A vállalati mobilitás már régen nem pusztán flottamenedzsment: a munkába járás és az üzleti utak szervezése egyre inkább stratégiai területté válik, amely egyszerre hat a gazdasági teljesítményre, a munkavállalói elégedettségre és az ESG-elvárások teljesítésére.
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) szabályozás nyomán a munkába járásból származó kibocsátások is bekerültek a kötelező vállalati jelentésekbe, miközben a dolgozók egyre rugalmasabb, fenntarthatóbb közlekedési megoldásokat várnak el munkaadóiktól.
Erre a trendváltásra reflektál az Arval Mobility Observatory fehér könyve, amely átfogó képet ad a vállalati mobilitási stratégiák előtt álló változásokról és lehetőségekről.
A mobilitás munkaerőpiaci tényezővé vált
Az Arval Employee Mobility Survey adatai szerint a munkavállalók 62 százaléka már a mobilitási lehetőségeket is mérlegeli, amikor új munkahelyet választ, miközben csupán 50 százalék elégedett a jelenlegi céges ajánlatokkal.
A 35 év alattiak körében még hangsúlyosabb ez a szempont: 68 százalékuk előnyben részesíti azokat a munkaadókat, akik fenntartható közlekedési opciókat kínálnak. Nem véletlen, hogy a vállalatok 46 százaléka már a tehetségek megtartását nevezi meg fő motivációként mobilitási stratégiájuk felülvizsgálatára.
„A vállalati mobilitás ma már kulcskérdés a tehetségek megszerzésében és megtartásában. Azok a cégek, amelyek korszerű és fenntartható megoldásokat kínálnak, nemcsak dolgozóik elégedettségét növelhetik, hanem költségeiket és környezeti hatásaikat is csökkenthetik” – hangsúlyozta a tanulmány megállapításai kapcsán Oana Duma, az Arval Mobility Observatory vezetője.
A tanulmány egyik kulcseleme a Mobilitási Stratégia Érettségi Mátrixa, amely diagnosztikai és tervezési eszközként segíti a cégeket abban, hogy felmérjék aktuális helyzetüket és meghatározzák a fejlesztési irányokat. A mátrix öt szintet különít el az ad hoc flottakezeléstől egészen a HR- és CSR-célokkal teljesen integrált stratégiákig.
A legtöbb vállalat ma még a középső szinteken helyezkedik el, de a cél a fejlett, stratégiai értékteremtő szint elérése, ahol a mobilitás már nem pusztán működést támogató, hanem versenyelőnyt generáló tényező.
Az átalakuló mobilitási stratégiák három fő dimenzióban fejtenek ki hatást:
- Költséghatékonyság: a megosztott közlekedési megoldások, a jobb tervezés és az optimalizált járműhasználat révén csökkenthetők a működési kiadások, miközben hatékonyabb az erőforrás-felhasználás;
- Fenntarthatóság: az elektromos járművek, a kerékpáros és közösségi közlekedés ösztönzése, valamint a CO₂-kibocsátás nyomon követése segíti az ESG-célok teljesítését és a szabályozói megfelelést;
- Munkavállalói elköteleződés: a személyre szabható mobilitási költségkeretek, a kerékpár-lízing vagy a tömegközlekedési támogatás közvetlenül növeli az elégedettséget és a megtartást.
A jövő már elkezdődött
Több európai város már lépett is az ügyben: Amszterdam fokozatosan kibocsátásmentessé alakítja belvárosi közlekedését, előtérbe helyezve a kerékpározást, a közösségi közlekedést és az autómegosztást.
Franciaországban a Forfait Mobilités Durables rendszer anyagi támogatást ad azoknak a dolgozóknak, akik fenntartható közlekedési formákat választanak. Belgiumban a szövetségi mobilitási költségkeret lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a céges autó helyett keretüket közösségi közlekedésre, kerékpárra vagy más alternatívákra fordítsák.
Magyarországon is elindultak már az első lépések: Budapest csatlakozott az Európai Bizottság 100 Klímasemleges és Okos Város Kezdeményezéséhez, amelyben vállalatok és önkormányzatok közösen dolgoznak a fenntartható mobilitási célok megvalósításán.
A tanulmány kiemeli, hogy azok a vállalatok, amelyek időben átalakítják mobilitási politikájukat, nemcsak a szigorodó szabályozásoknak felelnek meg, hanem költséget takaríthatnak meg és erősíthetik a munkáltatói márkájukat.
A mobilitás stratégiai fejlesztése így nem csupán megfelelés a külső elvárásoknak, hanem üzleti beruházás a jövőbe.
A jövő mobilitási stratégiái így személyre szabottak lesznek: figyelembe veszik a munkavállalók lakóhelyét, élethelyzetét és szerepét a vállalatban, miközben hozzájárulnak az üzleti célokhoz és a klímavállalások teljesítéséhez. A tanulmány szerint a vállalatoknak öt lépésben érdemes kialakítaniuk stratégiájukat: helyzetfelmérés, célmeghatározás, kísérleti programok indítása, vállalati szintű bevezetés és folyamatos mérés–fejlesztés.
A Z generáció tagjai már sokkal rugalmasabban gondolkodnak a közlekedésről és a mobilitásról
A tanulmány kapcsán Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója válaszolt az Economx kérdéseire.
Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetéséhez. Milyen konkrét hatással lehet ez a vállalati mobilitás hazai fejlődésére a következő években?
A.M.: A modern nagyvárosoknak, köztük Budapestnek is, összetett kihívásokkal kell szembenézniük a klímaváltozás, a gyors technológiai fejlődés és a fokozódó gazdasági verseny miatt. A kihívások kezelése érdekében elengedhetetlen a köz- és magánszféra összehangolt együttműködése. Az Arval Magyarország mobilitási partnerként ehhez a munkához csatlakozott: tanácsadással és konkrét kampányokkal támogatjuk, hogy a klímasemleges közlekedési alternatívák – például a vállalati flották elektromos megoldásokra való átállítása vagy alternatív megoldásokkal való kiegészítése – minél szélesebb körben elterjedjenek, és így kézzelfoghatóan hozzájáruljunk egy fenntartható, alacsony kibocsátású jövőhöz.
A tanulmány szerint a mobilitási lehetőségek fontos szemponttá váltak a fiatal munkavállalóknál. Magyarországon is érzékelhető ez a trend, például a Z generációs munkaerő körében?
A.M.: Igen, mindenképpen érzékelhető ez a trend Magyarországon is. A fiatal generáció, különösen a Z generáció tagjai sokkal rugalmasabban gondolkodnak a közlekedésről és a mobilitásról, mint az idősebb korosztályok. Számukra már nem feltétlenül az autó birtoklása a fontos, hanem az, hogy gyorsan, kényelmesen és kiszámíthatóan eljussanak A-ból B-be. Éppen ezért a kombinált megoldások – például az e-bike, a car sharing és a tömegközlekedés tudatos kombinálása – egyre népszerűbbek körükben. Ezek a modellek rugalmasan illeszkednek a mindennapi élethelyzeteikhez, legyen szó munkába járásról, tanulmányokról vagy szabadidős tevékenységről. Emellett a Z generáció nyitott az új technológiákra és a digitális szolgáltatásokra, így számukra az applikációkon keresztül elérhető megosztott vagy fenntartható közlekedési formák teljesen természetesek. Azt is tapasztaljuk, hogy a környezettudatosság és a tudatos életmód szempontjai náluk sokkal hangsúlyosabban jelennek meg, így a fenntartható mobilitás nemcsak praktikus, hanem értékalapú döntés is a részükről.
A Mobilitási Stratégia Érettségi Mátrixa és az ehhez hasonló diagnosztikai eszközök alapján jelenleg milyen szinten helyezkednek el tipikusan a magyar vállalatok? Inkább továbbra is az ad hoc megoldások jellemzők, vagy már megjelentek az integrált stratégiák?
A.M.: Úgy látjuk, hogy ezen a területen Magyarországon még gyerekcipőben járunk, ugyanakkor pozitív elmozdulás már érzékelhető. Az ad hoc megoldások helyett egyre több vállalat lép a formális szabályozások irányába, ahol már konkrét alapelveket és célokat határoznak meg a jövőbeni mobilitási vagy flottapolitikájukban. Az integrált stratégiai szemlélet, amely a mobilitást a HR- és ESG-célokkal összehangolt rendszer részeként kezeli, azonban még kevés esetben valósult meg. Ennek előmozdításához elengedhetetlen lenne egy átfogó állami támogatási rendszer megvalósítása, amely a vállalatok és a háztartások számára egyaránt ösztönzően hatna. Ez nemcsak anyagi segítséget, hanem strukturális és szemléletbeli előrelépést is jelentene a fenntartható mobilitás területén.
Hogyan lehet egy vezető számára pénzügyileg is meggyőzővé tenni a mobilitási stratégia fejlesztését? Van már esetleg olyan magyarországi példa, ahol egy ilyen program mérhető költségcsökkentést eredményezett?
A.M.: Természetesen. A vállalati gépjárműflotta átalakítása és alternatív megoldásokkal – például elektromos vagy megosztott mobilitási formákkal – való kiegészítése kézzelfogható megtakarításokat eredményezhet. A tapasztalatok szerint jelentősen csökkennek az üzemanyag- és szervizköltségek, valamint a járművek karbantartási igénye is alacsonyabb. Ezen felül az alternatív mobilitási formák vagy rugalmas flottastruktúrák jobban igazíthatók a tényleges használati igényekhez, így a vállalatok optimalizálhatják a kihasználtságot, és elkerülhetik a felesleges kapacitás fenntartásából adódó költségeket. Nem utolsósorban, egy jól átgondolt mobilitási stratégia javítja a vállalat ESG-mutatóit és vonzerejét a munkavállalók szemében is, ami hosszabb távon a munkáltatói márka és a versenyképesség erősödését is támogatja. Magyarországon is láthatunk már jó példákat erre, főként olyan nagyvállalatoknál, amelyek a flottamenedzsmentet a fenntarthatósági és költséghatékonysági céljaikkal összhangban fejlesztik. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a mobilitási stratégia fejlesztése nemcsak környezeti, hanem pénzügyi szempontból is megtérülő befektetés.
A jól megfogható gazdasági és versenyképességi előnyök ellenére a mobilitási stratégiák átalakítása sokszor vállalati kultúra kérdése is. Melyek azok az ellenállások vagy beidegződések, amiket a magyar vállalatoknál a leggyakrabban tapasztalnak, és hogyan lehet ezeket kezelni?
A.M.: Valóban, az autó – és különösen annak mérete, teljesítménye – még mindig erősen státuszszimbólumként él a hazai vállalati kultúrában. Ez sokszor nehezíti a mobilitási stratégiák átalakítását, hiszen a döntéshozók és munkavállalók részéről is érzelmi kötődés kapcsolódik a hagyományos gépjárműhasználathoz. Ugyanakkor a nagy teljesítményű elektromos autók megjelenése és vezetési élménye már valódi, vonzó, kompromisszumok nélküli alternatívát kínál. Természetesen még mindig találkozunk bizonytalanságokkal a hatótávval és a töltési infrastruktúrával kapcsolatban, de ezek a félelmek fokozatosan oldódnak. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek mindkét területen: egyre sűrűbb a töltőhálózat, és az új generációs elektromos modellek már napi üzleti használat mellett is megbízható megoldást jelentenek. Mi azon dolgozunk, hogy ügyfeleink naprakész ismeretekhez és valós tapasztalatokhoz jussanak. Az Arval nemzetközi tapasztalataira építve, valamint partnereinkkel közösen szervezett bemutatók és tesztvezetési programok révén lehetőséget adunk arra, hogy a döntéshozók saját élményen keresztül tapasztalják meg az új mobilitási megoldások előnyeit. Ezek a programok eddig rendkívül sikeresnek bizonyultak, mert nemcsak informálnak, hanem bizalmat is építenek az új technológiák iránt.