Havonta minimum egymillió forint (2600 euró), de inkább 1,4 millió (3500 euró) lenne az a rendszeres nettó jövedelem, amelyből az osztrák átlagpolgár biztonságosnak érezné az anyagi helyzetét, ám egy új társadalomkutatás szerint Ausztria felnőtt lakosságának több mint harmada ettől nagyon messze áll.

Olyannyira, hogy az érintett kör napi szintű, komoly egzisztenciális félelmekkel küzd, míg a sógorok több mint a fele ugyancsak bizonytalan a korábban évtizedekig megszokott jóléti állapot elvesztése miatt – mutat rá a a Bawag bank felmérése.  

Kapcsolódó

Küzdenek a fővárosban

A pénzügyi függetlenség az ausztriai emberek számára is hasonlót jelent, mint nálunk, vagyis az adósság nélküli életet, az önellátás képességét családi vagy állami segítség nélkül, az anyagi eszközök fölötti, szabad választással. 

A Spiegel által idézett kutatás viszont megállapítja: a recesszió harmadik évében a lakosság jelentős részét nyomasztják a megélhetés növekvő terhei, és például csak minden tizedik osztráknak van annyi bevétele, hogy valamiféle megtakarítást is finanszíroz legalább havi száz euróból (~40 ezer forintból), hogy vész esetén pótolni tudja a kiadásokat.

A pénzügyi mozgástér régiónként változó: a legkevesebben Bécsben és Stájerországban tudnak félretenni, míg úgy tűnik, a tehetősebb sógorok Karintiában, Salzburgban, Tirolban és Vorarlbergben élnek. 

Kilátástalan helyzetben a fiatalok

A jelenlegi gazdasági nyomás különösen aggasztó a fiatalok számára.

Ausztriában a Z generáció (1995 és 2006 között születettek) és a millenniumi generáció (1983 és 1994 között születettek) nagyobb része küzd a pénzügyeivel, annak ellenére, hogy ambíciót és lendületet mutatnak a munkájukban – szól a Deloitte 44 országot érintő, globális felmérése.

Arra is rávilágítanak, hogy az ifjabb korosztályok nemcsak az aktuális költségeiket tartják túl magasnak a fizetésükhöz képest,  hanem a legtöbbje nem bízik abban, hogy lesz majd nyugdíja, ezért az anyagi függetlenség elérésének vágya még nagyobb terhet jelent számukra, mint például a szüleiknek.

Főleg értékpapírban gondolkodnak

Azok viszont, akik valamilyen befektetéssel rendelkeznek, leginkább értékpapírokat vesznek – míg a hagyományos megtakarítási formák viszonylag állandó növekedést mutattak 1999 és 2024 között, az értékpapír-befektetések 2020-ban trendfordulót mutattak. 

Azóta mintegy 57 milliárd euró áramlott értékpapírokba, ami körülbelül 45 százalékos növekedésnek felel meg.

Az osztrák tőzsde aktuális barométere szerint a tőzsdei részvények is népszerűek: körülbelül 2,3 millió embernek van már valamilyen részvénye Ausztriában, míg a saját nyugdíjjal kapcsolatos egyre sürgetőbb aggodalmak a befektetési alapokba vagy ETF-ekbe való befektetés iránti érdeklődést is növelték.