Az Európai Unió éves inflációja idén áprilisban 2,4 százalékra enyhült a márciusi 2,5 százalék után; és miután egy évvel korábban még 2,6 százalékon állt. Az euróövezet éves inflációs rátája 2025 áprilisában 2,2 százalék volt, ami stabil maradt a márciusi értékhez képest; egy évvel korábban ez az arány még 2,4 százalékra rúgott – derül ki az Eurostat hétfőn debütált adatsorából.

Magyarország drágulási mutatói azonban láthatóan más ligában játszanak, legalábbis az unió, valamint az eurózóna országcsoportjainak átlagával összevetve.

Néhol megrekedt az infláció, míg idehaza épphogy nem vagyunk utolsók

Az EU statisztikai hivatala nyomán azt is sorra lehet venni, hogy mely uniós tagállamok állhatnak a képzeletbeli dobogóra a legalacsonyabb inflációs szint alapján.

Inflálódik a magyarok pénze, csekély vigasz, hogy a románoké még inkább

Az uniós drágulási arányokhoz mérten az eurózónában kedvezőbb áremelkedési szintet regisztráltak, miközben hazánk elkeserítő számai mögött csak a román adatok törpülnek el. Bővebben.

Ennek nyomán a legkedvezőbb éves fogyasztói árakat 

  1. Franciaországban (0,9 százalék), 
  2. Cipruson (1,4 százalék) és 
  3. Dániában (1,5 százalék) 

regisztrálták.

Ellenben a legmagasabb éves drágulási rátákat 

  1. Romániában (4,9 százalék), 
  2. Észtországban (4,4 százalék) és 
  3. Magyarországon (4,2 százalék) 

jegyezték fel.

A skála két végére nézve tehát kirajzolódik, hogy 

hazánk hátulról a harmadik helyen szerepel a tagországi inflációs rangsorban – az utolsó előtti észtektől és a sereghajtó románoktól csupán pár ezrelékkel lemaradva.

Igaz, az egy hónappal korábbi 4,8-ról szelídült 4,2 százalékra a magyar drágulás üteme, ám egy évvel ezelőtt még csak 3,6 százalékon állt.

Egy év ármérlege

Szintén kiolvasható az adatokból az a trend, hogy a magyarországi fogyasztói átlagárak múlt októbertől január-februárig gyorsuló ütemben szöktek fel 5,7 százalékig. Innen pedig óvatos lassulás útján jutott el az éves infláció az áprilisban mért 4,2 százalékos szintre. Az előbb említett őszi-téli hónapok folyamán ráadásul hazánk fokozottabb lemaradást produkált az uniós, pláne az eurózónabeli adatokhoz viszonyítva – ezt kezdtük el március óta valamelyest mérsékelni. Bár az EU és az eurózóna esetében konszolidáltabb áremelkedési dinamikát látni,

Magyarország is hasonló tendencia szerint mozog, csak jellemzően nagyobb kilengésekkel.

Az adathalmaz nyomán szintén érdekes lehet megfigyelni, hogy az éves infláció tizenhárom tagállamban csökkent, háromban stagnált, tizenegyben pedig emelkedett márciushoz mérten. Az euróval fizető tagállamokban összességében is stabilan tartotta az előző havit az átlagos fogyasztói árszint.

Euró- és forintbankjegy
Volna még hova mérséklődnie a magyar áraknak
Kép: Economx, Sándor Zoltán

Leszerepelt az árrésstop?

Az eurostatos adatokból fény derül arra is, hogy az éves euróövezeti inflációs rátához a szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben (+1,80 százalékpont) áprilisban. Ezt a termékkategóriát követték az élelmiszerek, az alkohol és a dohány (+0,57 százalékpont), az energián kívüli ipari termékek (+0,15 százalékpont) és az enyhítőleg ható energia (-0,35 százalékpont).

Hazánkban az állami statisztikai hivatal, a KSH által nemrégiben közölt fogyasztóiár-index szintén 4,2 százalék lett, míg az élelmiszer-inflációt 5,4 százalékra mérték. Előbbi azonban kissé kellemetlen meglepetésként is értékelhető, ha azt nézzük, hogy a várakozások ennél kedvezőbb adattal kalkuláltak az árrésmaximálás okán, amely már március közepétől hatályos. Akadt olyan elemző, aki korábban emiatt a 3,5-3,6 százalékos rátát sem tartotta elrugaszkodottnak.

De mivel másutt is javítottak az inflációs rátájukon egy hónap alatt, gyakorlatilag

egy helyben ácsorgunk a kontinens tagországainak mezőnyében – ebből fakadóan úgy fest, nem annyira jött be eddig az árrésstop.

Gondolhatnánk, azt az eshetőséget sem lehet kizárni, hogy látványosan majd csak hosszabb időtávra vetítve fejti ki áldásos hatását a kormányzati intézkedés. Az árréscsökkentés egyébként már nem pusztán a nagyobb kiskereskedelmi üzletek fogyasztási cikkeinek széles körére érvényes, hanem azt pár napja már a drogériák számos termékcsoportjára is kiterjesztették – sőt, újabban a patikákat is kiszemelték hasonló célzattal, továbbá az online árfigyelőt is tervezik frissíteni. 

Az árréscsökkentésről tájékoztató plakát egy drogérialánc egyik budapesti üzletében 2025. május 20-án
Az árréscsökkentésről tájékoztató plakát egy drogérialánc egyik budapesti üzletében 2025. május 20-án
Kép: MTI, Balogh Zoltán

Ennélfogva lehetségesnek tűnhetne, hogy idővel már földrajzi összevetésben is barátságosabb inflációról árulkodhatnak majd a hazai makroadatok. A szakértők egy jelentős része mindenesetre óva int, és az árrésstop minél előbbi kivezetését javasolják. Azt elismerik, hogy az árszabályozás bevezetésének fő célja az infláció kordában tartása, ám figyelmeztetnek, hogy ez csak átmeneti hatást hozhat.

A kérdés viszont adott: mindezzel együtt mit lép majd az Orbán-kormány az árleszorítás tartós sikere érdekében?

Ez olyan abszurd, hogy holnap el kell törölni

Minél hamarabb ki kell vezetni az árszabályozást, mondták közgazdászok a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján. A kereskedők a veszteségminimalizáló javaslataikat letették a kormány asztalára, mondta Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Részletek.

Kapcsolódó