Európában az alkoholárak és a fogyasztási szokások éppoly sokszínűek, mint a kontinens borlapjai. A CHART by Pénzcentrum friss adatai szerint egyre több országban válik az alkoholfogyasztás és az árérzékenység gazdasági, illetve kulturális kérdéssé. Az árak eltérései nem csupán az egyes országok életminőségét vagy vásárlóerejét tükrözik, hanem mélyen összefonódnak az adópolitikával és a helyi fogyasztási szokásokkal is – írja a Pénzcentrum.
Az úgynevezett alkoholturizmus az utóbbi években robbanásszerűen terjedt el: az Európai Bizottság adatai szerint a határon átnyúló italvásárlások száma tíz év alatt megduplázódott. A jelenség oka egyszerű: pár kilométer utazással jelentős összegek spórolhatók meg, ha valaki a szomszédos országban vásárol alkoholt.
A CHART by Pénzcentrum adatai szerint az északi és nyugat-európai turisták előszeretettel járnak Lengyelországba, Szlovákiába vagy Csehországba, ahol a sör és a bor jóval olcsóbb, mint Skandináviában vagy Nyugat-Európában.
Magyarország e tekintetben a középmezőnybe tartozik: az alkohol ára uniós viszonylatban átlagosnak mondható, ugyanakkor a fogyasztás szintje kiemelkedő. A WHO mérései szerint egy magyar felnőtt évente átlagosan 12,3 liter tiszta alkoholt fogyaszt, ami meghaladja az uniós átlagot.
A hírportál hozzátette: miközben az árkülönbségek rövid távon kedveznek a turizmusnak és a határ menti kereskedelemnek, hosszabb távon adóbevételi és egészségpolitikai dilemmákat vetnek fel. Az alacsonyabb jövedéki adót alkalmazó országok több külföldi vásárlót vonzanak, ám ezzel párhuzamosan nő a fogyasztás mértéke is, ami torzíthatja a piacot és fokozhatja az egészségügyi kockázatokat.