Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszban közölte:

újabb elektromos akkumulátorgyártási kapacitás létrehozásáról nem zajlik egyeztetés.

Kanász-Nagy Máté független országgyűlési képviselő azt firtatta, hogy „hol tart Magyarország akkumulátor-gyarmatosítása 2025 nyarán”. Erre válaszolva az államtitkár leszögezte, hogy „Magyarország az autóipar globális technológiai forradalmának egyik éllovasa. A hazánkba érkező modern autóipari beruházások családok tízezreinek megélhetését biztosítják. Magyarország ezen beruházások mindegyikét kemény nemzetközi versenyben nyerte el”.

A HVG eközben azt írta, hogy

újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát.

A békési Körösladányból 35 év után vonult ki a német vegyipari óriáscég, a Henkel, emiatt súlyos gazdasági veszteséget szenvedett el a város. A Henkel bezárásával keletkezett űrt tölthette volna be az ázsiai akkuipart kiszolgáló üzem, a komáromi központú, dél-koreai Enchem Kft. Körösladányban oldószer újrahasznosítását tervezte, de

a helyiek nem kértek belőle, mivel elegük lett az évtizedekig itt működő tisztítószergyárból, nem akarnak még egyszer veszélyes üzemet a kisvárosba.

A cikk szerint az Enchem Kft. két ok miatt léphetett vissza:

  • a helyiek erőteljes ellenállást tanúsítottak a veszélyes ipari beruházással szemben,
  • illetve a döntésben műszaki és infrastrukturális problémák is közrejátszhattak: a jegyző említette, hogy a korábbi igényelt 23 MW villamos teljesítményt nem tudták biztosítani, és a mostani 5 MW-os feltétel sem állt rendelkezésre.

Az Enchem végül is azért állt el az oldószer-újrahasznosító üzemtől, mert nem volt elég villamosenergia.

A német tulajdonú Henkel-gyár Körösladány belterületén, annak a szélén működött. A telep jelenleg eladó, ingatlanos portálokon is meghirdették 7,4 milliárd forintért, egyelőre még dolgoznak munkások, akik az utolsó gépsorokat szerelik szét és szállítják el.

Az ipari park, ahova az Enchem kéredzkedett, éppen a Henkellel szomszédos terület, egyelőre fűvel és gazzal benőve. A park tulajdonosa nem az önkormányzat, hanem a Trans-Sped, ez a cég oszlopos tagja annak a Debreceni Autóipari Klaszternek, amelyet kínai és német üzletemberekkel alapítottak a debreceni polgármester, Papp László részvételével tavaly decemberben.

Egyelőre tehát nem lesz akkuipar Körösladányban, de másra sincs kilátás.

Nagy Konrád polgármester egy Facebook-bejegyzésben azt írta, a város képviselő-testülete a jövőben Körösladány közigazgatási területén nem támogatja olyan beruházások letelepedését, amelyek az akkumulátorgyártással, akkumulátor-újrahasznosítással és akkumulátor feldolgozással kapcsolatosak, függetlenül azok munkaerőpiaci és helyi adózásra vonatkozó esetleges pozitív hatásaira.