A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely legutóbb 2024 szeptemberében változott – akkor szintén 25 bázisponttal csökkent.
A jegybank a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalékra, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalékra csökkent.
Az ülést megelőzően az elemzők szerint a kamatvágás irányába mutatott, hogy januárban a teljes fogyasztói árindex (2,1 százalék) és a maginfláció (2,7 százalék) is jobban csökkent a vártnál, és erős maradt a forint euróval szembeni árfolyama is – így a piaci konszenzus 25 bázispontos csökkenést várt az irányadó kamatot illetően.
Ezért döntött a kamatvágás mellett az MNB
A Monetáris Tanács megítélése szerint a kedvező inflációs alapfolyamatok, valamint a pénzügyi piaci stabilitás lehetővé tették a kamatkondíciók óvatos mérséklését – indokolta döntését közleményében az MNB. Mint írják, a jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.
A tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank szerint
az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről – olvasható az indoklásban.
3 százalék alatt maradhat az infláció
Januárban az infláció 2,1 százalékra, a maginfláció 2,7 százalékra mérséklődött – az árdinamika mérséklődéséhez az iparcikkeken kívül minden fő termékkör hozzájárult. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor. A beérkező adatok és a visszafogott januári átárazások összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokra vonatkozó decemberi előrejelzésével. A hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket május végéig meghosszabbították. Az elmúlt félév során a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, a lakossági inflációs várakozások pedig stagnáltak – összegzett a jegybank.
Az MNB közleménye szerint a külső költségkörnyezet általános javulása, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Előrejelzésük szerint
az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt alakul, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik.
A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitás 2027 második felében érhető el fenntarthatóan – közölte az MNB, hozzátéve, hogy a Monetáris Tanács értékelése szerint az inflációs kilátásokat kiegyensúlyozott kockázatok övezik. A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében – közölte a jegybank.
Varga Mihály a kamatdöntést követő tájékoztatóján aláhúzta:
nem döntöttek kamatcsökkentési ciklus indításáról.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondása szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre döntenek az alapkamat mértékéről. Hozzáfűzte: az Európai Központi Bank (EKB) ugyanilyen módszert alkalmaz.
A jegybankelnök ismertette: a beérkező inflációs adatok összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokat jelző decemberi előrejelzésével. Előrejelzésük szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt alakul.
Kiemelte: bár a nemzetközi hangulat kitett a geopolitikai és kereskedelmi feszültségeknek, a feltörekvő piacok ellenállónak mutatkoztak az esetenként megugró globális pénzügyi piaci volatilitással szemben. Ugyanakkor a kedvező helyzet gyorsan változhat, ezért fontosnak nevezte a fejlemények hazai piacra gyakorolt hatásainak folyamatos értékelését. Megismételte, hogy a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
A hazai gazdasági folyamatokról kiemelte, hogy a mérsékelt 2025-ös növekedést követően 2026-tól mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. A munkaerőpiac továbbra is ellenálló, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, a foglalkoztatás az év közepétől újra emelkedik - mondta.
Kitért arra, hogy a háztartási hitelpiac 14,7 százalékkal bővült tavaly, ebben az Otthon Start programnak jelentős szerepe volt: a 2025 negyedik negyedévi újlakáshitel-kibocsátás háromnegyedét adták ezek a hitelek. A vállalati hitelállomány tavaly 7,5 százalékkal bővült, a tavalyi utolsó negyedévben megindult keresletbővülés az idei év első felében folytatódhat Varga Mihály szerint, elsősorban a forinthitelek, és a rövid lejáratú hitelek piacán.
Az inflációs folyamatokról közölte, hogy januárban az áremelkedés üteme a toleranciasáv alsó felében alakult, és a maginfláció is 3 százalék alá csökkent. Előrejelzésük szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt várható. Megjegyezte: május végéig hosszabbították meg a hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket, ezek inflációs pályára gyakorolt hatásait a jegybank jelenleg értékeli, ennek eredményét majd a márciusi Inflációs jelentésben mutatják be.
Kiemelte, hogy 2001 óta az idei januári volt az 5. legmérsékeltebb januári átárazás, a teljes fogyasztói kosárra vetítve. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor, így ezek éves inflációja 7,6 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött. Az iparcikkeken kívül minden fő termékkörben lassult az áremelkedés üteme - mondta. Az év elején az infláció átmenetileg a jegybanki célok alá csökkent az eurózónában és a régiós országok nagy részében, a hazai áremelkedés üteme a régió középmezőnyében helyezkedik el.
Varga Mihály hangsúlyozta:
a jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében, egyúttal a kiszámítható pénzügyi piaci környezet közelebb visz az árstabilitási cél eléréséhez.
Újságírói felvetésre, miszerint a nemzetgazdasági miniszter szükségesnek látja a bankok konszolidációját Magyarországon, azt mondta: az MNB a kormánytól független intézményként, a felelősségi köröket kölcsönösen tiszteletben tartva együttműködik a kormánnyal - ahogy más hazai és nemzetközi intézményekkel is -, ebből következően a jegybanknak nem feladata értékelni és minősíteni a kormányzati véleményeket. A jegybank az árstabilitás elérésén és fenntartásán dolgozik - húzta alá, és jelezte: nem kommentálja a kérdést.
Ülésről ülésre döntenek az alapkamatról
A legutóbbi, januári kamatdöntő ülésen a testület még egyhangúlag az alapkamat tartására szavazott. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi, januári kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: az MNB Monetáris Tanácsa elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről – idézte Varga mondatait az MTI.
Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály akkor kiemelte: a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő második hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. „Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön” – fogalmazott.