Hogy mennyire megváltozott Európa társadalma alig három esztendő alatt, azt leginkább Afrika véres valósága mutatja be. 

Pont tegnap írtunk arról, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin  ukrajnai invázióját követően az uniós tagállamok ébredezni kezdtek, és az európai polgártársak bármiféle tiltakozása nélkül eurómilliárdokat ölnek a védelmi iparuk fejlesztésébe. Sőt, egyedül Spanyolország nem vállalta a NATO 5 százalékos védelmi kiadási ajánlását, így például Magyarország is a GDP-je 5 százalékát fogja fegyverkezésre költeni. 

Közép-európai országok védelmi kiadásai 2024-ben:

  • Lengyelország: 34,98 milliárd dollár,
  • Románia: 8,64 milliárd dollár,
  • Csehország: 6,83 milliárd dollár,
  • Ausztria: 5,26 milliárd dollár,
  • Magyarország: 4,89 milliárd dollár,
  • Szlovákia: 2,84 milliárd dollár,
  • Szerbia: 2,50 milliárd dollár,
  • Horvátország: 1,62 milliárd dollár.

Súly a NATO-ban 2024-ben:

  • Egyesült Államok: 967,7 milliárd dollár,
  • Többi NATO-tagállam: 446,88 milliárd dollár,
  • Közép-Európa: 59,81 milliárd dollár.

Klacsmann Dávid, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. stratégiai és koordinációs igazgatója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az amerikai Claremont Institute közös védelmi ipari konferenciáján megerősítette azt is, hogy a krími események voltak Magyarország számára az első figyelmeztetések, és Orbán Viktor akkor döntött úgy, hogy közpénzből erősítenie kell a Magyar Honvédség katonai erejét, valamint a gyártási és logisztikai háttérországát. 

Afrikában is fordulópont volt a 2014-es esztendő. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézet kiadott ma egy elemzést a szub-szaharai régió regionális védelmi kiadásairól, amiből kiderül, hogy a fekete-afrikai térségben 2008 és 2014 között erőteljes emelkedés volt megfigyelhető a védelmi kiadásokban, melynek köszönhetően hat év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez az összeg, de 2014-et követően ezzel ellentétes tendencia zajlott le: az évtized második felében bekövetkező gazdasági dekonjunktúra miatt a védelmi kiadásokban is jelentős csökkenés következett be. 

Az intézet jelentése szerint a hagyományosan a legkisebb állami védelmi költségvetéssel rendelkező régió a globális kiadásokhoz viszonyított aránya nagyságrendileg mindössze egy százalék. Két évvel ezelőtt, 2023-ban, miközben a papíron háborúban nem álló Európa már javában fegyverkezett, a szub-szaharai régióban ez az arány 0,92 százalékot tett ki, de a korábbi években sem lépte át az 1,3 százalékot. A regionális kiadások végül 2019-től 2023-ra több mint 7 százalékkal emelkedtek. Összességében pedig a vizsgált másfél évtized alatt körülbelül 60 százalékkal, 12 milliárdról 19 milliárd dollárra nőttek. A John Lukacs Intézet arra jutott, hogy a jelentős növekedés mellett azonban továbbra is elmondható, hogy ez a Fekete-Afrikára jellemző összesített érték lényegében egy közepes méretű európai ország védelmi költségvetésével egyenértékű és eltörpül a világ katonai értelemben vett nagyhatalmainak védelmi kiadásaitól. 

Fekete-Afrika katonai tevékenység és kiadások tekintetében leginkább releváns országainak védelmi kiadásait 2015. évi dollárárfolyamon hasonlították össze. Így jól látható, hogy a felsorolt országok 2023. évi védelmi kiadásai valahol egy- és hárommilliárd dollár között mozogtak. A nagyságrendek érzékeltetése érdekében arra hívták fel a figyelmet arra, hogy ez még a legnagyobb költségvetéssel jellemezhető Nigéria és Dél-afrikai Köztársaság esetén is tulajdonképpen Magyarország szintje:

  • Nigéria: 2,806 milliárd dollár,
  • Dél-Afrika: 2,732 milliárd dollár,
  • Angola: 1,471 milliárd dollár,
  • Kenya: 1,135 milliárd dollár,
  • Etiópia: 1,108 milliárd dollár,
  • Tanzánia: 1,023 milliárd dollár,
  • Mali: 0,904 milliárd dollár.

Ebben az évben ugyanis hazánk 3,1 milliárd dollárt költött védelemre (2015. évi rögzített árfolyamon).