban van a szállítmányozó Kuehne+Nagel, csődbe került az autókölcsönző Starcar, a Lufthansa pedig folyamatosan törli járatait.
Polgármesterek segélykiáltása és politikai válság
A szakértő rámutatott, hogy az ipari aktivitás zuhanása magával rántja az önkormányzatok bevételeit is: a napokban 13 német város polgármestere írt Friedrich Merz kancellárnak a költségvetésük drámai helyzetéről.
Tatár Mihály kiemelte, hogy a láncreakció annyira felgyorsult, hogy Lars Klingsbeil, a CDU/CSU koalíciós partnere, az SPD pénzügyminisztere egyenesen „termelési patriotizmusra” szólította fel a német vállalatokat – azaz a körülmények ellenére azonnal szüntessék be a kitelepülést.
„A frusztráció érthető, hiszen a hagyományosan a munkásokat képviselő SPD népszerűsége történelmi mélypontra zuhant: a biztos párválasztók között a valaha legnagyobb német párt támogatottsága 10 százalék alá esett”.
Tatár Mihály szerint hamarosan előállhat az a helyzet, hogy az SPD a politikai túlélésért küzd, miközben az AfD országosan eléri a 30 százalékot – nehéz dilemmák elé állítva Merz kancellárt. A friss közvéleménykutatások szerint a német társadalom mindössze 25 százaléka elégedett a kormánykoalíció teljesítményével.
Globális verseny: Kína és Amerika építi, amit Németország lebont
Amikor a globális összefüggésekről kérdeztük, Tatár Mihály hangsúlyozta, hogy mindez nem légüres térben történik. Miközben Németországban leomlanak a hűtőtornyok, Kínában tizesével emelkednek az új nukleáris erőművek.
Az Egyesült Államok is sorra jelenti be az új nukleáris projekteket, mutatott rá az elemző. A szakértő szerint kíméletlen globális harc zajlik a versenyképességért és a technológiai dominanciáért, aminek az alapja a mindig bőségesen rendelkezésre álló és alacsony áron elérhető energia – amit Németország éppen feladni látszik.
A vezető elemző korábbi interjúnkban rámutatott, hogy „kíméletlen gazdasági vetélkedés zajlik a nagy gazdaságok között a versenyképességi előny megszerzéséért, a lehető legjobb termelési és high tech környezet biztosítása érdekében”.
„A versenyképesség egyik legfontosabb összetevője a bőségesen és mindenkor rendelkezésre álló olcsó energia”
– világított rá Tatár Mihály. Az elemző kiemelte, hogy „nem véletlen, hogy Kínában mai európai ésszel felfoghatatlan ütemben építik fel az energiatermelési kapacitásokat: májusban Kína naponta egy atomerőműnek megfelelő új zöld energia kapacitást állított üzembe, miközben – erről persze kevésbé szívesen írnak Európában – évi 10 új atomreaktor és 100 új szénerőmű is felépítésre kerül”.